Rólam
K100 visszaszámlálás 2022
Blogarchívum
-
►
2015
(30)
- ► szeptember (2)
-
►
2014
(37)
- ► szeptember (2)
-
►
2013
(34)
- ► szeptember (5)
-
►
2012
(35)
- ► szeptember (6)
-
►
2011
(47)
- ► szeptember (5)
-
►
2010
(50)
- ► szeptember (3)
-
►
2009
(31)
- ► szeptember (3)
-
►
2008
(22)
- ► szeptember (2)
Címkék
2010
(50)
2011
(47)
2014
(37)
2012
(35)
2013
(34)
2009
(31)
2015
(30)
2007
(23)
2008
(22)
Gyermekvasút nyomában
(17)
seprű
(12)
Monoton
(11)
éjszaka
(11)
Bia 25
(10)
Budai 50
(10)
Gyermekvasút nyomában N
(9)
Hegedűs Róbert emléktúra
(9)
Meteor
(9)
Vasas maraton
(9)
2016
(8)
Budai kilátók
(8)
Gyermekvasút nyomában É
(8)
Halmi dűlő
(8)
Sárga
(8)
Együtt a magyar családokért
(7)
Gyermekvasút túra
(7)
Kinizsi
(7)
A város peremén
(6)
Barlangtól barlangig
(6)
Budai tájakon
(6)
Fóti Somlyó
(6)
Himbi-Limbi a Libegő alatt
(6)
Meteor 21
(6)
Monoton minimaraton
(6)
Tojás
(6)
rendezés
(6)
BUÉK
(5)
Buda határán
(5)
Budai kilátók extra
(5)
K100
(5)
Normafa
(5)
Piros
(5)
Téli Gyermekvasút
(5)
bejárás
(5)
EKF
(4)
Gyertek ki a Vadasparkba
(4)
Szomor
(4)
Zöld
(4)
Buda bércein
(3)
Budai trapp
(3)
Budapest terep félmaraton
(3)
Falasokk
(3)
HASE
(3)
Merzse-mocsár
(3)
Monoton maraton
(3)
Szurdok
(3)
Tojás 30B
(3)
Téry Ödön emléktúra
(3)
Tündér 7
(3)
Vár a Mikulás
(3)
Éves összefoglaló
(3)
Óbudai határtúra
(3)
Aragonit 10
(2)
Csabdi
(2)
Gerecse 50
(2)
Határjárás
(2)
Hegedűs Róbert emlékséta
(2)
Hárs-hegyi hétvége
(2)
KTF
(2)
Kitörés
(2)
Lábatlan
(2)
Meteor maraton
(2)
Monoton félmaraton
(2)
Nagybörzsönyi négylevelű
(2)
Pilisi trapp
(2)
Retro túra
(2)
Tanúhegyek nyomában
(2)
Tojás 30A
(2)
Tátralátó
(2)
Vitézlő
(2)
Vértesi barangolások
(2)
Zongor 45
(2)
Zsíros deszka 10
(2)
szalagozás
(2)
terepfutás
(2)
Éger-völgy
(2)
11km a XI. kerületben
(1)
20 éves a TTT
(1)
BEAC 30
(1)
BSI-túranap
(1)
Balaton 20
(1)
Budai 25
(1)
Budaörsi dolomitok
(1)
Bujáki kikelet
(1)
Börzsönyi kék
(1)
Corvin
(1)
Cserhát
(1)
Dolina
(1)
Don Bosco
(1)
Dél-börzsönyi kilátások
(1)
Dűlőkeresztelő
(1)
Együtt a magyar családokért (Á)
(1)
Forrástúra
(1)
Forrástúra a Börzsönyben
(1)
Forrástúra a Köszegi-hegységben
(1)
Geocaching tt.
