Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2022

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2015. április 25., szombat
Erre az évre is jut még felfedezni való, például a Merzse-mocsár, ahova enélkül a túra nélkül nem biztos, hogy elvetődtem volna - de kezdjük az elején...
Késői ébredés után összekapom magam - ez most nem családi séta lesz, arról már lekéstünk, úgyhogy futós cucc, övtáska, egy palack izó, és gyorsan kocsiba vágom magam, hogy a rövid távon a rajtidő végét még elcsípjem...
Sikerül, sőt még a hosszúra is mehetnék, ha úgy gondolom - de nem gondolom, nem arra készültem, sem idővel, sem cuccal - a kalapom például otthon vigyorog - a nap meg fenn az égen, és a 20-as távon bőven van nyílt terep, azt meg erős napsütéssel együtt nem szeretem...
Lakott terület, aszfalt, kocogás (ha már futócipőben jöttem) - szalag ahol kell, ott van, úgyhogy hamarosan az első ponthoz érkezek.
Verőfényes napsütésben kapom a bélyegzést, aztán pici bizonytalankodás után irányba állok, és a játszótér irányában sikerül elhagyni a nyílt területet - egy kevés házak közötti aszfaltkoptatás érdekében :-)
Ahol kell,ott van szépen szalag, és az itinerhez is korrekt térkép tartozik, úgyhogy hamarosan magam mögött hagyom a lakott területet, és átkelve a vasúton... Nos, nem csak a szemem kezd el káprázni a méretes rikító sárga repceföld láttán, hanem a telefonba épített fotómasina is megküzd a nagyon sárga látvánnyal... Kutyapanzió és eladó ház egymás mellett az út bal oldalán - az előbbi orra gyakorolt negatív hatásai miatt igyekszem gyorsan túljutni ezen a szakaszon.
A védett területet a repceföld túlsó csücskénél éri el az útvonal, innentől egy jól követhető, tájékoztató táblák sorát felvonultató tanösvény következik. Jobbra a Merzse-mocsár, most épp víz is van benne, úgyhogy a kanyar után feltűnő ep-n, bár be lehetne egyensúlyozni a madárfigyelő magasleshez, most ezt a látványosságot kihagyom - a csokit viszont nem - kell az energia :)
A két táv szétválásáig egy 20-ason indult túratárssal sétálok, utána viszont rákapcsolok, és a táblákat ugyan le-le fotózom, de sziinte meg sem állok a következő pontig, ahol alma és dohányfüst kapható - az utóbbi okán maradok a gyors bélyegzés és a sürgős távozás mellett...
Jobbra szántó, balra keskeny erdősáv azon túl ismét csak szántóföld, a rikító sárga repcével. Az órámra nézek - jó lesz ez, pláne gyalogos szemmel nézve :) Pihenősen sétálok a széles földúton, egészen a rövid oda-vissza szakaszig.
Itt egy picit meglepődök: a 10-es távon még most is jönnek szembe, úgyhogy bőven elértük volna a tényleges rajtzárást a családdal... No mindegy. 
A vasúton átkelve itinert nézek: egy másik, nagyon szép utcán kell elindulni fölfelé - itt egy kis terecskén van a pont, kocogva épp megelőzök egy nagyobb társaságot, utána viszont lazábbra veszem a tempót; főút, egy utcányit balra, sokadik utcán balra, és már fel is tűnik az iskola, ahol a rajt/cél van.
Kényelmesen letudom az adminisztrációt, utána a sok ismerős mellett azért igyekszem időt szakítani az étkezésre is: zsíros kenyér, hagyma, hegyes csípős paprika - repetázni lehet, kellő alapossággal pótolom is a túra során elfogyasztott kalóriákat :-) Szóba kerül a távol-keleti konyha is, egy kis "szóbeli főzőcske" után indulhatok haza.

