Rólam
Zeller (zöldség)
Zeller
(Apium graveolens)
2015. április 25., szombat
Erre az évre is jut még felfedezni való, például a Merzse-mocsár, ahova enélkül a túra nélkül nem biztos, hogy elvetődtem volna - de kezdjük az elején...
Késői ébredés után összekapom magam - ez most nem családi séta lesz, arról már lekéstünk, úgyhogy futós cucc, övtáska, egy palack izó, és gyorsan kocsiba vágom magam, hogy a rövid távon a rajtidő végét még elcsípjem...
Sikerül, sőt még a hosszúra is mehetnék, ha úgy gondolom - de nem gondolom, nem arra készültem, sem idővel, sem cuccal - a kalapom például otthon vigyorog - a nap meg fenn az égen, és a 20-as távon bőven van nyílt terep, azt meg erős napsütéssel együtt nem szeretem...
Lakott terület, aszfalt, kocogás (ha már futócipőben jöttem) - szalag ahol kell, ott van, úgyhogy hamarosan az első ponthoz érkezek.
Ahol kell,ott van szépen szalag, és az itinerhez is korrekt térkép tartozik, úgyhogy hamarosan magam mögött hagyom a lakott területet, és átkelve a vasúton... Nos, nem csak a szemem kezd el káprázni a méretes rikító sárga repceföld láttán, hanem a telefonba épített fotómasina is megküzd a nagyon sárga látvánnyal... Kutyapanzió és eladó ház egymás mellett az út bal oldalán - az előbbi orra gyakorolt negatív hatásai miatt igyekszem gyorsan túljutni ezen a szakaszon.
A védett területet a repceföld túlsó csücskénél éri el az útvonal, innentől egy jól követhető, tájékoztató táblák sorát felvonultató tanösvény következik. Jobbra a Merzse-mocsár, most épp víz is van benne, úgyhogy a kanyar után feltűnő ep-n, bár be lehetne egyensúlyozni a madárfigyelő magasleshez, most ezt a látványosságot kihagyom - a csokit viszont nem - kell az energia :)
A két táv szétválásáig egy 20-ason indult túratárssal sétálok, utána viszont rákapcsolok, és a táblákat ugyan le-le fotózom, de sziinte meg sem állok a következő pontig, ahol alma és dohányfüst kapható - az utóbbi okán maradok a gyors bélyegzés és a sürgős távozás mellett...
Jobbra szántó, balra keskeny erdősáv azon túl ismét csak szántóföld, a rikító sárga repcével. Az órámra nézek - jó lesz ez, pláne gyalogos szemmel nézve :) Pihenősen sétálok a széles földúton, egészen a rövid oda-vissza szakaszig.
Itt egy picit meglepődök: a 10-es távon még most is jönnek szembe, úgyhogy bőven elértük volna a tényleges rajtzárást a családdal... No mindegy.
A vasúton átkelve itinert nézek: egy másik, nagyon szép utcán kell elindulni fölfelé - itt egy kis terecskén van a pont, kocogva épp megelőzök egy nagyobb társaságot, utána viszont lazábbra veszem a tempót; főút, egy utcányit balra, sokadik utcán balra, és már fel is tűnik az iskola, ahol a rajt/cél van.
Kényelmesen letudom az adminisztrációt, utána a sok ismerős mellett azért igyekszem időt szakítani az étkezésre is: zsíros kenyér, hagyma, hegyes csípős paprika - repetázni lehet, kellő alapossággal pótolom is a túra során elfogyasztott kalóriákat :-) Szóba kerül a távol-keleti konyha is, egy kis "szóbeli főzőcske" után indulhatok haza.
Először is köszönöm a rendezőknek, hogy megmutatták Budapestnek ezt a szép és finoman fogalmazva is kevéssé ismert szegletét, ráadásul egy ilyen -tőlük megszokott- jól szervezett túra keretében. Ha minden jól megy, az éjszakai verzióra is jövök :-)
Endomondo: Merzse-mocsár 10
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.