Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2018

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2014. május 19., hétfő
Egy hét a Kinizsiig, regisztráció, orvosi rég letudva - a felkészülés viszont... Szóval jelentős hiányosságokkal terhelt, hogy finom legyek, úgyhogy menni kell... A célban, ötven kili után meglátom, hogy lemondom-e a regisztrációt, és csak Dorogig megyek a jövő héten, vagy belevágok az ötödik százas túrába... Node az még odébb van, ráadásul a páromnak Debrecenben van dolga a hét végén, úgyhogy a gyerkőcöket is le kell passzolni valahova... Szerencsére a kisebbik keresztanyja, amikor kiderült, hogy ilyen sűrű lesz ez a hétvége, felajánlotta, hogy pénteken este vigyem el a lányokat hozzájuk, és szombaton a túra után visszakapom őket :)
Így is történt, pénteken este rettenet szakadó esőben indultunk Juliékhoz, szerencsére mire odaértünk, már csak csepergett. Gyerekek letudva, szombaton délután megyek értük.
Reggel tehát igen korai ébresztő után, a kiírásban szereplő "alkalmi díjazás" plusz motivációjával hamar a rajtba érek - még van elfogadható helyem Szépjuhásznénál, még úgy is, hogy a kis körforgalom el van zárva a forgalom elől a büfé vendégei részére.
Nincs tömeg, így a nevezés gyorsan megy, ráadásul az asztalsor végén jelentős kedvezménnyel szert tehetnék egy nagyon szép könyvre "A Kék - Túranapló kezdő kalandoroknak" címmel, de nem szeretném cipelni, úgyhogy a vásárlást későbbre halasztva elindulok.
Nagy-Hárs-hegy, nem megy túl gyorsan fölfelé, de aztán csak belelendülök, és lefelé már egészen jól megy a mozgás. Hűvösvölgy, aztán Nyéki-hegy következik - nem, nem a kék, hanem a sárga jelzésen :-) Szerencsére csak picit bambultam, úgyhogy legfeljebb úgy 20-30 méter volt a plusz kitérő.
Fent, majdnem a csúcsnál a családi távhoz kirakott lapok az egyik fán - idén a családi táv nem játszik, hiszen egy hét múlva K100, és nincs a lábamban idén 40km-nél hosszabb gyaloglat (és az sem igazán remekbe szabott idővel...), talán majd jövőre...
Határ-nyeregig kényelmes robogás lefelé, aztán nem-annyira-kényelmes kapaszkodás a parkolóig, illetve az oda kitelepült ellenőrzőpontig.
Innen pirinyót becsületre bízott az Újlaki-hegy megmászása - nekem mondjuk természetes, hogy a csúcson keresztül vezető jelzést követem. Igaz ez egészen addig, amíg ki nem érünk a HHH alatti részre, ahol bizony eléggé dagonyásra vette az út a figurát... Sebaj, itt-ott pici bozótharc árán ugyan, de ki lehet kerülni az összes sarasabb szakaszt.
Virágos-nyereg, pontosabban a katonasír után a hegyoldalban hullámvasutazó "ösvény" a csúszós, sáros felszín miatt visszafogott tempóra késztet - nem szeretném kinyírni a bokámat - szükség lesz még rá a jövő héten is :)
Később szelídebbre vált az út - szélesebb lesz az ösvény, és a dőlésszöge is barátibbá válik emiatt.
Túratársakkal szóba kerül az esztergomi vasút átépítése és annak határideje, az M0 újabb szektora - sok egyéb dolog között.
Az Alsó-Jegenye-völgynél a szokásos etetőpont a következő említésre érdemes dolog: szörpök, zsíroskenyér, újhagyma... Ahogy kell :-) Van, aki szerint korai ez az etetőpont az 50-es távon, és van is benne igazság, de így a 30-on indulókat is megvendégelik, és mégsem kell két kajapontot felállítani.
A Jegenye-völgy szép, még akkor is, ha tempósan robogok végig rajta - kell is, hiszen a teljes távhoz képest  szinte el sem indultam még :-D
Az aszfaltcsík keresztezése után ismerősök érnek utol. gyorsan szedik a lábukat, de sikerül tartani a tempót velük. Mindhárman tudjuk, hogy nem kell a S- vargabetűjét megtenni a Kerek-hegy felé, mégis sikerül yool benézni a dolgot, és nagypistázni egyet... Nem gond,  időbe és távba belefér.
Ahogy belefér az is, hogy a Muflonban megigyak egy sört - lazán megfogadtam ugyanis, hogy ha erre járok, fogyasztok valamit, akár kávé, kóla, sör legyen az - hátha segít ez abban, hogy ne járjon úgy, mint a Boróka büfé a Virágos-nyeregben.