(1)
Görgey
(1)
Havazoo
(1)
Hidzsra a várból
(1)
Hol a következő
(1)
Iluska séta
(1)
Kakukkhegy
(1)
Karszt
(1)
Kikelet vizei
(1)
Kincsem
(1)
Kinizsi 25
(1)
KisNyolcas
(1)
Kiss Péter Emléktúra
(1)
Kohász kék
(1)
Kéktúra a Cserhát-kupáért
(1)
Kézdi 10
(1)
Less Nándor
(1)
Libanoni cédrus
(1)
Libegő
(1)
Magas Bakony
(1)
Masni
(1)
Mecsek 999
(1)
Merzse-mocsár É
(1)
Moccanj. Városliget
(1)
Mátra 40
(1)
Mátrahegy
(1)
Nahát
(1)
Nyerges 40
(1)
Oroszlány
(1)
PMTT
(1)
Pest irányába
(1)
Sorrento 21
(1)
Szent Margit nyomában
(1)
Séta az éjszakában
(1)
Tojás 20
(1)
Turul
(1)
Téli teljesítménytúra
(1)
Töki tökölő
(1)
Viharbükk
(1)
Váci csata 20
(1)
Vándorbottal a vasparipáért
(1)
Várnak a várak
(1)
Városliget
(1)
Vöröskő
(1)
Zebegényi séta
(1)
Zugligeti
(1)
elmaradt
(1)
feladva
(1)
túramozgalom
(1)
Éjjel a Mezőföldön
(1)
Ну погоди
(1)
Ars Poetica is lehetne
Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.
A
Túranaptár
Túrák
Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.
Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2007. június 3., vasárnap
Hidzsra a Várból (2007.06.03)
20:42
|
Bejegyezte:
turablog
|
Késői indulás, kétszázvalahány lépcső lefelé bemelegítésnek, a Déli pályaudvar előtti aluljáróban 24:22-re nyert a felfelé irány -- mármint lépcsőfokok számában. A Csaba utca hozza a következő kétszázharmincvalahány lépcsőt -- felfelé. EP a Martinovics hegy előtt balra, a datolya finom, szerencsére lehetett repetázni. Ezt követően sikerül feljutni a beton mellvédig (bár egy pici kunkorral...), majd le az Istenhegyi útra. Orbán tér, hiába no, tojás túrán nem voltam, Diana utca megleléséhez némi segítséget (iGO) igénybe vettem -- az emelkedőhöz, majd pedig az utcából jobbra felfelé tartó önálló lépcsősorhoz segítségként csak a fohász jutott (383 lépcső, ha el nem számoltam...).
Az Evetke utcában az leírásban emlegetett telefonfülkének a helye sincs meg (nem tegnap lett elszállítva), de azért sikerült a túloldali lépcsőn felmászni a Széchenyi-emlékig, (itt még sikerült felkarcolnom a papírra az elhalálozott tollal azt, hogy 55 lépcsőfok...).
A rendőrtiszti főiskola után a zöld háromszög jelzést megtalálni úgy egyszerű, hogy sacc/kábé a rét túloldalának a közepét megcélozza az ember -- második nekifutásra sikerült is (mármint megtalálni a jelzést). A vasoszlopnál semmi gond, egy korábbi (SchM, 2005-ös túraév) beszámoló alapján pontosan tudtam, hogy melyik ösvényre kell letérni -- igaz, a zöld nejlonszatyroknak csak egy-két maradványát találtam meg -- de két év után az is csoda, hogy valami megmaradt (bár a túra után illett volna összeszedni anno...).
A szekérút az inkább csak egy szélesebb csapás mostanság, de szerencsére az ösvény tényleg elvezetett a Farkas-völgybe. Itt lokum (zselé-szerű édesség), nem a borzalmasan édes verzió, itt is lehetett repetázni.
