Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2022

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2011. február 12., szombat

Korábban kacérkodtam a gondolattal, hogy a Margita 5 - Fedezd fel Visegrádot 10 duplát kéne megcsinálni, de aztán osztottam-szoroztam, és a Margita-kupa nem fog beleférni ebbe az évbe, úgyhogy maradtam Visegrád és a hosszabb táv mellett. Igaz ugyan, hogy a városnéző séta is "ér" a Cartographia kupában, de sem az Apátkúti-völgy, sem a visszafelé vezető K- jelzés nem ismert a számomra, úgyhogy irány az ismeretlen :-)

Visegrádot autóval a Szentendre - Pilisszentlászló - Lepence útvonalon közelítem meg: az út szép, és bár rendesen kanyargós is, egy durva jégbordás résztől eltekintve teljesen rendben van - érzésre jóval kevesebb kátyút kellett kerülgetni, mint délután hazafelé, a 11-es úton.
A rajtot elég gyorsan megtalálom, bakancsra cserélem a túracipőt - olvadás után vagyunk, az Apátkúti-völgyben lesz néhány patakátkelés, no meg itt-ott sár is akad, úgyhogy elkél a terepre termett lábbeli.

Beállok a gyorsan haladó sorba a nevezéshez - Cartographia-kupa kedvezménnyel leszurkolok 900Ft-ot, majd egy másik asztalnál a kitöltött lap ellenében megkapom az útvonal leírását, szint- és távolsági adatokat, valamint rendezői elérhetőségeket igen, térképet viszont nem tartalmazó itinert, illetve Görgey Arthúr életét bemutató két oldalt. A leírásba beleolvasok, P-, pici K-, Z-, aszfalt, K-, parkoló... Nagyjából memorizálom a dolgokat - GPS van, térképem szintén, gyerünk.
Ismerős jön szemből: most végzett a 10-es távval, és indul majd a 25-ön - váltunk pár szót, aztán mindenki megy az útjára - a tempóját ismerve fogunk még ma találkozni.
"Kellemes aszfalton" emelkedünk a leírás szerint - nekem a masszív bakancsban azért annyira nem az... Mindegy, de gustibus non est disputandum...

