Rólam
Zeller (zöldség)
Zeller
(Apium graveolens)
2014. november 2., vasárnap
Mondhatni szokásos program ez a gyaloglat, egy ideje családi
sétaként, így idén sem maradhatott el legalább egy kör megtétele a
Nagy-Hárs-hegy körül.
Amiben az idei év mégis más lett, mint a
korábbiak, az annyi, hogy idén az első kört igyekeztem kocogósra fogni,
és a családomat a második körben valahol a Kaán Károly kilátó táján
utolérni.
Az első kör teljesen jól sikerült, bár a Nagy-Hárs-Hegyre fölfelé nem rohantam :)
Nekem nem, de néhány túrázónak fura volt, hogy a pont nem a kilátónál, hanem kint, a "csücsökben" foglalt helyet - hiába, itt az útvonalkövetésre igyekeznek odafigyelni :)
A célban csak bélyegzést kértem, és indultam is a második körre, remélve, hogy az elsőhöz hasonlóan jól fog menni.
Nekem nem, de néhány túrázónak fura volt, hogy a pont nem a kilátónál, hanem kint, a "csücsökben" foglalt helyet - hiába, itt az útvonalkövetésre igyekeznek odafigyelni :)
A célban csak bélyegzést kértem, és indultam is a második körre, remélve, hogy az elsőhöz hasonlóan jól fog menni.
A jelzések, szalagok, feliratok tökéletesen mutatták az útvonalat, de... A motorvonat
lefotózását követően szépen felmentem a régi útvonalon a S- jelzésig,
úgyhogy vélhetően azon kevesek közé tartozom, akiknek sikerült elkavarni
ezen a túrán :-D Nesze neked útvonalkövetés...
Mindegy, ez a "nagypistázás" is belefért az időbe, bár elsőre fura volt, hogy a S- jelzésen szembe jönnek az emberek, de van ez így... :) A Kis-Hárs-Hegyen lévő pontnál újabb bélyegzés "valahova" az itinerre, aztán a nyereg után kényelme, de tempós gyaloglás következett, remélve, hogy valahol utolérem a lányokat - igaz, a Nagy-Hárs-Hegy fölfelé most is gyaloglósra sikeredett, ráadásul ismerősökkel is találkoztam, úgyhogy (bár a túra hivatalos szabályzata tiltja) némi beszélgetésre is sort lehetett keríteni. 
A Bátori-barlang bejáratánál viszont megálltam fotózni az általam még nem látott táblát, ami a barlang nevét adó Bátori Lászlónak és az általa itt végzett munkának állít emléket. 
A kilátónál megálltam szusszanni és körbenézni, hiszen abban egyeztünk meg, hogy itt találkozunk a feleségemmel meg a lányokkal.
Épp végeztek a kilátóban, jöttek lefelé, úgyhogy hamarosan együtt sétáltunk tovább, és gyűjtöttük be, immáron közösen a Minimaraton egyetlen EP-jének igazolását.
A kellemes sík szakasz után már csak lefelé; itt a lányokat muszáj volt visszafogni picit, hogy ne rohanjanak annyira, de szerencsésen le- és beértünk a célba.
Cél, oklevél, csoki, elmaradt bélyegzések a Budapest-kupa füzetekbe pótolva - de közben jól kimaradt ennek a gyaloglatnak az igazolása, úgyhogy sikerült a célban is kellően megkavarodni... Hiába no, sok ez a bő 6km már nekem :-D
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.