Innen tovább a régi zöld jelzés már nem látható (itiner szerint még látható) nyomain fel a gyermekvasútig, illetve némi "túlteljesítéssel" a Normafáig ("hivatalosan" a gyermekvasút mentén kellett volna menni a zöld keresztig...). A normafától zúzás lefelé a zöld kereszten, a Csacsi-rétnél éles jobb fordulóval az EP-nél teremtünk (ellátás: cigaretta- és szivarfüst), majd Le a Virág-völgyön -- bedőlt fákat kerülgetve/átmászva rajtuk.
A Virág-völgyből tovább a piros kereszten Budakeszire, ott ismerkedés a településsel (aszfalt ismét, csak hogy ne felejtsük el, milyen...). Elhagyjuk a települést, a körforgalom után mintegy 450-500m-re jobbra (igen, addig a Budakeszi-Telki műúton gyalogolunk) a Harmadfű utcán kell felfelé indulni. (Az itiner úgy fogalmaz, hogy "Már szinte elhadjuk(sic!) a várost..." A körforgalom után nagyjából semmi nincs, csak szántó az út mellett... Jó, két éve lehet, hogy még nem volt körforgalom...) Az iGO itt is segített.
A villanyoszlopok sora stimmel, a teniszpályák, illetve a szobor is (ilyen eldugott helyre rakni egy szobrot...). Ezt követi egy marketing-szagú kitérő a N... (azért se írom le...) kisvendéglő utcájába -- egy előnye azért van: a kerítésen átlógó cseresznye finom :) bár csak módjával csipegetek.
A Vadaspark parkolójában finom lencseleves vár ránk, meg egy aláírás a lapunkra. A leves elfogyasztása után tovább a sárga kereszten (gyakorlatilag a Libegő felső végállomásáig, mert a piros körséta jelzés khm. "kissé" hiányos... Két táblát és egy darab jelzést sikerült felfedezni...). Közben a leírást olvasva kiderül, hogy az Erzsébet-kilátó kimaradt, gyors kör oda-vissza, szánom-bánom, de tényleg gyatra a piros körséta jelzés...
A drótkötél gyártója megvan, épületből ki, régi piroson lefelé. Tündérszikla, megkerül, lefelé csúszkálás picit, földút, aszfalt, aszfalt... Zugligeti út, Kuruclesi út, védett akácfa -- jól megnéz, plusz fotó, aztán tovább a betonon. Szobor megvan, háta mögül érkezünk. Itt balra -- azért fotózok egyet szemből...
Hűvösvölgyi út, túrják, tömött kocsisorok, de azért sikerül leküzdeni. Villamosvágányok, híd. Sasszé jobbra (nem a híddal szemben lévő, hanem egyel lejjebb található utcán (Sodrás u.) tovább (Itt van a marokkói követség). Balogh Ádám utca: Jaj de jó, a kaptató vagy lépcső választható. Az elején. a felső részen már nem -- csak a lépcső...
A Balogh Ádám szikla aljában frissítő EP: palackos víz és szőlőcukor. vizem nincs, azt kérek. Meg még egy pohárral. A szőlőcukrot most kihagyom. Innen ismert az út a Barlangtól Barlangig túráról -- Ferenchegy, Szemlő-hegy, kilátó, fotózás, aszfalt, majd itiner, utcanevek, cél. A célban emléklap és kitűző átvétele, majd séta le a villamospótlóhoz.
Ellátást tekintve a túra jó. Az útvonalat tekintve (a start és a cél bent van a városban, ez tehát adottság), ha hozzáveszem, hogy néhány kevésbé járt szakaszt is érint, akkor jó, ha azt nézem, hogy a budapesti török emlékekkel kapcsolatban inkább egy vezetett városi sétának lenne értelme, akkor nem jó.
