Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2022

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2013. május 13., hétfő
Eredetileg családilag szerettük volna teljesíteni, aztán máshogy alakult - fél 11-kor már kocsiban ültem, és reméltem, hogy sikerül rajtzárásra a tavalyról megismert iskolához érni.
Természetesen sikerült út közben egyet kavarni: M5 kivezető, bevásárlóközpontnál le, pálya fölött át, majd a jobbra letérés helyett egyenesen tovább a Méta utcán, át a vasút fölött. Utólag persze rájöttem, hogy továbbmenve, majd jobbra az Ipacsfa u. teljesen jó lett volna... Mindegy,  11:10-kor még tudtam nevezni, és a kellemes langy időben :) kocogósra fogva neki is vágtam az elején-végén aszfaltos túrának.
Az aszfalton még csak-csak szedtem a lábam, de miután az erdő sarkánál a laza, poros sétaútra fordultam, vissza kellett venni a tempóból. Sétálni kellemes a süppedős homok, kocogni már nem annyira...
Ennek ellenére igen hamar megláttam a ping-pong asztalok EP-t jelző bóját, aztán az alatta/mellette ücsörgők mutatták,hogy nem, nem ők a pont, hanem picivel odébb, az asztalnál kaphatok igazolást :)
Igazolás után a tornapálya kényelmes árnyas sétánya ismét kocogásra csábított, egy-két rövid belesétálás, fotómegállás után a Flór Ferenc utca pontján kaptam a jól megérdemelt mosolygós bélyegzést - a túra saját, pontonként egyedi bélyegzése mellé.
Itt két fiatal majdnem a Flór Ferenc utcán robog tovább, utánuk szólunk, hogy balra be a fiatal akácosban futó ösvényre. Elindultam én is, elővéve a futókámat, utol is érem a fiatalokat - egy elágazásnál torpantak meg, mondom a helyes irányt, majd előzök, aztán a focipálya sarka után előre engedem őket, de maradok mögöttük.
Művelik az erdőt - vagy úgy is mondhatnám, hogy itt-ott tarra vágják - remélem, tényleg erdőművelés, és nem beépítéshez történő előkészítés folyik, hiszen egy parkerdőről van szó, olyan helyről, ami üde zöld foltként nem csak pihenőhelyként szolgál a környéken lakóknak, hanem a levegő tisztán és frissen tartásából is alaposan kiveszi a maga részét.
A túra legnehezebb emelkedőjét is megállás nélkül küzdjük le, csak a Péterhalmi út keresztezése előtt állunk meg egy pillanatra, aztán ahogy lehet, kocogunk tovább a túloldalon.

Napon sülős nyílt rész, oda-vissza szakasz, úgyhogy sok-sok ismerős jön szembe itt is - kortyolok az izóból - gyakorlatilag egy fél liternyi izotóniás ital meg egy övtáska van nálam a GPS meg a fotóapparát számára - a pecsételőlap ennek okán alaposan összehajtogatva kerül minden ponton elő.
Ismerősök beszélgetnek - fotózás oda-vissza, majd Geriék pontján pecsételés következik.
A fiatalok frissítenek, egyedül indulok tovább, immáron a sárga helyett a  pötty jelzést követve, hiszen a túra első felén túl vagyok, és a keveredés elkerülése végett Misi a "visszafelé" vezető utat pirossal jelölte meg.
A "napon sülős" oda-vissza szakaszon érem utol Misiéket - mondhatni szokás szerint szembe mennek a túra eredeti irányával, hogy minél több ismerőssel, túrázóval találkozzanak.
 Minthogy utánam már nem nagyon van induló, így aztán a Péterhalmi út után Misi a "normál" bejárási irányra vált, és együtt sétálunk a számára oly kedves erdőben.
Egy születésnap - egy évszám az útvonalon, és persze sok jó sztori, miközben kényelmesen haladunk a cél felé.
Nem egy rettentő nagy terület, de mégis nagyon sok arca van itt az erdőnek, talán ezért is lehet nagyon szeretni - az elágazás és benne néhány fenyő magasabb hegyvidéki környezetet mutat, miközben alig vagyunk a Duna szintje fölött, máshol a laza talaj meg az akácos kifejezetten alföldi-síkvidéki érzetet kelt.
Jó ide kijönni, sétálgatni az amúgy elég sűrű hálózatot alkotó sétányokon és ösvényeken akár "csak úgy"-is, de most persze túrázunk, úgyhogy szigorúan követjük az útvonalat... Misivel persze nem nehéz - naná, hiszen ő találta ki és tartja karban - köszönet érte!
A következő ponton is ismerőstől kapjuk az igazolást - pár éve alatt az, aki rendszeresen túrázik, az már "így jár": bővében lesz az ismerősöknek. Mondjuk ez így van jól, hiszen a természetjárás, a  teljesítménytúrázás közösségépítő tevékenység is.
Újabb, az erdei útvonal elején már látott arcát mutatja később az erdő, nem csoda, hiszen itt érkezik balról az útvonal - a kezdetek kezdetén volt is ebből a kereszteződésből probléma, aztán jött az ötlet, hogy visszafelé más színnel kell festeni az utat :-) 
A ping-pong asztaloknál Misi lemarad beszélgetni, én viszont pörgősre fogom, és tempósan nekivágok az utolsó nem aszfaltos szakasznak. A "tempósan" persze csak visszafogott kocogással kevert sétát takar, mert a laza, süppedős poros gyalogút leginkább sétálni kényelmes :-)
Aztán aszfalt, nem balra, amerről a túra elején jöttem, hanem egyenesen, aztán a leírás szerint balra - meghúzom a lépteimet - illene két órán belül beérni...
Sikerül - 1:51 lesz a vége, kitűző, oklevél - a Budapest-kupa bélyegzést meg jól elfelejtem :-)
A kajálós asztal - ahogy azt a rendező MVTE-től megszokhattuk - bőségesen kínált finomságokat: Rama-s kenyér, kétféle szalámi, csalamádé, zöld uborka, szörpök... Ebola még egy sörrel is megkínált - autóval vagyok, mondtam, erre alkoholmentest ajánlott :-)
A suliből kifelé jövet még megörökítettem a nem túl jó állapotban lévő lőcsös szekeret (jó néhány keréktalp hiányzik), közben egy kisgyerek hintónak titulálja ezt a réges-régi közlekedési/szállító alkalmasságot :-)
Jót mosolygok a dolgon - gyerekként utaztam hasonlón... Nosztalgia ide, vagy oda, inkább az autót választom a hazautazáshoz :-)


Track: Track_HALMI_DULO_2013.gdb

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.