Túrablog

A szurdokban sétálok, alkalmi túratársaimnak első teljesítés, úgyhogy váltunk néhány szót még az útvonalról, aztán a szurdokból kifelé, a K- "kellemes" emelkedőjén lemaradnak - hiába, ez is egy olyan kaptató, amin "tesztelem" magamat meg a fittségemet - ha megy egyben, akkor jó. Picit lihegősen, de jó. :-)
A Remete-hegyen ismét pont, nem sokat időzök, megyek tovább, hiszen bőven van még táv, de főleg szint előttem.
Először persze lefelé visz az út a K+ jelzésen, meg némi aszfalt beiktatásával a S+-on is. Itt figyelni kell, mert egy villanyoszlop mellett jobbra le kell térni az aszfaltos útról. Néhányan majdnem benézik, de időben utánuk szólunk, hogy egyenesen már nem lehet a S- jelzést elérni.
A S- levisz az aszfaltig, ahol a kertészet tetszetős kerítése egy rövid megállásra késztet - utána meg a benzinkút is, mert érzem a kávé hiányát :-)
Az amúgy is lejáró hűségkártyás pontokért veszek egy egészen kellemes kávét, aztán megyek tovább.
Az Alsó-Jegenye-völgyben most nincsenek töklámpások - még mutatóban sem - kár, mert nagyon ötletes verziók is voltak a korábbi években...
A forrással szemben lévő pihenőnél nem kell jobbra felkapaszkodni a meredek rövidítésen - ez nem az a túra - úgyhogy illendő módon megyek a völgy végén lévő szép nagy tisztás felé, ahogy azt a jelzés is mutatja.
Ahogy a jelzés az erdészeti úton emelkedni kezd, igyekszem egyenletes tempóban gyűjteni a magasságot, hiszen innentől a Kálváriáig szinte végig emelkedő lesz - nem csoda, hiszen a kiírásban szereplő bőséges szintet valahol össze kell szedni :-)
Nem mondom, hogy mindenféle furcsa lélegzési technika bevetése nélkül :-) de csak sikerül nagyjából egyben leküzdeni ezt a szakaszt is - a végén csak azért fogtam vissza magam, hogy a pontra érve meg tudjak szólalni, és ne egy gőzmozdonyt utánozva köszönjek az ismerős pontőröknek :-)
A bélyegzés mellé itt is édesség az ellátmány, továbbindulás után még leöblítem egy jó húzásnyi izóval, aztán jöhet a hullámzó sétaút, nagyjából Virágos-nyeregig.
Ennek a szakasznak az eleje nem jelzett út, de a nyolc korábbi teljesítés okán még szalagok nélkül sem lenne gond vele.
A jelzetlen ösvény a K-Z- közös szakaszára jut ki - itt egy szusszanásnyi pihenő, aztán tovább a szintúton, a K- jelzést követve.
A távvezeték alatti terület mostanában lett ismét kipucolva m- a meredek oldalban nem semmi munka lehetett ezt megcsinálni.
 A szintúton jól haladok, katonasír, S- jelzés érkezik, aztán Virágos-nyereg, és a Füli büfé - immáron nem egy csettegővel, hanem "gyári" autóval a helyére vontatva :-) Az órára nézek - egy forralt bor még szűken belefér, úgyhogy azzal "frissítek" - túratársak kényelmesen letelepedve fogyasztanak, én inkább megyek tovább - át a Vihar-hegyen, amit sikerül ugyan egy lendülettel letudni, de azért nem lesz a kedvencem :-)
Egy túratársnak megmutatom a repülős emlékhelyet - a nyeregből kikapaszkodva és jobbra fordulva a jobbra, a kilátóponthoz vezető jelzetlen ösvény elején tart szintén jobbra, lefelé egy alig látható csapás - aztán irány tovább a HHH csúcsa felé.
Itt egy gyors bélyegzés, majd lefelé Kc/S- kombinációval a Határ-nyeregig, ahol simán fordulunk rá a csúcson elhagyott K- jelzésre - igaz, most a legutóbbi iránnyal szemben haladunk az Árpád-kilátóig.
A kilátónál az utolsó bélyegzést is begyűjtöm, és robogok tovább.
A Z- kényelmesen lejt, aztán az Apáthy-szikla előtt szintútba fordul - nem számolom össze, hányszor jártam erre idén - az viszont biztos, hogy még fogok :-) úgyhogy nem állok meg nézelődni; lent az Ördög-árok, szemben, a völgy túloldalán valahol fönt a fák között Szépjuhászné. Lépcső, lejtős aszfalt következik, aztán az Ördög-árok után már csak fölfelé... Mivel nagyrészt aszfaltos, a forgalom számára megnyitott utakon vezet a jelzés, így az emelkedők elég enyhék - a Hárs-hegy oldalában egy szakaszon szintúton haladok, a szalagozást követve balra letérve a Z+ jelzésről.
A vége persze emelkedik, enyhén és hosszan, de csak feltűnik az állomásépület, ahol a célban megkapom a díjazást, illetve a bélyegzést a kupafüzetbe, majd saját bögrém terhére fogyasztok a tényleg finom teából - amivel a szintén ellátmányként fogyasztható banánt is leöblítem :-)

A díjazásból sajnos a kitűző elfogyott, de majd pótolják a rendezők - ha máskor nem, a ToJáS túrán át tudom majd venni.
Táv és szint, illetve jelzésváltások száma alapján sem könnyű túra, kellőképp el lehet benne fáradni - de ezért a kellemes fáradtságért is jár az ember teljesítménytúrára, nem?

Track: Track_HEGEDUS_ROBERT_EMLEKTURA_2015_szurt.gdb

Endomondo: Hegedűs Róbert Emléktúra 2015