Mivel biztos, hogy a túra előtt nem volt bejárva az útvonal, így szalagozva sem volt sehol, így a rendezés ezen része khm. nem értékelhető. A bejárás elmaradása miatt aztán az leírás, bár részletes, bőségesen leírja, hogy amikor készült, hol, merre, melyik jelzésen kell haladni, azonban az aktuális terepi helyzetre sokszor csak nagy jóindulattal, illetve szerencsével lehetett alkalmazni az ott leírtakat. A 25-ös nálam lévő itinerén sem távolság, sem szintadatok nem szerepelnek szakaszokra bontva sem, meg egyben sem -- akikkel együtt mentem, azoknak meg ugyan volt térképmásolatuk hozzá, de arról hiányzott a Budakeszi-szakasz, sőt annak a leírása is egy külön pótlapon volt.
Az Evetke utcában az leírásban emlegetett telefonfülkének a helye sincs meg (nem tegnap lett elszállítva), de azért sikerült a túloldali lépcsőn felmászni a Széchenyi-emlékig, (itt még sikerült felkarcolnom a papírra az elhalálozott tollal azt, hogy 55 lépcsőfok...).
A rendőrtiszti főiskola után a zöld háromszög jelzést megtalálni úgy egyszerű, hogy sacc/kábé a rét túloldalának a közepét megcélozza az ember -- második nekifutásra sikerült is (mármint megtalálni a jelzést). A vasoszlopnál semmi gond, egy korábbi (SchM, 2005-ös túraév) beszámoló alapján pontosan tudtam, hogy melyik ösvényre kell letérni -- igaz, a zöld nejlonszatyroknak csak egy-két maradványát találtam meg -- de két év után az is csoda, hogy valami megmaradt (bár a túra után illett volna összeszedni anno...).
A szekérút az inkább csak egy szélesebb csapás mostanság, de szerencsére az ösvény tényleg elvezetett a Farkas-völgybe. Itt lokum (zselé-szerű édesség), nem a borzalmasan édes verzió, itt is lehetett repetázni.
Innen tovább a régi zöld jelzés már nem látható (itiner szerint még látható) nyomain fel a gyermekvasútig, illetve némi "túlteljesítéssel" a Normafáig ("hivatalosan" a gyermekvasút mentén kellett volna menni a zöld keresztig...). A normafától zúzás lefelé a zöld kereszten, a Csacsi-rétnél éles jobb fordulóval az EP-nél teremtünk (ellátás: cigaretta- és szivarfüst), majd Le a Virág-völgyön -- bedőlt fákat kerülgetve/átmászva rajtuk.
A Virág-völgyből tovább a piros kereszten Budakeszire, ott ismerkedés a településsel (aszfalt ismét, csak hogy ne felejtsük el, milyen...). Elhagyjuk a települést, a körforgalom után mintegy 450-500m-re jobbra (igen, addig a Budakeszi-Telki műúton gyalogolunk) a Harmadfű utcán kell felfelé indulni. (Az itiner úgy fogalmaz, hogy "Már szinte elhadjuk(sic!) a várost..." A körforgalom után nagyjából semmi nincs, csak szántó az út mellett... Jó, két éve lehet, hogy még nem volt körforgalom...) Az iGO itt is segített.
A villanyoszlopok sora stimmel, a teniszpályák, illetve a szobor is (ilyen eldugott helyre rakni egy szobrot...). Ezt követi egy marketing-szagú kitérő a N... (azért se írom le...) kisvendéglő utcájába -- egy előnye azért van: a kerítésen átlógó cseresznye finom :) bár csak módjával csipegetek.
A Vadaspark parkolójában finom lencseleves vár ránk, meg egy aláírás a lapunkra. A leves elfogyasztása után tovább a sárga kereszten (gyakorlatilag a Libegő felső végállomásáig, mert a piros körséta jelzés khm. "kissé" hiányos... Két táblát és egy darab jelzést sikerült felfedezni...). Közben a leírást olvasva kiderül, hogy az Erzsébet-kilátó kimaradt, gyors kör oda-vissza, szánom-bánom, de tényleg gyatra a piros körséta jelzés...
A drótkötél gyártója megvan, épületből ki, régi piroson lefelé. Tündérszikla, megkerül, lefelé csúszkálás picit, földút, aszfalt, aszfalt... Zugligeti út, Kuruclesi út, védett akácfa -- jól megnéz, plusz fotó, aztán tovább a betonon. Szobor megvan, háta mögül érkezünk. Itt balra -- azért fotózok egyet szemből...
Hűvösvölgyi út, túrják, tömött kocsisorok, de azért sikerül leküzdeni. Villamosvágányok, híd. Sasszé jobbra (nem a híddal szemben lévő, hanem egyel lejjebb található utcán (Sodrás u.) tovább (Itt van a marokkói követség). Balogh Ádám utca: Jaj de jó, a kaptató vagy lépcső választható. Az elején. a felső részen már nem -- csak a lépcső...
A Balogh Ádám szikla aljában frissítő EP: palackos víz és szőlőcukor. vizem nincs, azt kérek. Meg még egy pohárral. A szőlőcukrot most kihagyom. Innen ismert az út a Barlangtól Barlangig túráról -- Ferenchegy, Szemlő-hegy, kilátó, fotózás, aszfalt, majd itiner, utcanevek, cél. A célban emléklap és kitűző átvétele, majd séta le a villamospótlóhoz.
Ellátást tekintve a túra jó. Az útvonalat tekintve (a start és a cél bent van a városban, ez tehát adottság), ha hozzáveszem, hogy néhány kevésbé járt szakaszt is érint, akkor jó, ha azt nézem, hogy a budapesti török emlékekkel kapcsolatban inkább egy vezetett városi sétának lenne értelme, akkor nem jó.
Mivel biztos, hogy a túra előtt nem volt bejárva az útvonal, így szalagozva sem volt sehol, így a rendezés ezen része khm. nem értékelhető. A bejárás elmaradása miatt aztán az leírás, bár részletes, bőségesen leírja, hogy amikor készült, hol, merre, melyik jelzésen kell haladni, azonban az aktuális terepi helyzetre sokszor csak nagy jóindulattal, illetve szerencsével lehetett alkalmazni az ott leírtakat. A 25-ös nálam lévő itinerén sem távolság, sem szintadatok nem szerepelnek szakaszokra bontva sem, meg egyben sem -- akikkel együtt mentem, azoknak meg ugyan volt térképmásolatuk hozzá, de arról hiányzott a Budakeszi-szakasz, sőt annak a leírása is egy külön pótlapon volt.
(2007.06.03 20:42:28)
Címkék:
2007
,
Hidzsra a várból
|
0
megjegyzés
2007. május 26., szombat
Buda bércein (2007.05.25)
20:04
|
Bejegyezte:
turablog
|
Egy beszámoló ahogy anno megírtam (az elgépeléseket remélhetőleg sikerült azért javítani):
"A túra elvileg a "Gyalogos természetjárók XIV. országos találkozója" keretében, illetve ahhoz kapcsolódva lett meghirdetve, azaz egyszeri alkalom volt.
A rajtnál kapott lapon szereplő táv- és szintadatokat összesítve 25,7km és 775m jött ki. A túralapon az útvonal leírása az adott EP földrajzi koordinátáit is tartalmazta, illetve szövegesen a követendő jelzéseket is feltüntették. Az útvonalvázlat viszont... egy földrajzi fokhálózatra felszórt pontokat+egyenes összekötéseket tartalmazó valami volt, a terepen a szöveges itinert kellett böngészni - már akinek nem jött ki a könyökén az útvonal nagyobbik része. (Normafa -> János Hegy -> Szépjuhászné -> Kis Hárs-hegy -> Hűvösvölgy -> Kék jelzés (Glück Frigyes út) -> Árpád Kilátó -> Fenyőgyöngye -> Hármashatár-hegy -> Sárga jelzés -> Hűvösvölgy -> Nagy Hárs-hegy -> Kis kőfej oldala -> Makkosmária -> Z+ jelzésen -> szalagozott út -> Csillebérc)
Én jó szokásomhoz híven vittem térképet, illetve az adott területről egy A4-es térképmásolatot, úgyhogy szépen felrajzoltam rá az útvonalat, amit így nehezebb volt eltéveszteni.
Indulás 9:10-kor, jó hangulatban, egy -mint később kiderült- civilben matematikus túratárssal. Szűk fél óra múlva az Erzsébet-kilátónál pecsételés, majd indulás tovább. A Kis Hárs-hegyig semmi említésre méltó dolog, bélyegzés, tovább. A kéken a reptér mellett újabb stempli, az Árpád-kilátónál dettó, közben monoton gyaloglás, itt-ott azért egy-két embert láttunk a túráról, de nem túl sokat... A Hármashatárhegyen egy fél lityis palackos ivóvíz plusz egy csoki, majd egy "fájós lábú" dunaújvárosi kolléga csapódott hozzánk, innen együtt mentünk a zöld körön, illetve a sárgán is egy darabig. A Nagy Hárs-hegyen bélyegzés után rövid eszmecsere arról, hogy országszerte 200 fő dolgozik a terepen a természetvédelemben, majd becsületesen a sárgán tovább - ekkor már nagyon nem szeretve a dög meleget :-)
A következő szakaszon két említésre méltó dolog történt. Az egyik egy pici tűzoltás: feltehetően a gőzvontatású nosztalicska vonat mozdonyának hamuja az egyik helyen erőteljes füstölgésre bírta a pályán lévő száraz avart (nem locsolták rendesen a hamuládát), ezt "jobb a békesség" okán némi vízáldozattal sikerült megszüntetni. A másik, hogy láttunk egy siklót vagy lábatlan gyíkot (sajnos az ezzel kapcsolatos ismereteim felettébb hiányosak, és be sem mutatkozott...) Ezt követően értünk be a makkosmáriai tisztáson lévő ep-hoz, ahol az utolsó bélyegzést, meg egy biztatást ("Innen csak fölfelé") kaptunk. A zöld kereszt fölfelé így a végére valóban nem esett jól, de a szalagozott naponsülős szakaszt sem zártam a szívembe... A teljes idő 6:28 lett, amire nem vagyok büszke, de így alakult. A végén a kitűző plusz oklevél átvétele után zsíros kenyér, pezsgőtablettával "tuningolt" víz várt ránk.
Az útvonal a helyszín adta lehetőségekhez képest jól eltalált volt, bár aki rendszeresen jár a budai hegyekbe sétálni/túrázni, annak nagyon kevés ismeretlen rész volt benne.
A kitűző és az emléklap nagyon szépre sikeredett (mindkettőn a Kaán Károly, és az Erzsébet kilátó képe van), a szervezők a tábor "egyenpólójában" virítottak minden ep-n, mivel nem volt tömeg, így a bélyegzések is gyorsan, gördülékenyen mentek.
Összefoglalva egy kellemes, néhol azért únásig ismert szakaszokat is tartalmazó túrán voltam, az itiner "útvonal vázlata", illetve a benne szereplő adatok (gyanúsan vacak átlagokat sikerült ezekkel kihozni az utolsó szakaszokra) pontossága "érzésre" viszont nem volt túl jó."
"A túra elvileg a "Gyalogos természetjárók XIV. országos találkozója" keretében, illetve ahhoz kapcsolódva lett meghirdetve, azaz egyszeri alkalom volt.
