Rólam
K100 visszaszámlálás 2022
Blogarchívum
-
►
2015
(30)
- ► szeptember (2)
-
►
2014
(37)
- ► szeptember (2)
-
►
2013
(34)
- ► szeptember (5)
-
►
2012
(35)
- ► szeptember (6)
-
►
2011
(47)
- ► szeptember (5)
-
►
2010
(50)
- ► szeptember (3)
-
►
2009
(31)
- ► szeptember (3)
-
►
2008
(22)
- ► szeptember (2)
Címkék
2010
(50)
2011
(47)
2014
(37)
2012
(35)
2013
(34)
2009
(31)
2015
(30)
2007
(23)
2008
(22)
Gyermekvasút nyomában
(17)
seprű
(12)
Monoton
(11)
éjszaka
(11)
Bia 25
(10)
Budai 50
(10)
Gyermekvasút nyomában N
(9)
Hegedűs Róbert emléktúra
(9)
Meteor
(9)
Vasas maraton
(9)
2016
(8)
Budai kilátók
(8)
Gyermekvasút nyomában É
(8)
Halmi dűlő
(8)
Sárga
(8)
Együtt a magyar családokért
(7)
Gyermekvasút túra
(7)
Kinizsi
(7)
A város peremén
(6)
Barlangtól barlangig
(6)
Budai tájakon
(6)
Fóti Somlyó
(6)
Himbi-Limbi a Libegő alatt
(6)
Meteor 21
(6)
Monoton minimaraton
(6)
Tojás
(6)
rendezés
(6)
BUÉK
(5)
Buda határán
(5)
Budai kilátók extra
(5)
K100
(5)
Normafa
(5)
Piros
(5)
Téli Gyermekvasút
(5)
bejárás
(5)
EKF
(4)
Gyertek ki a Vadasparkba
(4)
Szomor
(4)
Zöld
(4)
Buda bércein
(3)
Budai trapp
(3)
Budapest terep félmaraton
(3)
Falasokk
(3)
HASE
(3)
Merzse-mocsár
(3)
Monoton maraton
(3)
Szurdok
(3)
Tojás 30B
(3)
Téry Ödön emléktúra
(3)
Tündér 7
(3)
Vár a Mikulás
(3)
Éves összefoglaló
(3)
Óbudai határtúra
(3)
Aragonit 10
(2)
Csabdi
(2)
Gerecse 50
(2)
Határjárás
(2)
Hegedűs Róbert emlékséta
(2)
Hárs-hegyi hétvége
(2)
KTF
(2)
Kitörés
(2)
Lábatlan
(2)
Meteor maraton
(2)
Monoton félmaraton
(2)
Nagybörzsönyi négylevelű
(2)
Pilisi trapp
(2)
Retro túra
(2)
Tanúhegyek nyomában
(2)
Tojás 30A
(2)
Tátralátó
(2)
Vitézlő
(2)
Vértesi barangolások
(2)
Zongor 45
(2)
Zsíros deszka 10
(2)
szalagozás
(2)
terepfutás
(2)
Éger-völgy
(2)
11km a XI. kerületben
(1)
20 éves a TTT
(1)
BEAC 30
(1)
BSI-túranap
(1)
Balaton 20
(1)
Budai 25
(1)
Budaörsi dolomitok
(1)
Bujáki kikelet
(1)
Börzsönyi kék
(1)
Corvin
(1)
Cserhát
(1)
Dolina
(1)
Don Bosco
(1)
Dél-börzsönyi kilátások
(1)
Dűlőkeresztelő
(1)
Együtt a magyar családokért (Á)
(1)
Forrástúra
(1)
Forrástúra a Börzsönyben
(1)
Forrástúra a Köszegi-hegységben
(1)
Geocaching tt.
(1)
Görgey
(1)
Havazoo
(1)
Hidzsra a várból
(1)
Hol a következő
(1)
Iluska séta
(1)
Kakukkhegy
(1)
Karszt
(1)
Kikelet vizei
(1)
Kincsem
(1)
Kinizsi 25
(1)
KisNyolcas
(1)
Kiss Péter Emléktúra
(1)
Kohász kék
(1)
Kéktúra a Cserhát-kupáért
(1)
Kézdi 10
(1)
Less Nándor
(1)
Libanoni cédrus
(1)
Libegő
(1)
Magas Bakony
(1)
Masni
(1)
Mecsek 999
(1)
Merzse-mocsár É
(1)
Moccanj. Városliget
(1)
Mátra 40
(1)
Mátrahegy
(1)
Nahát
(1)
Nyerges 40
(1)
Oroszlány
(1)
PMTT
(1)
Pest irányába
(1)
Sorrento 21
(1)
Szent Margit nyomában
(1)
Séta az éjszakában
(1)
Tojás 20
(1)
Turul
(1)
Téli teljesítménytúra
(1)
Töki tökölő
(1)
Viharbükk
(1)
Váci csata 20
(1)
Vándorbottal a vasparipáért
(1)
Várnak a várak
(1)
Városliget
(1)
Vöröskő
(1)
Zebegényi séta
(1)
Zugligeti
(1)
elmaradt
(1)
feladva
(1)
túramozgalom
(1)
Éjjel a Mezőföldön
(1)
Ну погоди
(1)
Ars Poetica is lehetne
Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.
A
Túranaptár
Túrák
Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.
Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2015. augusztus 9., vasárnap
2015.08.09. Városliget 5
20:00
|
Bejegyezte:
turablog
|
Egy séta a Városligetben, mint teljesítménytúra? Miért is ne, úgyhogy családilag kerekedtünk fel erre a gyaloglatra.
Jó lenne korán indulni, mivel azonban ez a rendezvény a Pest irányába túrához kapcsolódik, így rajtolni csak 11-től lehet - mindegy, még így is "belefér" a napba, még akkor is, ha este már Bakonybélen várnak minket vacsorával :-)
A suli előtt egy parkoló autó riasztója szól folyamatosan, de bent szerencsére már nem zavaró, úgyhogy a gyors nevezést nem akadályozza semmi, így aztán sikerül elindulni a GPS feléledése előtt - mindegy, most nem lesz teljes track meg pontos teljesítési idő...
Az itiner mellé kapunk egy A5 méretnél picivel kisebb színes térképlapot az útvonallal, úgyhogy annak alapján remélhetőleg nem fogunk eltévedni :-D
Először az '56-os emlékművet látjuk balra, majd csodaszép virágok között vezet a térképen megjelölt sétaút:
Hamisítatlan nyár van, picit túlontúl is az - de jó lenne ebből a plusz sok °C-ból néhányat eltenni télire :-D
Egy szobornál érünk ki az Olof Palme sétányra, itt szerencsére árnyat adó fák alatt járunk, s ahogy közeledünk a Hősök tere felé, úgy nő a népsűrűség :)
Balra a Műcsarnok, átmegyünk az aszfaltcsík másik, Műjégpálya felőli oldalára, ahol egy méretes hirdetőtábla mögül "lövök" egy képet az Alpár Ignác tervezte Vajdahunyad várról.
Ha belegondolok, budapesti lakosként talán még nem is voltam benne - de ami késik, közeledik, szerintem hamarosan pótoljuk ezt a hiányosságot.
A Hősök terét most nem nézzük meg a "szokásos" oldalról, csal elsétálunk a Milleniumi emlékmű mögött. Megnézzük ellenben a kisföldalatti egykori felszíni szakasza fölé épített vasbeton(!) hidat (Wünsch
Róbert műve) - anno itt még ki volt mélyítve a pálya helye, hiszen az 1973-ban elbontott szakasz nem sokkal korábban jött ki a felszínre (bővebben: hampage.hu/trams/fav ).
A pecsétet begyűjtjük, a Széchenyi-fürdőt szép míves ívben megkerülve vesszük célba a Koós Károly sétányt, illetve az útvonal elején már távolról megcsodált Vajdahunyad-várat.
A fürdő impozáns épülete remek fotótéma, csak normális masina kéne hozzá - mindegy, lesz, ami lesz - a Hugin egészen szép munkát végez, szebbet, mint a telefon beépített panoráma módja :-)
A túraútvonalnak kevéssé nevezhető Kós Károly sétányon tett rövid sétát követően a Vajdahunyad-vár udvarán gyalogoltunk keresztül, hogy nem sokkal később már a bal kézre eső Petőfi Csarnok mulandósága juthasson eszembe... Pedig ez utóbbi sem csúnya, legfeljebb másképp szép :-)
A Közlekedési park mellett nem (sem...) olvasom a leírást, úgyhogy picit "lemegyünk a térképről", és a szintén nagy átalakítás előtt álló Közlekedési múzeum szabad téren kiállított dolgainál fordulunk vissza. A második EP-nek jobb helye lett v olna az elágazásnál, de mindegy.
A Királydom mellett elsétálva lassan visszaérünk a túra oda-vissza szakaszára, amin besétálunk a célba.
Ez volt az első városi teljesítménytúrám, sajnos a délután ránk váró hosszabb utazás miatt eléggé rohanós lett, de úgy gondolom, hogy ilyen is kell néha :-)
Track: Track_PEST_IRANYABA_5_2015_szurt.gdb
Endomondo: Városliget 5
Címkék:
2015
,
Pest irányába
,
Városliget
|
0
megjegyzés
2015. július 25., szombat
2015.07.25. Budai tájakon 15
20:45
|
Bejegyezte:
turablog
|
A rettenet bőséges kínálat ellenére kellően szoros lesz az év végén a Budapest kupa teljesítése, mondhatni lemaradásban vagyok :-) Kutyaharapást szőrével, lemaradást a Lemaradás-sal - merthogy ezt a túrát a Rákoskerti Lemaradás Turisztikai Sport- és Szabadidő Egyesület rendezi, immáron sok éve :-)
Sajnos az elmúlt három évben a Budapest terep kupával ütközött, úgyhogy némi kihagyás után vágtam neki ismét.
Családdal terveztem először, aztán a lányok a nagy melegre hivatkozva lemondták a részvételt, sőt én is csak a rövid távot céloztam meg - azon még úgysem indultam eddig.
A rajtidő végét megcélozva kimentem Hűvösvölgybe, autó+BKV kombóval, tudva azt, hogy a völgynek ilyentájt csak a neve hűvös - árnyas parkolót nem igazán lehet találni :)
Kényelmesen benevezek, közben Geri érkezik, picit kinyúvadt állapotban :-) nem csoda, hiszen ő már bő két óra alatt túl van a rövid távon... Megbeszéljük, hogy a Pest irányába túrájuk városligeti körén ha minden jól megy családilag ott leszünk, aztán én nekivágok a mai kellemes körnek.
Tempós, gyors teljesítést tervezek, ahol lehet belekocogva, de aztán a Hárs-hegyre fölfelé menet kellemes beszélgetőtársak akadnak, úgyhogy felveszem a tempójukat, és együtt érkezünk az első pontra.
Ismerősök őrzik a pontot, váltunk pár szót, aztán a kilátóba is felmegyünk - ha jobban belegondolok, az idejét sem tudom, mikor jártam fönt legutóbb...
A S- lefelé hozza a "szokásos" formáját, aztán hegyes szögben következik a P-, aminél érdekes, láthatóan frissen festett "elhasadt" szíveket (vagy szív közepén kanyargó ösvényt?) formázó jelzések is feltűnnek - megdöbbentően sűrűn. Mint később kiderül, egy a Szent Ferenc kórház betegeinek kitalált kényelmes sétaút - gondolom, ezzel függ össze az is, hogy több új pad is került az út mellé, sőt, a P- letérésénél lévő pihenőhelyen is újak a padok meg az asztal.
Az új jelzésekkel kapcsolatos találgatások jegyében fordulunk balra a P- jelzést követve, a jól ismert sziklás ösvényre. Egy rövid szakaszon épp érik a szeder az ösvény mellett, bár ebben a dög melegben inkább aszalódik, de néhány ehető szemet csak sikerül begyűjteni :)
Aszfalt, "nem szeretem" kanyar külső íve - de legalább most a forgalommal szemben haladunk...
A Fekete-fej szuszogósan, de megvan, a túloldalon,már ismét "lent" szusszanunk, hogy aztán némi árnyék után kellemetlen "napon süléssel" kapaszkodjunk fel a Kecske-hátra.
Itt szemből érkezik egy idősebb úr, aki figyelmeztet minket, hogy feljebb jobbra kell tartani egy benézhető elágazásban - neki sikerült elkavarni, úgyhogy ő itt kiszáll... Az elágazás megvan - szerintem legfeljebb elbambulható, de mindegy, megyünk tovább, várva a következő pontot a P-P+ elágazást.
A ponton édességgel várnak - a bélyegzésen felül - Innen szint szinte nincs, úgyhogy egy hosszabb pihenő is belefér.
A P+ jelzésen hamar leérünk Remeteszőlősre, ahol emlékeim szerint egy hosszú, unalmaz aszfaltkoptatás következik - az aszfalt stimmel, de beszélgetve egészen gyorsan a végére érünk :)
A könyvmegállót alaposan megnézzük - érdekes ötlet, remélem, sokáig megmarad legalább ilyen szép állapotban :-)
A Remete-szurdok alsó végén az ezen a túrán megszokott dinnyés pont vár ránk, a kellemes árnyékban falatozó nagyobbacska társaság jelentős pusztítást vitt végbe a dinnyekészletben - már ezért megéri erre a túrára eljönni :-D
A szurdok után sikerül másokat is tévútra vezetni - csinálunk egy kitérőt a K- jelzésen a templom felé - utólag megnézve a leírást, én emlékeztem rosszul, bocsánat.
A templomkertben még töltünk vizet, aztán jó sok árnyékmentes aszfalt következik (saccra háromszor annyi, mint Remeteszőlősön) a Nagyrét sarkáig, ahonnan a jól ismert sétányon jutunk vissza erősen szintidő-kihasználós teljesítési idővel Hűvösvölgybe.
A Fekete-fej szuszogósan, de megvan, a túloldalon,már ismét "lent" szusszanunk, hogy aztán némi árnyék után kellemetlen "napon süléssel" kapaszkodjunk fel a Kecske-hátra.
Itt szemből érkezik egy idősebb úr, aki figyelmeztet minket, hogy feljebb jobbra kell tartani egy benézhető elágazásban - neki sikerült elkavarni, úgyhogy ő itt kiszáll... Az elágazás megvan - szerintem legfeljebb elbambulható, de mindegy, megyünk tovább, várva a következő pontot a P-P+ elágazást.
A ponton édességgel várnak - a bélyegzésen felül - Innen szint szinte nincs, úgyhogy egy hosszabb pihenő is belefér.
A P+ jelzésen hamar leérünk Remeteszőlősre, ahol emlékeim szerint egy hosszú, unalmaz aszfaltkoptatás következik - az aszfalt stimmel, de beszélgetve egészen gyorsan a végére érünk :)
A könyvmegállót alaposan megnézzük - érdekes ötlet, remélem, sokáig megmarad legalább ilyen szép állapotban :-)
A Remete-szurdok alsó végén az ezen a túrán megszokott dinnyés pont vár ránk, a kellemes árnyékban falatozó nagyobbacska társaság jelentős pusztítást vitt végbe a dinnyekészletben - már ezért megéri erre a túrára eljönni :-D
A szurdok után sikerül másokat is tévútra vezetni - csinálunk egy kitérőt a K- jelzésen a templom felé - utólag megnézve a leírást, én emlékeztem rosszul, bocsánat.
A templomkertben még töltünk vizet, aztán jó sok árnyékmentes aszfalt következik (saccra háromszor annyi, mint Remeteszőlősön) a Nagyrét sarkáig, ahonnan a jól ismert sétányon jutunk vissza erősen szintidő-kihasználós teljesítési idővel Hűvösvölgybe.
A célban a rendezőktől megszokott bőséges és színvonalas ellátás: sokféle "kenőanyag" kerülhet a friss kenyérre, amit aztán fincsi limonádéval lehet leöblíteni :-)
A rendezés, az útvonal olyan, hogy nyugodtan ajánlható kezdőknek, családoknak, illetve "túrafertőzés" céljára is.
Track_BUDAI_TAJAKON_15_2015_szurt.gdb
Endomondo
Címkék:
2015
,
Budai tájakon
|
0
megjegyzés
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)