Először is köszönöm a rendezőknek, hogy megmutatták Budapestnek ezt a szép és finoman fogalmazva is kevéssé ismert szegletét, ráadásul egy ilyen -tőlük megszokott- jól szervezett túra keretében. Ha minden jól megy, az éjszakai verzióra is jövök :-)


Endomondo: Merzse-mocsár 10




2015. április 19., vasárnap


Ahhoz, hogy az ember ügyeletesként túrázni menjen, több dolog szükségeltetik. Logisztikailag legyen könnyű oda- és hazajutni, technikailag legyen mobilnetes lefedettség, illetve legyen olyan a túra, amiért érdemes a hátamon cipelni az "irodát" egy netbook képében.
Ez a túra pont ilyen, úgyhogy este az ügyelős cucc bepakol a nagyobbik zsákba, aztán irány a rajtidő végét célozva a Kamaraerdő.
Második nekifutásra sikerült a rajthoz navigálnom, parkolóhely csak bent az udvaron volt, úgyhogy ilyen szempontból későn érkező VIP vendégnek is érezhettük magunkat néhányan :-)
Nevezési lap kitölt, lead, itiner megkap, és már robogok is kifelé a kapun - szeretnék jó időt menni ezen a kényelmes körön.
Ezt persze picit nehezíti, hogy az elején hosszan emelkedik az útvonal, de azért csak tolom fölfelé magamat - igaz, mire fölérek a szintes szakaszig, kellőképp lihegősen szedem a levegőt...
Régi rácsos torony jobbra, aztán irány lefelé - poros az ösvény, de nem vészes, úgyhogy lehet robogni, csak a térdem bírja... Bírja. Néhol azért megállok a táblákat szemrevételezni, fotózni, bár most nem ez a cél.
A jól követhető útvonalat szokás szerint kicsi nyilazott táblák mutatják, úgyhogy téveszteni, pláne az itinert is figyelve nem nagyon lehet. Egy mélyútban jobbra, tovább lefelé - ezt a szintet még vissza kell szerezni a víztoronyig... Szerencsére azért olyan sok nincs belőle, ráadásul az aszfaltos rész után is csak szelíden emelkedik az ösvény.
A rajtban felhívták a figyelmet arra, hogy a víztoronynál változott az útvonal, és balra kell tartani - nincs is ebből gond, szalag is mutatja, hogy merre van az arra.
A "csücsökben" azért megnézem a vasasztalt, amit Buda 1872-ben kezdődött felmérésekor a Magyar királyi Háromszögméreti és Számító Hivatal által kihelyezett ötven vízszintes alappont egyike.
Az oszlop magassága pontosan három láb, négy oldala a négy égtáj felé néz, melyek közül az egyik a címert és a pont számát, két oldala a ölben mutatja a felméréskor használt koordináta-rendszer Gellért-hegyen elhelyezett kezdőponttól mért távolságokat, míg a negyedire az asztallap felső síkjának az Adriai tenger, illetve a Duna akkor ismert legalacsonyabb vízállásához képest mér magassága került.
Rövid iramodás után érek az első és egyetlen ep.-re, némi süti elfogyasztása következik, hogy aztán tempósan lendülhessek neki a túra Tétényi-fennsíkon kanyargó részének.
Szép a táj, a kényelmesen futható ösvény kocogásra csábít - út közben azért néhány fotót csak lövök, de ez a szakasz most nem az andalgós sétáról szól :)
A fennsík szélétől ismét erdő, ösvény lefelé, ismerősökkel váltok pár szót, aztán robogok tovább - jó lenne hat km/ó körüli átlagoz hozni...
Egy emelkedő még van ugyan előttem, de előbb balra lefelé kell tartani az aszfaltos út mellett - itt valaki áthelyezte a nyilacskás táblát - visszarakom a helyére, aztán robogok tovább lefelé.
Szépen látszik, hogy merre, hol kell felmenni a túloldalon; idősebb pár mellett robogok (f)el, aztán a szintesbe forduló szakaszon kanyarogva visszaveszek a tempóból, hogy aztán az utolsó métereken ismét úgy tűnjön, mintha futnám a távot :-)
A célban gyorsan lerendezem az adminisztrációt, hiszen egészen pontosan harminchat(!) féle sütemény vár az asztalokon - na jó, annyi nem, mert néhány mostanra elfogyott - a "szokásos" zsíros, margarinos, meg lekváros kenyerek mellett.
A kent kenyerekből csak módjával csipegetek - azt ehetek otthon is - a sütikből viszont n+1 verziót megkóstolok - mind finom :)

Nagyon jól jelzett, szép és teljesítménytúrán ritkán járt útvonal, gyakorlott rendezők, gördülékeny adminisztráció, egyedi díjazás, és fincsi sütemények a célban... Kell ennél több? :-) Jövőre remélem ismét családi sétaként jövünk.

Track: Track_KTF_10_2015_szurt.gdb

Endomondo: KTF 10