A rajtnál kapott lapon szereplő táv- és szintadatokat összesítve 25,7km és 775m jött ki. A túralapon az útvonal leírása az adott EP földrajzi koordinátáit is tartalmazta, illetve szövegesen a követendő jelzéseket is feltüntették. Az útvonalvázlat viszont... egy földrajzi fokhálózatra felszórt pontokat+egyenes összekötéseket tartalmazó valami volt, a terepen a szöveges itinert kellett böngészni - már akinek nem jött ki a könyökén az útvonal nagyobbik része. (Normafa -> János Hegy -> Szépjuhászné -> Kis Hárs-hegy -> Hűvösvölgy -> Kék jelzés (Glück Frigyes út) -> Árpád Kilátó -> Fenyőgyöngye -> Hármashatár-hegy -> Sárga jelzés -> Hűvösvölgy -> Nagy Hárs-hegy -> Kis kőfej oldala -> Makkosmária -> Z+ jelzésen -> szalagozott út -> Csillebérc)
Én jó szokásomhoz híven vittem térképet, illetve az adott területről egy A4-es térképmásolatot, úgyhogy szépen felrajzoltam rá az útvonalat, amit így nehezebb volt eltéveszteni.
Indulás 9:10-kor, jó hangulatban, egy -mint később kiderült- civilben matematikus túratárssal. Szűk fél óra múlva az Erzsébet-kilátónál pecsételés, majd indulás tovább. A Kis Hárs-hegyig semmi említésre méltó dolog, bélyegzés, tovább. A kéken a reptér mellett újabb stempli, az Árpád-kilátónál dettó, közben monoton gyaloglás, itt-ott azért egy-két embert láttunk a túráról, de nem túl sokat... A Hármashatárhegyen egy fél lityis palackos ivóvíz plusz egy csoki, majd egy "fájós lábú" dunaújvárosi kolléga csapódott hozzánk, innen együtt mentünk a zöld körön, illetve a sárgán is egy darabig. A Nagy Hárs-hegyen bélyegzés után rövid eszmecsere arról, hogy országszerte 200 fő dolgozik a terepen a természetvédelemben, majd becsületesen a sárgán tovább - ekkor már nagyon nem szeretve a dög meleget :-)
A következő szakaszon két említésre méltó dolog történt. Az egyik egy pici tűzoltás: feltehetően a gőzvontatású nosztalicska vonat mozdonyának hamuja az egyik helyen erőteljes füstölgésre bírta a pályán lévő száraz avart (nem locsolták rendesen a hamuládát), ezt "jobb a békesség" okán némi vízáldozattal sikerült megszüntetni. A másik, hogy láttunk egy siklót vagy lábatlan gyíkot (sajnos az ezzel kapcsolatos ismereteim felettébb hiányosak, és be sem mutatkozott...) Ezt követően értünk be a makkosmáriai tisztáson lévő ep-hoz, ahol az utolsó bélyegzést, meg egy biztatást ("Innen csak fölfelé") kaptunk. A zöld kereszt fölfelé így a végére valóban nem esett jól, de a szalagozott naponsülős szakaszt sem zártam a szívembe... A teljes idő 6:28 lett, amire nem vagyok büszke, de így alakult. A végén a kitűző plusz oklevél átvétele után zsíros kenyér, pezsgőtablettával "tuningolt" víz várt ránk.
Az útvonal a helyszín adta lehetőségekhez képest jól eltalált volt, bár aki rendszeresen jár a budai hegyekbe sétálni/túrázni, annak nagyon kevés ismeretlen rész volt benne.
A kitűző és az emléklap nagyon szépre sikeredett (mindkettőn a Kaán Károly, és az Erzsébet kilátó képe van), a szervezők a tábor "egyenpólójában" virítottak minden ep-n, mivel nem volt tömeg, így a bélyegzések is gyorsan, gördülékenyen mentek.
Összefoglalva egy kellemes, néhol azért únásig ismert szakaszokat is tartalmazó túrán voltam, az itiner "útvonal vázlata", illetve a benne szereplő adatok (gyanúsan vacak átlagokat sikerült ezekkel kihozni az utolsó szakaszokra) pontossága "érzésre" viszont nem volt túl jó."
(2007.05.26 20:04:00)
Címkék:
2007
,
Buda bércein
|
0
megjegyzés
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)