Rólam
Zeller (zöldség)
Zeller
(Apium graveolens)
2014. augusztus 30., szombat
A
Cartographia kupához viszont kell ez a túra, úgyhogy gyors telekocsi
szervezés után szombaton reggel kényelmesen vágtunk neki a Budapest -
Bakonybél útvonalnak.
Nem
igazán a rajtidő elejét céloztuk meg, így aztán parkolóhelyet picit
keresgélni kellett, de sikerült, úgyhogy egy gyors nevezést követően
neki is vágok az egyik útitárssal a 20km-es távnak.
A
Gerence-patak völgye szép, igaz, most nem kocogok, mint nyáron, amikor
erre jártam, hiszen picit több táv meg szint van előttem, mint legutóbb.
A kötelek megvannak a patak mellett, kényelmesen veszem az akadályt, és
nemsokára az első pontot mutató gombás molinó is feltűnik.
A fincsi vajas kekszből repetázok, aztán rövid aszfalt visszafelé, hogy utána megkezdjük a tanösvényen a kapaszkodást fölfelé.
Halomsír
balra, tájékoztató táblák jobbra, majd egy bagós nénit kikerülve tempót
váltok. Hamar elmaradnak mögöttem, amíg lehet, tolom fölfelé erősen.
Ebben csak a tanösvény szép táblái "akadályoznak meg", hiszen ha már
erre járok, akkor el is kéne olvasni azokat :-) Na jó, majd otthon a
fotón elolvasom, most inkább megyek, darálom a távot meg a szintet.
Egy
röpke aszfaltos kitérő, de a kilátásért megéri, aztán még némi szint,
és balra feltűnik a radarállomás - egyesek szerint állványra rakott,
nagyra nőtt golflabda.A ponton citromos vízzel és narancsdarabokkal kínálnak - frissítés után felkapaszkodom még a kilátóba is. Kilátás még azért van, de teljes körpanorámát ne várjon senki.
A nézelődéssel persze megy az idő, úgyhogy a jó átlagsebességnek annyi - de hol másütt nézelődjön az ember, ha nem ott, ahol még nem járt, nem igaz?
Meredek
ereszkedés jön, aztán magas fű, utána pedig nyílt terepbe futó,
meredek, kellemetlenül köves vízmosta ösvény. Itt már elkezdett
rendetlenkedni a gyomrom, de azért igyekszem tempósan haladni Szépalma
felé.
|
|
|
Kisszépalma után egy
táblánál kiderül, hogy miért is van egy nagy terület tarra vágva ezen a
részen... A 100 év körüli korú szlavón tölgy állományt kellett a
gyapjaspille-tarrágást követő lisztharmat fertőzés miatti károsodás
miatt 2006-ban letermelni, és a területet kocsánytalan tölgy elegyes
bükkös erdő létrehozásával felújítani.
Egy kevés erdő még, aztán karámok között, nyílt terepen vezető széles földúton gyalogolok Szépalma felé, ahol néhány éve jártam.
A szürkemarhák megvannak, a kis tó is - a gcszea geoládát most kihagyom, helyette a pontot próbálom megtalálni.
Picit távolabb, az út mellett balra egy fa alatt kapom a következő bélyegzést, meg egy almát.
Innen már gyakorlatilag nem lesz szint - a végén egy rövid szakasz kivételével, igaz, aszfalt az bőven várható. A pont után még megcsodálom a panorámát, aztán balra tartva az erdő szélen látható szalagok irányába vezető csapáson megyek tovább.
Azért a "nulla km-es" jelzést megörökítem - ilyet se lehet sok helyen látni, úgy gondolom.Kicsivel később picit kiszélesedik a völgy, szalagok mutatják, hogy az aszfaltról balra le kell térni. Pici földút, némi emelkedővel megspékelve, utána már Bakonybél szélső házai következnek.
A Zircre vezető műút ivét levágva, a jelzést követve lesétálok a faluba, ahol a célban mindenkit nagyon kedvesen fogadnak - nem mellékesen az adminisztráció is gyors - a célban kapott bón ellenében fogyasztható meleg kaja meg finom, köszönöm, nagyon jól jött.
Útitársaim a hosszabb távon indultak, úgyhogy kényelmesen kipihenem magam, mire megérkeznek - de ez kell is a hazafelé vezető út előtt.
Szép, és jól jelzett útvonal, lelkes szervezők, korrekt rendezés, úgyhogy csak ajánlani tudom ezt a túrát.
Track: Track_MAGAS_BAKONY_20_szurt.gdb
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.