Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2018

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2011. június 19., vasárnap

Több, mint egy hónapja, hogy a Halmi-dűlő túrán "családilag" pontőrködtünk, de csak most sikerült bejárni a túra útvonalát egy kellemes családi séta keretén belül.
Bár nem először járok itt, de sikerül némileg alternatív útvonalon megközelíteni a sportkastélyt - de legalább meg tudom mutatni, hogy hol fogjuk keresztezni az aszfaltcsíkot :-)
A parkoló bejáratánál a leendő sorompó készülget, a szomszédos telek, ahol a túrán a rajt/cél volt, körbekerítve... Mindegy, autó lerak, és bár az aszfalt úgy mindannyiunknak a "nemszeretem" kategória, de bejárás az bejárás, megyünk a házak között.
Aztán végre befordulhatunk jobbra, a szemétkupacokkal tarkított ösvényre. No igen, városban vagyunk, a "civilizáció" ölelésében...
A pingpongasztaloknál épp főzőcskéznek, úgyhogy most nem telepedünk le, hanem elindulunk jobbra, szembe a tornapálya állomásainak a számozásával a sárga pötty jelzést követve.
Kellemest a hasznossal összekötve amíg a lányok frissítenek, én eltűnök a szúnyogoktól hemzsegő bozótban, és a GCERDO geoládát levadászom.
A Flór Ferenc utcai pontra természetesen mindenki ráismer, de gyorsan igyekszünk magunk mögött hagyni, hiszen igencsak magasan jár a nap, és itt egy fiatal akácoson megyünk keresztül, ahol semmi árnyék nincs.
A játszótér persze nem hagyható ki az útvonal északi csücskénél, és ha már megállunk, akkor harapunk is valamit, hiszen bőven van még előttünk a távból.
Aztán persze csak tovább indulunk, megmásszuk a túra legnagyobb emelkedőjét :-) majd óvatosan átkelünk a Péterhalmi út túloldalára.
Itt egy üres utánfutó árválkodik a gyalogút mellett - furcsállom is picit, bár jobbról az erdőből favágás hangjai hallatszanak...
 Az elágazás után a "H61" feliratú rönkfotelt természetesen meg kell örökíteni :-) Mint ahogy a tornapálya állomásainál meg meg kell állni, és elmondani a lányoknak, hogy az adott ponton épp mit kell (kéne) csinálni - mindezt persze csak akkor, ha a tábla a helyén van, és nincs összefújva festékkel. Sajnos ezek az állomások vannak kevesebben :-(
Aztán elérünk a legtávolabbi EP-nek helyet adó padhoz - a fán szépen ott virít a sárga "E"-betű, úgyhogy pontőr legyen a talpán, aki nem találja meg ezt a pontot :-))
Itt is megpihenünk, innen már csak vissza kell sétálni, mondom, bár a java azért még előttünk van...
A körnek ezen az ágán is vegyesen vannak ép és tönkretett állomástáblák - elgondolkodom azon, hogy vajon érdemes-e egyáltalán ebbe a közegbe, ebbe a környezetbe bármit is építeni, szépíteni...?
Egyszerűen nem tudom megérteni azokat, akik tönkreteszik azt, ami épül-szépül, amivel több, szebb lehetne a környezetük...
(Amikor ezt a beszámolót írom, már túl vagyunk egy Kőszegi nyaraláson -ott rengeteg ismertető tábla van a turistautak mentén kirakva, és érdekes módon nincsenek összetörve, összefestve, tönkretéve...)
Visszafelé az utánfutó már rogyásig van pakolva fával, és néhány egyenruhás is áll mellette - a beszélgetésből annyit hallok, hogy most épp rendben van minden, az erdészet tud a dologról.
Visszatérve a Péterhalmi út másik oldalára ismét egy masszív emelkedő következik :-)) majd -hogy dörzsöltek legyünk- egy darabon a betonkerítés mellett haladunk - valljuk be, nem ez az útvonal legszebb része...
A rég nem használt iparvágányhoz kiérve fellélegzünk egy picit, bár az erős napsütés sem túl jó.
A Péterhalmi utat ismét érintjük - erre jöttünk autóval - majd végre újra erdőben sétálunk.
Ha végiggondolom az útvonalat, meglepően változatos ez a pici erdő: borostyánnal benőtt tiszteletre méltó korú fák az elején, fiatal akácos, fenyves... Nem véletlen, hogy tetszik...A keleti tornapályát elérve már örülünk, hiszen nem sok van hátra - bár vár még némi aszfalt is ránk, de egyelőre nem mondom, hogy picit több, mint az elején...
Persze itt már nem állunk meg minden állomásnál, nem akarják a gyerkőcök megcsinálni az összes gyakorlatot...
Aztán ismét feltűnik a focipálya, meg a pingpongasztal is, csak most picit más irányból érkezünk, mint a túra elején.
A főzőcskével már bőven elkészültek, nem akarunk zavarni, meg fáradtak is a gyerkőcök, úgyhogy elindulunk kifelé a  séta elején már látott úton... Az aszfaltos részen Jucit ölbe kell venni, három és fél évesen neki még belefér ennyi segítség :-)

Az útvonal, az erdő mindenkinek nagyon tetszett, úgyhogy jövőre is jövünk :-)

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése