Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2018

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2010. október 25., hétfő

Duplázós hétvégének indult a tervezgetés során, majd a telekocsi is alakult - aztán a dolgok pirinyót másképp alakultak... A lényeg persze nem ez, hanem maga a mecseki séta, ami csodaszép volt, de menjünk azért sorjában...

Pénteken délután egyből a munkahelyről irány Pécs. Laza egy óra alatt sikerül a 6-os utat elérni, pontosabban a sokadik körforgalmat is helyesen letudni :-))
Pécsig egy-két traktor kivételével eseménytelen út, a város határában gps izzítás, cél a mentőállomás. Szilvi megjegyzi, hogy kövessünk egy mentőt :-)  Kulcs megvan, irány a másik állomás, merthogy a vendégszoba ott található. Az épület, bár erősen leharcolt, de így is szép - az mondjuk picit erős, hogy a vizesblokkot áramütés veszélye miatt nem lehet használni...
Még egy gyors bevásárlás, majd vacsora, és eltesszük magunkat másnapra, hiszen 45 ismeretlen kilométer vár ránk.
Reggel fél hat előtt ébreszt a mobilom, relative gyors reggeli után összepakolunk, elköszönünk, és irány a rajt.
A nevezés gyorsan megy, míg én megiszok egy kávét, addig az enyémet is elintézik, a papírra 7:30 kerül, úgyhogy van még 5-10 percünk tollászkodni. Ez kell is, aztán pontban félkor nekivágunk...

Szalagozás visz a tó mellett, majd balra megkezdődik a kapaszkodás fölfelé, az Éger-tetőre. kapunk szintet rendesen, de nagyon jóleső meredekséggel. Mire néhány patakátkelés meg pocsolya után felérünk a tetőre, már nem is fázunk.
A kilátót természetesen megmásszuk, a látvány, a kilátás pazar, már az eddig látott csodaszép őszi erdő miatt is érdemes volt eljönni - és a java még csak eztán következett.
Bizony, a java még előttünk volt ekkor, először két méretes légyölő galóca ingerelt fotózásra, majd pedig az útról nyíló panoráma - végül is a Panoráma-úton járunk, ha jól tudom :)
A Babás szerköveknél is elidőztünk picit, alattunk Kővágószőlős, távolabb más települések... Szép, nem kicsit. No de menjünk tovább, hiszen ez még csak az első EP volt.

Tiszta, rendezett az ösvény, aztán frissen vágott fa illata csapja meg az orromat: egy keresztbe dőlt méretes törzset vágtak szét, méghozzá
fejszével: nem kis munka lehetett, az egyszer biztos - köszönjük!
Petőczpuszta a következő pont, itt egy pici harangláb mellé telepedtek le a pontőrök, akik kétféle szörppel és sima vízzel kínálnak minket - a bélyegzés mellé, természetesen.
Az út túloldalán szenzációs látvány a napfényben fürdő őszi erdő, ezt is meg kell örökíteni - aztán némi aszfalt, majd balra megyünk, és ismét erdei ösvény kerül a lábunk alá. Innen lefelé, egészen Hetvehelyig egy hosszan elnyúló völgyet követve.
Az ősz szinei itt is megállásra, nézelődésre csábítanak, így aztán mindenki fotózgat, nézelődik - én is. Az erdei út után aszfalt következik - jobbra egy erdei iskola - majd lassan, de biztosan beérkezünk Hetvehelyre.

Szép, rendezett település főutcáján bandukolunk a napsütésben - a pulcsi még bírja, a kabát már a hátizsák tetején pihen, mintha nem is az ősz derekán járnánk...
A ponton mi vagyunk az utolsók, már csak a seprűt várják, a májas-zsíros kenyérből azért illendően :) fogyasztunk, hiszen van még előttünk a távból is, meg a szintből is. Úgy döntök, hogy a pulcsit is pihentetem, innentől egy szál pólóban megyek - és tényleg nem fázok.
Hetvehelyről szélén egy szépen gondozott tó mellett sétálunk, aztán jobbra fordulunk, átmegyünk a vasút alatt, hogy a völgyben kanyargó aszfaltcsíkot koptassuk... Egy idő után kezd elegünk lenni az aszfaltból, de csak kitart jó sokáig...
Patak a jobb oldalon, források itt-ott - alattunk meg az enyhén emelkedő út a K3 jelzéssel. Szinte hiányzik egy jófajta meredek emelkedő :-)
Aztán persze azt is kapunk: a jelzés merőlegesen balra tér, meredeken föl a K- jelzésig, de ez az emelkedő most tényleg jólesik. A K- után csak egy ugrás a következő pont - Innen ismét lefelé tartunk, a Z+ jelzésre váltva, egészen az orfűi műútig.
A pihenőhelyre telepedett ponton csoki is jár a megfáradt túrázóknak; pici szerelvényigazítás után elindulunk a műút mellett... No, ez a kanyargós és forgalmaz szakasz nem egy életbiztosítás, de hamar elérjük a jobbra, azaz déli irányba induló Z- jelzést, és elkezdünk fölfelé kapaszkodni.
Patakátkelés, P-, majd újabb EP, jelzésváltás... Igyekezni kell, mert hazafelé lesz egy utasunk, aki csak a 10-es távon ment, és már a célban van :)
A K- levisz a korábban már látott orfűi útra - pont a túloldalon egy esőbeállóban - itt szörp az ellátmány.
A változatosság kedvéért a P- jelzésen indulunk tovább, mellőzünk két igencsak csoffadtnak tűnő túratársat, majd egy szép harangtorony mellett visz az utunk.
Átkelünk néhány hídon, majd elérjük az orfűi utat ismét - sikerül át is kelni rajta, hogy pici betonos emelkedő, meg egy kevés erdei séta után az utolsó ponton kapjuk a bélyegzést meg a színes cukorkákat :-)
Innen K+ jelzésen, néhány hídon átkelve a patakon leértünk a tóhoz, meg a Z- jelzéshez, és a reggelről ismerős úton a célba.

Miután megérkeztünk, gyors adminisztrálás, a célvirsli elfogyasztása és némi öltözés után autóba ültünk, és elindultunk haza.

Az útvonal gyönyörű, az ősz derekán a mecseki erdők (is) csodaszép arcukat mutatják - pláne, hogy ilyen szép, napsütéses időhöz volt szerencsénk. A rendezés az MVTE-től megszokott, úgy árban, mint színvonalban. Ezzel a gyaloglattal egy újabb lépést tettem az MVTE érem megszerzése felé, most már csak egy Piros 50B, meg egy Hegedűs Róbert emléktúra hiányzik hozzá - remélem, azokat is sikerül megcsinálni.

Jövőre? Nem tudom... Budapesttől elég messze van, nem olcsó eljutni a rajtba, ráadásul célszerű a korai rajt, azaz a pénteki leérkezés. Majd kiderül - nekem minden esetre nagyon tetszett az egész.


0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése