Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2018

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kéktúra a Cserhát-kupáért. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kéktúra a Cserhát-kupáért. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. szeptember 30., vasárnap

 Még az év elején neveztem a "Négy szín" túramozgalomba, így aztán "kellett" egy kék teljesítménytúra is, úgyhogy nem volt más hátra, mint előre, és elkezdtem tervezni ezt a gyalogaltot. Nem körtúra, tömegközlekedés szempontjából sajnos majdnem "világvége"... A rajtidő persze igazodik ehhez, bőséges, de mindenképp autós megközelítéssel, és a célból "gyalog+busszal" tervezem a visszatérést hűséges négykerekűmhöz.
Reggel tehát nem túl korán autóba ülök, és irány a 2-es út. Előbb sikerül hamarabb letérni róla, aztán Keszegen balra helyett jobbra... Ezzel a napi elkavarást már a túra előtt teljesítettem :-) Mindegy, a rajtba így is időben odaérek, ráadásul kiderül, hogy két autó megy át a célba - csatlakozom hozzájuk. Visszafelé egy hölgy hoz minket, a célban őt kell megvárnom, és majd a rajtba fuvarozni.
A színes, az útvonal mellett az érintett településeket is röviden bemutató itineren frissítem a rajtidőt, aztán nekivágok, még a vezetett túra indulása előtt.
A templomnál szépen visz a jelzés balra, enyhe emelkedő, szántásban dolgozó traktorok - szép, nagyon szép vidék.
Magasles, rajta a jövő heti Pálos túra és zarándoklat plakátja - jó magasan, de azért el lehet olvasni.
Balra, majd megint csak balra, a feltételes pont után kellemes gerincen futó erdei úton megyünk tovább, vegyes lombos erdő - még azért nem annyira őszi képet mutatva.
Felsőpetényre szépen rálátunk az útról - szép, nyugalmas táj, kényelmes terep, jó levegő...
Az ep. a kocsmában, némi rágcsálni valóval "körítve" az asztalon az OKT-s bélyegző - ráér, előbb a privát frissítés, no meg a kávé, mert az reggel kimaradt :-)
A kellemes kávé után bélyegzek egyet, aztán nekivágok a következő, az eddigihez hasonlóan számomra ismeretlen szakasznak. TSz-major, tipikus "faluszéli" környezet után enyhe emelkedővel hagyja el az útvonal a települést, majd egy elkerített terület mellett vezet az út. Príma száraz idő, száraz út - kivéve egy mesterséges dagonyát - már szinte hiányolni kezdtem a cserháti sarat :-D
Egy juhászat mellett elhaladva aztán csak elérkezik ismét az aszfalt: Alsópeténybe érek.
A faluban működik a Hármaskönyv fogadó, néhány ismerős fogyasztja a kerthelyiségben az ebédjét - én most kihagyom, és a buszmegállónál lévő ládikánál lebélyegzem a lapomat. A tér közepén ácsorgó párnak a szeme sem rezdül, sőt azt is szó nélkül, rezzenéstelen arccal fogadják, hogy megpróbálok róluk egy sztárfotót készíteni :-D No, ha nem állnak szóba az idegen vándorral, akkor megyek tovább...
Picit húzósabb emelkedő vezet ki a faluból, újabb feltételes ep. helyét hagyom el, aztán erdő, erdő, szépen követhető jelzések, és persze az erdő "csendje".
Aztán egy fán csak meglátom, amire várok: az erdészháznál újabb pont következik.
Bizony ám, újabb pont, és némi harapnivaló is, hogy a még hátralévő táv és szint leküzdése is problémamentes legyen :-) A szívélyesen kínált gyümölcspárlatból csak épp, hogy egy kortyot fogadok el, hiszen közel a cél, és onnan autóval indulok haza.
Némi ücsörgés után aztán nekivágok az utolsó emelkedőnek - irtásban halad az út, kellemes az idő, a tetőre érve az elágazásnál visszatekintek - tényleg szép a Cserhát, kár, hogy csak ritkán járok errefelé... Az elágazástól lefelé indul a túloldalon a jelzés, kényelmes erdei úton - egy darabig. Utána szépen jelzett módon jobbra kell térni, meredeken lefelé.
Szép erdőben vezet tovább az ösvény, majd ismét kényelmes földút következik. Egy T-elágazásban jobbra fordulok, aztán tovább, lefelé, a magasan az út fölé hajló fák alatt ereszkedve, egészen Romhány széléig.
Itt dönteni kell, hogy balra, Rákóczi törökmogyoró fája felé, vagy egyenesen a kék sáv jelzést követve megyek tovább - a most még jelzetlen utat választom, hiszen ki tudja, mikor járok erre ismét.
Nem bánom meg, minimum elgondolkodtató, hogy ha ez a fa mesélni tudna, micsoda érdekes dolgokról beszélhetne, miken mehetett keresztül az élete több száz éve alatt... A lányomnak terméseket és leveleket kell a suliba bevinnie valamelyik nap, úgyhogy pár szép levél, meg néhány, jó szúrós, még egyben lévő termést zsebre rakok, és besétálok a célba.


A presszóig vezető utcákon kevesen vannak, szinte minden második-harmadik házon ott az "Eladó" tábla... Vonat nem jár, munkahely a környéken nem sok van, és a fiatalabb generáció javarészt elvándorol ezekből az amúgy szép és csöndes cserháti településekről.
A célban rendhagyó díjazásként egy szabványos méretű (100x120-as) laminált turistajelzést kapok a kitűző mellé, a presszóban megiszom az utolsó előtti dobozos kólát - a két maradék sütit meghagyom az utánam érkezőknek :-)
Nem kell sokat várakozni, megérkezik a hölgy, aki reggel visszavitt minket a rajtba, úgyhogy két másik túratárssal autóba ülünk, és Ősagárd-Vác-Budapest útvonalat megcélozva elindulunk haza.