A sörözéssel persze fuccs a titkon remélt PB időnek - bár így is egészen jó az átlagom - úgyhogy kényelmes, de haladós tempóban gyűröm le a szénásokig vezető szakaszt - még akkor is, ha a vége, a sorompóhoz vezető emelkedő megpróbálja picit jobban emelni a pulzusomat, mint szeretném.
A sorompó után még egy picit fölfelé, aztán a szintúton már jöhet a tempósabb gyaloglás, amit csak a Nagy-Szénásra vezető kaptató tör meg.
A panoráma szép, távolban ugyan némi csúnya felhő is látszik - leghamarabb kora délutánra teszem, hogy ezen a tájékon legyen belőle valami égi áldás, úgyhogy kellően megnyugodva bandukolok tovább a Kutya-hegy felé.
A K-K3 elágazás után rég látott szakasz követezik, de így is ismerős a táj, csak a Kutya-hegy tetején lévő kilátó(?) tűnik újnak. Mindegy, most nem azért jöttem, úgyhogy a kijárati kapuig igyekszem egyenletes tempóban robogni.
A kapunál bélyegzés, aztán jöhet a szalagozott átkötés a Z- felé. valamelyik éven tetszett ez a rész, most picit unalmas az irtás mellett kutyagolni - sajnos ez van, az eredeti útvonal mindenképp szebb lenne, de arra sajnos nem mehet a túra.
A zöld sáv jelzést elérve az ismerős, szép erdei út következik, szerencsére a reggeli nem túl biztató időjárásra sem lehet gond, úgyhogy nyugodtan sétálok Telki felé - az Anna vadászháznál már rutinosan tartva jobbra :)
A településen azért szembe jön a kutyatartási kultúra hiánya is - mindegy, nem én fogok belelépni...
Itt a bélyegzést a kiírás szerinti vendéglátóipari egység bejárata előtt megkapom, úgyhogy szinte meg sem kell állni, és roboghatok tovább. Péter is most indul, mondja, hogy nem lesz gyors, úgyhogy ha gondolom, menjek csak - nem gondolom :) elég volt eddig egyedül jönni, úgyhogy együtt megyünk tovább.
A település elhagyása előtt a játszótérnél még vizet veszünk, aztán egy kis aszfalt után ismét erdős részen sétálunk a vízmű védterülete felé.
Futó srác húz el mellettünk, majd átmászik a zárt kapu melletti létrán - érdekes, ez a kapu eddig minden alkalommal nyitható volt. Most is az,  úgyhogy mi megússzuk a létrázást :-)
Az Anna vadászház felől érkező széles murvás úton lefelé, majd balra - no, ez a rész picit unalmas - lenne, de beszélgetve egészen jól fogynak a méterek, és hamarosan a Tarnai-pihenő felé kapaszkodunk.
Picit pihenünk, aztán leküzdjük a még hátralévő szintet az elágazásig - itt viszont megállok fotózni, mert ilyen szépen virító "gazt" ritkán látni :-)
Idős fák között haladunk lefelé a jól ismert úton, jobbra a Szarvas-árok felé vezet az erdészeti út, aztán a Z+ jelzés tér el jobbra - érdekes, pár éve még ebben a kanyarban a P3 letérését kellett keresgélni, most meg széles úton mehetünk egyenesen tovább... Azért a pici táblácska még megvan az egyik bokor azóta jelentősen megerősödött ágán...
Beszélgetéssel telik az idő, hegyes szögben fordulunk jobbra a P- jelzésre, és tempósan érünk a Kecske-hátnál lévő P-P+ elágazáshoz, ahol némi édesség jár a bélyegzés mellé. 
Innen már a túracipő visz tovább, annyira ismerős a környék :) a Fekete-fej előtti ponton vízzel kínálnak - van buborékos, úgyhogy abból kérek is egy bögrére valót, aztán még megmásszuk a Fekete-fejet, meg a Hárs-hegy észak-nyugati pillérét, és huss, máris a célban vagyunk :) Na jó, azért nem annyira "huss", hiszen az utolsó kilométer bő 13 perc alatt lett meg, de lényeg a lényeg: kényelmesen, 11 órán belül sikerült teljesíteni ezt a gyaloglatot - talán elég lesz a jövő heti meneteléshez, már ami az erőnlétet illeti.
A célban a "szokásos" jelvény helyett jubileumi díjazást kapunk: bár még messze van az év vége, de az "év jelvénye" díjra nálam komoly esélye van. A rendezés egyszerű, de tökéletes - ahogy az várható egy ilyen nagy múltú túrán, az útvonal szép, kellemes fizikai kihívást jelentő, de nem nehéz - ha sikerül jól beosztani az erőnket, hiszen a végén is van azért kapaszkodni való :-)





0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése