Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2018

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2015. május 9., szombat
Idén eddig 172km, ami nem sok - viszont vészesen közeledik a Kinizsi 100, amire már megvan a regisztrációm, "csak" fel kell készülni... Sajnos a munka miatt inkább lélekben, mint testben lesz lehetőség rá - egyelőre úgy tűnik, ez az utolsó hosszabb séta a százas előtt...
Előzetes nevezésre itt is adott a lehetőség, amivel élek is, úgyhogy reggel a rajtban csak át kell vennem az itinert, és már indulhatok is a Nagy-Hárs-Hegy meghódítására :)
Nem kell rohanni, ez az emelkedő kellően erős bemelegítésnek tökéletes lesz. Egy kidőlt, de már eltakarított fa miatt megállok egy pillanatra, aztán ahogy kell, egyben letudom az emelkedőt a szintes "pihentető" szakaszig.
A balra tartó sétaúton lehet pihenni, aztán a kanyar előtt még egy picit fölfelé, és máris letudva a Hárs-hegyre kirótt szintemelkedés.
Tovább lefelé a jól ismert S- jelzésen - egészen a Kerek-hegyi kanyarig, persze közben lesz még egy-két említésre méltó dolog :-)
A Nagykovácsiba vezető műútnál pici szusszanásnyi megálló a forgalom miatt, a hűvösvölgyi zebránál viszont simán átengednek az autósok.
Itt egy rövid szakaszon találkozunk a K- jelzéssel, hogy aztán megmászva a Nyéki-heg Vadaskerti-hegy tömbjét, a Vadaskerti emlékműnél lássuk viszont ismét - de nem utoljára ezen a túrán.
Ez a "bucka" is kényelmesen letudva, az emlékmű, után még egy kis ereszkedés, hogy aztán a Határ-nyeregből a jól ismert meredek kikapaszkodás következzen a parkolóig, ahol a következő EP. található.
Egy gyors bélyegzést követően még visszafordulok fotózni, aztán nekilendülök az Újlaki-hegyre vezető kényelmes és nem túl hosszú emelkedőnek, ahol bő egy hete jártam, úgyhogy nagyon nézelődni most nem fogok :-)
A lefelé oldalon megvan a fenyőfa -  nagyot nőtt, mióta először láttam vagy tizenöt éve... Furcsa érzés belegondolni abba, hogy hogy szállnak az évek...
A fák között rutinosan tartok jobbra az Y-elágazásban, a szélesre kitaposott úton.
A jelzések ebből az irányból is elfogadhatók, úgyhogy gyakorlat nélkül is simán vehető a következő szakasz: Virágos-nyereg - itt ismét üdvözölhetjük egy rövid szakaszon a K- jelzést a katonasírig - hogy aztán a Csúcs-hegy oldalában futó, váltakozóan ösvény és kényelmes sétaút következzen.
Itt-ott szép kilátásban is gyönyörködhet,a ki erre jár, hiszen nagyjából 350m tengerszint feletti magasságban kanyarok az út, és ahol hiányoznak a fák, ott messzire el lehet látni. Én "már láttam" alapon, no meg azért is, mert ez a túra a k100-hoz a "felmérő", nem állok meg nézeklődni - különben is a Sárga szalagozásakor nem is olyan rég jártam erre :-)
A Kötők padjánál óvatosan veszem az ahadályt - nem lenne jó tönkretenni a bokámat, mert azért az ötödik k100 teljesítést nagyon szeretném megcsinálni idén... Persze addig még van ebből a túrából is bőven, a Békásmegyer-Tata távon felül :-)
Az Alsó-Jegenye-völgyig kényelmes tempóban haladok, bár várom a leérkezést, hiszen a tisztáson szokott lenni a nagyon jól kitalált frissítő- és etetőpont.
Azoknak, akik kevésbé figyelnek, apró kis nyilacska van kirakva a sétaúton keresztben, úgyhogy remélhetőleg mindenki megtalálta a sátrat, ahol a szokásos kínálat várja a résztvevőket.
Nálam a karikára vágott zöldhagyma és zsíroskenyér a "sláger". Szörp is fogyasztható - saját bögrémbe kérek, hiszen ha már van, akkor ne szaporítsuk fölöslegesen a szemetet eldobható pohárral.
Dinnye szólít meg, úgyhogy rövidre fogom a falatozást, és csatlakozom hozzá, bár a tempója most túl erősnek tűnik neken.
A vízesésnél egy fotó erejéig letérünk az útról - aztán visszakapaszkodunk, és robogunk tovább.
A S-S+ elágazásnál megállok egy picit, Dinnyétől elköszönök, ő robog tovább, én lazább tempóra váltva megyek tovább.
Ahogy utólag nézem, picit sikerül hamarabb elhagyni a jobbra lévő párhuzamos úton haladó S- jelzést - legközelebb jobban figyelek :-) Viszont a K- felé az átkötést renben eltalálom, és ez a lényeg.
Kötelező megállás a Muflonban egy korsó erejéig - bár a pont pont nem itt van, de mindegy, megfogadtam, hogy ha erre járok, és nyitva vannak, akkor betérek valamit fogyasztani.
Utána a ponton is megállok beszélgetni - no, ilyet a K100-on nem nagyon kéne - de itt belefér az időmbe.
Az aszfaltos szakasz után örömmel fordulok jobbra a Nagy-Szénás felé: 120m szint következik, több részletben, kényelmesen teljesíthető meredekséggel :)
A csúcs után igyekszem picit gyorsabban szedni a lábaimat, hiszen még féltávnál sem vagyok, és az óra meg ketyeg rendületlenül - közben reménykedem abban is, hogy a motivációmat is sikerül meglelni valahol, mert nem nagyon találom... Mi lesz így a hónap végén...?!
Aztán csak eljön az utolsó tisztás a kijárati kapu előtt - nagyon szép a panoráma, úgyhogy lövök egy "otthon összerakós" sorozatot egy panorámaképhez, aztán néhány enyhe kanyar után jobbra tart a jelzés az erdészeti útról, és pár lépés múlva a kapunál találom magamat.

