Túrablog

 Osztottam-szoroztam, és kiderült, hogy a megcélzott TTMR arany fokozathoz bizony kellenek még jócskán pontok, úgyhogy menni kell... Erre a napra persze ott volt a Pest megyei piros 4. szakasza is, de koránkelős, összetett logisztikás... Úgyhogy egy huszárvágással eldőlt, hogy Csillaghegyre megyek.
Így is lett: a rajtba menet még be tudtam ugrani boltba egy flaska gyümölcsléért, illetve volt időm tekeregni a rajt/cél számára helyet adó iskola környékén, normális parkolóhelyet keresve. A kocsiban áthúztam a túrázós nadrágomat, aztán irány a suli.
Távonként külön tanteremben van a nevezés - megkérdezik, hogy futok, vagy gyalogolok - mint kiderült, a különbség annyi, hogy a futóknak lent írnak rajt/cél időt, a gyalogosoknak meg fent, a teremben, a nevezés során - illetve a futók kapnak rajtszámot is.
A színes térképes itiner mellé megkapom a rajtszámot, illetve egy sós meg egy édes rágnivalót, majd némi pakolászás után elindulok, a térképet tanulmányozva.
Lent, az udvaron megkapom a rajtidőt, majd -ha már futónak álcázva indultam- némi kocogással indítok, legalábbis az aszfalton. Aztán rövidesen emelkedő jön szembe, úgyhogy visszaállok a tempós botozós gyaloglásra, és nézem a térképet - bár fölösleges, mert a szalagozás tökéletes.
Emelkedünk. Aztán ismét, még tovább. Balra föl, a Róka-hegyre - lépcső. No meg tömeg... Ahol lehet, azért igyekszem előzni - sikerül.
 Aztán a Buda határán-ról ismerős szakasz következik - túl a "bemelegítő" lépcsőzés egy részén... Majd még egy kicsi emelkedés, és hamarosan a P- jelzésre érek - no, itt még fogok járni ma, merthogy ez a szakasz oda-vissza benne van a túrában... A jelzés mellett, meg a földön/köveken jól látszik a korábbi Piros túra rózsaszín festése.
Később P+ jobbról, majd hosszan belátni a Kevély felé az utat... Sokan vannak előttem - egy villanásnyira Kinizsis érzés fog el - aztán alábbhagy: most jóval könnyebben megy az előzgetés. Első ep, nagyjából öt km, kerek ötven perc... Mit is reggeliztem? Nem, nem versenylovat, pedig picit úgy néz ki a dolog :-) Mindegy, megyek tovább...
 A Kevély-nyeregig kényelmes trappolás, szép a kilátás, gyalogernyősök repkednek - sportolnak ők is, meg én is, úgyhogy robogok tovább.
A nyeregben sokan vannak, a pontőrt sikerül gyorsan meglelni, majd a bélyegzés begyűjtése után tovább a K- jelzésen.
Itt találkozok egy futó sráccal, egy jó darabig együtt megyünk... Azért a sík részen elhúz, én megyek a saját tempómat tartva.

Csobánka, szentkút a következő állomás, itt elrágcsálok egy müzliszeletet, leöblítem a kútból nyert friss vízzel (milyen jó, ha az embernek van saját bögréje...), majd a hatos átlagot tartva tovább indulok.
Csobánka előtt pulcsi le, egy szál rövid pólóban megyek tovább - a naptárhoz képest rekkenő hőség van :-))
Csobánka főtere szép, egy ismerős épp a sörét kortyolgatja - én nem tehetem, hiszen az autó a célban vár, úgyhogy a kölcsönös üdvözlés után megyek tovább... Fölfelé, a meredek utcán. Majd a szalagozás mentén - szintén meredeken. Utána a K- pici pihenője után ismét meredeken fölfelé - a változatosság kedvéért a S- jelzésen...

 Azért sikerül a Kevély-nyereghez másodszor is felkapaszkodni. Itt sajnos nagyjából közében bagózik valaki, úgyhogy gyorsan el is indulok lefelé az Egri vár makettjéhez, ahol korhű harci bemutatóval várják a résztvevőket. Szép, de ha eddig hat fölött van az átlagom, ráadásul futóként indultam, akkor csak egy fotó meg a bélyegzés erejéig állok meg, és máris indulok tovább, Pilisborosjenő felé, a tökéletes szalagozást követve. A településen azért beleolvasok az itinerbe, illetve megnézem a térképet, mielőtt a tömeget bambán követném :)
A Kő-hegyi bánya című ep-ig még némi emelkedő jön, aztán a bélyegzés megszerzése után huss, robogás lefelé a délelőtt már látott P- jelzésen. Az iszinik-en mennyire más körülmények lesznek, jut eszembe... Majd jövő ősszel kiderül :-)
A Róka-hegy visszafelé nincs a programban, úgyhogy simán a P--ot kell követni, utána szalagozás, a Csobánkai nyereg előtt elhúzott futót látom kicsivel előttem sétálni, úgyhogy belekocogok, váltunk pár szót, majd bekocogunk a célba, nagyjából egyszerre.

Kiírás szerint 29.36km, 948m szinttel - 4:41 alatt. Szerintem egészen elfogadható eredmény - bár ami igaz, az igaz, futásnak azért nem nevezném :-))

A célban az érkeztetés picit kaotikus, de azért némi sorakozás után megkapom a kitűzőt, oklevelet, némi reklámanyagot és egy fél literes zöld teát tartalmazó "csomagomat". Utána némi energiapótlás az "elmaradhatatlan" hagymás zsíros kenyérrel, meg fincsi meleg teával.