Egy tábla tudatja, hogy hol járunk: Pilis Bioszféra Rezervátum. Hogy ez micsoda? A 2002-es Környezetvédelmi lexikon szerint:
A bioszféra-rezervátumok azon jellegzetes szárazföldi és tengerparti ökoszisztémák, amelyek az UNESCO Ember és Bioszféra Programja (MAB) keretében nemzetközileg elismertek.
Az idő pompás, szikrázó napsütés - pont szemből süt - vagy inkább világít, hiszen ereje azért még nem sok van. Nagyon hosszú az aszfaltos szakasz, de a völgy szépsége bőven kárpótol ezért: előbb egy híd balra, majd az előttünk tornyosuló hegy látványa.
Aztán a Kaán forrás előtt jobbra letérünk az aszfaltról, és a patakon többször átkelve élvezzük a pompás kirándulóidőt. Azt lehetett tudni, hogy itt-ott "átrendezte" az időjárás és a patak a völgyet, szerencsére komoly akadályt azért sehol sem jelentett.
Egy nem túl jól sikerült lépésnél azért lehuppanok - még jó, hogy nem a patakba, csak a parton. Picit sáros lettem, semmi probléma - az elgörbült botot is ki lehet egyengetni törés nélkül... Ilyenkor jó, ha az embernek olcsó botja van :-))
Aztán véget ér a patakmeder melletti "séta", egy pihenőhely után balra meredeken kikapaszkodunk a hegyoldalon vezető erdei útra, ami némi sárdagasztással színesítve bevezet minket Pilisszentlászlóra.
Érkezik balról a K-, picit böngészve a leírást, nomeg a térképet is megnézve kiderül, hogy egyenesen tovább kell menni, és utána balra a Z- jelzést követni. Feltételes EP-t jelez az itiner a K-Z- elágazásához , ep nincs, kellemes emelkedő viszont igen, meg pici aszfalt is - ha valakinek hiányozna.
Balról megérkezik a Pc, az emelkedés enyhül, aztán párszáz méter múlva Hegytető, ellenörzőpont - teával, levessel, meg némi kellemes desztillátummal :-) Ez utóbbiból kérek egy kortyot, utána pedig megkóstolom a teát. Majd még egy pohárral iszok belőle (a teából). Meg még egyet... Nagyon finom erdei gyümölcsös, meg is nézem, milyen: a Mue...er nevű drogéria saját márkás terméke - no, ha arrafelé járok, veszek én is. A teázgatással persze megy az idő, de nem érdekes, ez a túra amolyan átmozgató séta, nem pedig verseny az órával.
A reggel látott ismerős érkezik - én meg indulok, hiszen van még előttem a távból, no meg az aszfaltból jócskán. A térkép szerint a piros kerékpár jelzés is ugyanoda visz, de hűen a leíráshoz aszfaltszaggatás következik egészen a Szarvas-szérűig, ahol egy szép jellegfa csábít fotózásra - nem mai csemete, az egyszer biztos :-) Nem sokkal később a K-P- egy kisebb kapaszkodóval levágja az aszfaltút kanyarulatát, hogy aztán a Pap-rétnél találkozzunk ismét a betoncsíkkal.
Itt szerencsére csak keresztezzük az aszfaltot, mint ahogy picivel később egy elektromos kerítést is - ilyenkor persze sajnálom, hogy nincs nálam normális fotócucc, hiszen a fák között a kilátás nagyon szép - és még lesz ennél szebb is.
Például a Molli-pihenőnél... Itt nem szabad rohanni, pláne, hogy igencsak tiszta az idő, és szépen látszik a Duna, és a ferdén a képbe "belenőtt" fa lombja sem takarja a kilátást.
A fotómegállás után persze ereszkedés jön - ami visszafelé elég meredek kaptató, de megéri feljönni ide, hiszen a látvány magáért beszél.
A K3 balra mutató leágazását és az ottani panorámát legközelebbre hagyom - jó lenne kettőre beérni - az olyan szép kerek időpontnak tűnik :-))
Az ösvény egy szakaszát vastag avar fedi, óvatosan csörtetve ereszkedek, hiszen ki tudja, mi van a vastag levélszőnyeg alatt? Szerencsére semmi olyan, amiben hasra lehetne esni :-)
Innen már nincs sok hátra, kellemes erdei séta után szemben feltűnik a Nagy-villám, a bobpálya, meg a parkoló. Térkép, leírás elő, mert itt jelzést váltunk a K+-ra. Tanakodás van, pici iránymenet a többiek után, aztán csak feltűnik balra a jelzés - jobbról meg ismerősök :-) Aztán észre is vesznek :-)))
A K+ ereszkedik, jobbra is magas vasoszlop, rajta két szinten padozat, közöttük csigalépcső, balra is hasonló, közöttük drótkötél...
Mi a fene ez? Mint utóbb kiderült, valóban egy drótkötélpálya (canopy)  - vállalkozó kedvűeknek, amin oszloptól-oszlopig lehet egy beülöben ereszkedni. Miután ezt megbeszéltük, elkezdem nézegetni, hogy hol lehet a következő pont - Szötske megszólal, hogy ott egy bója :-) No, akkor a pont megvan, a bélyegzés is - azért a Görgey-bérc túloldalára átsétálok, hogy az emléktáblát megörökítsem.
Aztán persze tempósan indulnék a rossz irányba - második nekifutásra csak sikerül eltalálni, merre van az arra :-) A gyalogút sáros, de azért jól kocogható - egy darabig... A bakancs bizony nem kocogásra lett kitalálva - erre a tényre a lábujjaim hívják fel a figyelmemet, úgyhogy marad a tempós gyaloglás, hogy a Salamon-toronynál a kocogással szerzett aprócska előnyömet fotózással el is veszítsem :-))
A tornyon igencsak idegenül mutat a parabola-antenna, hogy a túloldalon elvégzett "helyreállításról" ne is beszéljek... Szerencsére a képeken egyik sem látszik.
A torony alatt ismét kő, majd aszfalt kerül a bakancs alá, hiszen bent járunk Visegrádon, van még tíz perc kettőig - kocogni, pláne futni nem fogok - tartalékolni kéne az esti 25km-es etapra...
A célban 14:03 kerül a lapra, bő öt és fél óra alatt tettem meg a túrát úgy, hogy közben csináltam negyven képet, és a fincsi teából szürcsölgetve is elment jó tíz perc :-) Minthogy nem a gyorsaság, hanem az átmozgatás volt a cél, teljesen sikeresnek tekinthetem ezt a túranapot. Ha azt nézem, hogy az esti túrára elfogyott a motivációm, az sem katasztrófa, hiszen a család fontos, sőt fontosabb - ráadásul a ma esti gyaloglat nélkül is kényelmesen összehozható a Budapest-kupában a "nagy" serleg :-)
A célban megkapom a díjazást - a kitűzőn "Görgei Arthur Emléktúra 25km" felirattal: A két írásmódon nem kell csodálkozni: mindkettő helyes(!) bár ezt jó lett volna megemlíteni az itiner mellé kapott két oldalas leírásban.
A másik teremben "szokásos" túramenü: zsíros illetve margarinos kenyér, lekvár, illetve a már ismert finom tea fogyasztható.

A túra útvonala nagyon szép, a nehézsége nagyon függ attól, hogy milyen az időjárás. Most szerencsére hó- és jégmentes utak, no meg szikrázó napsütés könnyítette meg az indulók dolgát - az a pici sár itt-ott, az meg hozzá tartozik a túraélményhez :-)
Térkép erősen javasolt, mivel a leíráshoz nem adnak, és fontos az is, hogy a térképet használni is tudja az, aki erre a túrára eljön, hiszen szalagozás nincs, bár egy-két hely kivételével nem is lett volna rá szükség.

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.