Túrablog

Kapkodós reggel sikeredett, ez vissza is vett a maratonra vonatkozó ingerenciámból, de ennek ellenére azért Hűvösvölgyet céloztam meg. Rajtidő végéről alaposan lecsúszva lett volna fél órám a Nagy-Hárs-hegyen lévő pont zárásáig, de a fene sem akart rohanni, úgyhogy inkább  a "délutános" műszakot választottam, és kényelmesen átsétáltam Szépjuhásznéhoz. Busz, majd a végállomásnál némi szocreál ízű vásárlás (na ja, a CBA az már csak ilyen őskövület-jellegű marad...), aztán kényelmes séta a rajtba az eredetileg fekete, de már őszülő Barnával, aki ráadásul Szőke :-D
A fenyők szép nagyok, méretben nem igazán látok eltérést tavalyhoz képest, de biztos van - a lényeg a csodaszép idő, meg az, hogy javarészt egy ritkán (évente egyszer...) járt útvonal van előttünk.
Az első letérés rögtön cseles: balra bent, egy fán van a piros "M" betűs tábla, nem könnyű észrevenni, de azért emlékezetből sikerül.
Kellemes erdei séta kezdődik, aztán jön a döbbenet: óriási terület tarra vágva. Szép a panoráma, nem arról van szó, de hogy a szavunk nem a panoráma miatt akadt el, az egyszer biztos. Remélem, hogy erdő lesz ismét, és nem lakópark...
Volt, aki el is kavart itt, szerencsére -a döbbenettől megállva- alaposan körülnéztünk, mielőtt mi is rossz irányba indultunk volna.
A fűrészüzemnél élesen jobbra - no, ezt is prímán be lehet nézni, szólunk is az előttünk loholó párosnak, hogy ha a Meteor túrán vannak, akkor inkább utánunk jöjjenek, mint egyenesen :-D Itt még egy pár méteren megmaradt az erdő, hogy aztán az irtásban haladjunk, két kerítésen is átmászva.
A második kerítés után -még(?)- megvan az erdő, benne a kőbányánál a pont.
Az esernyő most is fel van lógatva, igaz, inkább napernyőként, mint eső ellen. Bélyegzés után jobbra tartva megkerüljük a bányát, aztán egy kerítés, átmászunk a létrán...
Picit később visszanézve látom, hogy az utánunk érkezők nyitják-zárják a kaput... Sebaj, plusz 2m szint ide :-D
Lent újra kerítést mászunk, majd aszfalt, és irány fölfelé, a Tarnai pihenőhöz.
Ez itt a Sisakvirág tanösvény egyébként :-) Hála a príma időjárásnak kényelmesen sétálhatunk fölfelé - és a kilátásra sem lehet nagyon panasz.
Aztán persze megyünk tovább, picit még fölfelé, aztán jobbra a P3 jelzésen, beszélgetésbe merülve... A P3 jelzésnek van egy derékszögű letérése jobbra.
Nagyjából 4-5 métert mentünk tovább, amikor megálltam, hogy nem jó irányba megyünk... Megérzés? Vagy egyszerűen "hiányzott" a jól megszokott jobb kanyar? Nem tudom, de érdekes volt.
Pár éve még keresni kellett lent, a völgyben a P3 jelzés balra betérését a murvás útról - ezen a túrán itt ért a második döbbenet:
széles erdőgazdasági út lett itt egy darabon a jelzett ösvényből, mintegy 700m-es hosszban, utána északnyugat felé fordul az "autópálya" :-)
Jön a rövid sziklás szakasz, majd hipp-hopp, már a piros sávon fordulhatunk jobbra a szépen összeboruló fiatal fák között.
Vörös-pocsolya balra, majd elágazás, pont, és jön gyakorlatilag az utolsó erdei szakasz lefelé, ahol lélekben próbálok felkészülni a hosszú aszfaltkoptatásra.
Remeteszőlős betonját igyekszünk hamar magunk mögött hagyni, az Ördög-árok jobb partjára visszatérve a patak és az út között a helyiek által "örökbe fogadott" facsemeték alkotta liget, meg valami rendezvény előkészülete tart - sajnos a főzésnek még jócskán az elején vannak, meg is jegyzem, hogy korán jöttünk :-)
Remete-szurdok, elején ponttal, majd ismét aszfalt, és a jól ismert "balra fölfelé, második utca balra, végén jobbra..." kanyargás következik, hogy aztán a templom kertjébe befordulva valami nagyobbacska rendezvény volt/van/lesz, de a pontot a szokott helyén megtaláljuk.
Innen még némi lakott terület aszfalttal-betonnal.
Náncsi néni környékén sok nagy, drága és unalmas autó, valamint egy figyelemre méltó idős hölgy :-)
A Nagyrét sarkánál ismét fák közé érünk, s a volt Munkásmozgalmi sétányon érünk be Hűvösvölgybe, ahol a célban megkapjuk a díjazást: egy nagyon szép fém jelvényt, valamint egy kis dobozos gyümölcslét.

Közben van szerencsém megnézni a teljes jelvénypalettát - teljesítések számától függően változik a színezése, azaz huszonhárom különböző jelvény van távonként(!) - még szerencse, hogy a 21A és 21B jelvénye azonos, így "csak" 70 körüli verziót kell készleten tartania a szervezőknek. Ezt tényleg nem lehet másképp, csak jó értelemben vett megszállottságból csinálni - köszönjük!