A ponton finom cukorkával kínálnak a bélyegzés mellé, és mint mindenkinek, nekem is mondják, hogy a szalagozást kell figyelni, mert jobbra lesz letérés a S- jelzésről. (Azaz a "szokásos" útvonal...)
A szalagozott átkötés a Z- jelzésre jól követhető, ahogy utána a Z- is, úgyhogy a tájékozódásra nem kell sok energiát fordítani.
Az Annavadászháznál azért oda kell figelnie annak, aki először vagy nagyon ritkán jár erre: a széles murvás út balra tart, és Z+ jelzést visel: nekünk nem az kell, hanem a Csergezán emlékmű után jobbra (nyugat) tartó régi földút. Ezt anno egyszer sikerült benézni, úgyhogy akkor nagyon megjegyeztem :-)
Az óvodások köretfája után a nyílt terepre érve viszont balra kell tartani, nem az erdő szélén futó földút a helyes választás - sajnos elég vékonyka fák vannak az út mellett, de azért sikerült egy-egy jelzést felpingálni rájuk.
Telkibe beérve a muflon/zerge fejet kell figyelni - ott van a kereszteződésben balra az oszlopon, és szépen mutatja, hogy balra kell fordulni (ezt is benéztem első aklalommal...)
A főutcáról a vele párhuzamos, kellően meredek utcácskába vezet a jelzés, a kis téren balra tartunk a járdára, bolt, kocsma, és ez utóbbi előtt ücsörgő pontőrök következnek.
Frissítő kéne - nyitva a bolt, úgyhogy ott veszek egy kólát, aztán jöhet a "nem-annyira-szeretem" szakasz, ami átköt a Z3 jelzésre.
Előbb persze ki kell jutni Telkiből, úgyhogy egy picike aszfalt még van, aztán a vízmű védterület kapuja tréfálja meg egy sietős túratársunkat: mire átóvatoskodik a kerítés fölött az ingatag létrán, addigra én is odaérek, és kényelmesen bemegyek a nem lezárt kapun :-)
Egy kis erdősáv után az Anna vadászháznál látott murvás útra fut ki a muflon/zergefejes jelzés, irány jobbra, azaz lefelé.
Autó jön - félreállunk, aztán balra élesen be az erdei útra. Nagyméretű magasles jobbra, majd keresztezzük a kőbányába vezető utat - eddig se nagyon kanyargott a S+ jelzés alatt az út, innentől viszont nyíl egyenesen roboghatunk a Dezső kunyhó elágazás felé (ott találkozik a S+ és a Z3). Persze mi nem megyünk el odáig, nagyjából 240-250m-rel hamarabb, a jelzést követve  balra fordulunk - van olyan túratárs, aki nem először jár erre, viszont ezt az átkötést a Z3-ra eddig még nem vette észre :)
A Z3 jelzés szépen emelkedik, és néhány kanyar után kiérve a fák közül a Tarnai-pihenő következik, ahol most nincs pont.
Az erdő ezen a környéken is nagyon csúnyán néz ki a decemberi jégtörés nyomán - úgy gondolom, hogy az őszi Budai Kilátók Extra során az "egyéni tájolással" szakaszt lehet, hogy nem a szokásos majdnem iránymenet módon kell majd teljesíteni :-(
P3 jelzés jobbról a jól ismert elágazástól ezt a jelzést követjük. Itt tudom meg, hogy miért olyan magasak (nagyjából 170cm) az utak mentén a farakások (sarang): így lesz egy méternyi farakásban az 1 méter hosszú, 10-15cm körüli átmérőjű rönkökből egy (erdei) köbméternyi fa.
Bőségesen látható kitermelt fa is, meg a termelés nyoma is ezen a szakaszon: a képen a hagyásfa alatt egy normál magasságú magasles látható...
A P- jelzésre kiérve "már nincs sok hátra, de..." érzés előjön, de gyorsan el is száll - szerencsére :-)
Még a pont előtt (Vörös pocsolya) egy erősen csoffadozó túratársba öntünk lelket - lehet, hogy jó ücsörögni, de úgy nem fog beérni még szintidőn túl sem :-D
A pont szokás szerint jóval a P-P+ elágazás után van - aki nem tudja, hogy hol szokott lenni, az picit hiányolja őket, de szerencsére nem vesztek el, úgyhogy kapunk mindent, ami jár :)
A Kecske-hátnál illendően megmutatom, merre vezet a jelzés - fene tudja, hogy a szép emlékű Falasok(k) által használt rövidítés létezik-e, és különben is, a jelzés az jelzés, azt köll követni, nem igaz?
A rövid aszfaltos szakasz után balra tér az itt picit hiányos jelzés, de sikeresen vesszük ezt az "akadályt" is, hogy aztán az utolsó ponton, a Fekete-fej tövében szusszanjunk egy kicsit.
Van sima és szénsavas ásványvíz is - én az utóbbiból kérek (sima víz van a puttonyban is), aztán elbúcsúzom alkalmi túratársaimtól, és erős tempóban mászom meg a Fekete-fejet, illetve utána a Nagy-Hárs-hegy oldalát is, hogy aztán kényelmesen besétáljak a célba.
A teljesítési idő 11:10, ami, ha úgy nézem, jó, de ha úgy, hogy a K100-on mekkora távot tervezek megtenni ennyi idő alatt, akkor azért "picit lassú voltam". Mindegy, nem most kell a legjobb formában lennem, hanem 30-án :-)

Kellemes, nagy hagyományokkal rendelkező rendezés, meglepő (műanyag kitűző), de szép díjazás, és "sportosan fárasztó" útvonal. Akinek az "ötvenes" sok, annak a rövidebb távot is nagyon tudom ajánlani, az is szép, és szintén "sportosan fárasztó" útvonalat jár be.

Track: Track_BUDAI_50_2015_szurt.gdb

Endomondo: BUDAI 50 2015.




0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése