Túrablog

Gerecse50, első teljesítésként light-os, vetkőzős-öltözős és fotózós megállásokkal tarkított gyaloglással 10:05-alatt behúzva.
Óriási tömeg a rajtnál, rajtidő (is) a túrázók becsületére bízva (nem tetszik). Városi szakasz bemelegítésként, utána erdő, tömeg, előzgetések -- nem látszott a tömegtől az erdő :-) Az első órákban csepergett az eső, de --még-- nem okozott dagonyát, az csak Tardos után volt, kisebb-nagyobb mértékben. A megdvehagyma finom, nagyon-nagyon finom, friss kenyérrel, felvágottal fogyasztva pláne -- voltak, akik szatyorszámra gyűjtötték, én csak szendvicseimbe rámoltam be néhány zsengébb levélkét.

A Bányahegyre felvezető szakasz kellemesen lihegősre sikeredett, hála a napsütésnek, sár nem volt, így csúszkálás sem. Ekkor már nem hiányoltam a túrából a Gerecse-tető megmászását :-))
Sajnos a "Vértestolna utáni műútra kéken lejutni" feladat sokaknak meghaladta a képességét, és toronyirányt ment a tömeg a zabapontra -- mindenki magát csapja be és kész... A zabaponton hagymás- és sima zsíroskenyér plusz szóda (igazi, ballonból) volt az ellátmány, majd séta, séta, séta, EP, séta, autópálya zúgása... EP, Panoráma út (de jó is az aszfalt melletti füves részen gyalogolni...), Turul, EP, lépcső, lefelé... Előzetes félelmeim alaptalanok voltak: simán, a térdeim ellenkezése nélkül lent voltunk a házak között. Biztatás egy gyakorlóban bicegő túratársnak (stilszerűen erőt egészséget felkiáltással), majd még egy kevés aszfalt, gyors öltözés az eleredő eső miatt, majd cél, jelvény csak egyféle (sebaj, első teljesítés) van, majd jövőre remélem lesz másfajta is :-))

Jó: Itiner, pontosabban kartonra nyomtatott színes térkép, szép jelvény, elfogadható szinten kezelt tömeg. Kevésbé jó: Tömeg. Nagy tömeg. Sorbanállás itt-ott. Tanulság: EP-k előtt érdemes a nagyobb csoportokat megelőzni.


2010-ben raktam össze először a blogot, akkor írtam...:

Most, amikor a blogot szerkesztem egybe teszem hozzá, hogy most már sajnálom, hogy az itt megismert túratárstól lemaradtam - lehet, sőt biztos, hogy sokkal jobb időt mentem volna... No mindegy. Azért 2009-ben a Bia 25 kapcsán jó volt újra találkozni :)