Túrablog

A Kinizsi után egy laza átmozgató túraként ezt a távban és szintben is könnyed sétát választottam - főleg, hogy a Cartographia kupában is szerepelt. Az eredeti terv 10 km-es családi program lett volna, azonban Arcüreg Gyuszi sajnos ezt nem engedte meg, így -talán mondhatom- a megszokott túratársakkal indultam útnak reggel.

Bár az iGo térképén nincs olyan, hogy Oroszlány, Fő tér, leírás alapján sikerül a rajtot megtalálni, és 8:05-kor egy A4-es itiner, meg egy két oldalas, fényes papírra nyomtatott térkép+igazolólap társaságában elindulni, a szalagozást követve.

Az első pont a víztorony - innentől a Majki remeteségig az integrálszámítás és alkalmazásai a "téma" - Szötske elemében van, magyaráz - az ember szinte kedvet kap a témához :-)
Beszélgetés közben repül az idő, szalad az út - a Majki remeteségnél állunk meg legközelebb, itt sport szelet jár a bélyegzés mellé. Itt aztán témát is váltunk: a szerzetesrendekről kapunk némi kiselőadást :)
A tó és a környéke nagyon szép, egy újabb kirándulásra csábító helyet sikerült felfedezni - de megyünk tovább, hiszen időre vissza kell érni Budapestre :)
Szalagozott szakasz jön, aszfalt, majd erdő, szántóföld váltakozik, egészen Várgesztes határáig.
Itt ismét aszfaltút kerül a talpunk alá, illetve ahol balról érkezik a K- jelzés is. A település szélén K-S- fonódó jelzésen, majd a KL-en fölmegyünk a várba, a következő EP-ra. Itt a kapott bónt ki-ki beváltja neki tetsző italra - leülünk, kényelmesen frissítünk, majd elindulunk lefelé, hogy aztán a S- jelzésen balra térve folytassuk az utunkat vissza, Oroszlány felé.
Erdő, pocsolyák - az elmúlt hetek időjárása alapján "szokásosnak" mondható terep, majd egy csalós betérés jobbra - Mindig van, aki figyel...

Egy nyiladékban a kerítésen ott az önellenőrző pont - felírjuk a sajnálatos módon  igencsak időszerű "homokzsák" szót a papírra. Picivel távolabb aszfaltutat keresztezünk, majd egy patakot, ami később tóvá szélesedik.

Rövidesen a más ismert salakos úton sétálunk visszafelé, azonban nem fordulunk el balra, a víztorony irányába, hanem egyenesen megyünk be a városba.

Az útvonal még útba ejti a bányász emlékművet, majd pedig feltűnik a cél, ahova pontban délre sikerül beérni.
A célban oklevél, kitűző, illetve választhatóan virsli vagy debreceni jár a teljesítőknek.

Jó sok városi szakasz, kellemes, laza séta, apró szépségek az útvonal mentén. A jelzések követhetősége átlagos, odafigyelést igényel. Jövőre, ha jövök, valamelyik hosszabb távot szeretném teljesíteni.