Túrablog

Tavaly rendezték először, számomra akkor még ismeretlen területen - úgy az útvonal, mint a rendezés miatt egyértelmű volt, hogy idén is jövök - és így is tettem.

Az autós logisztika idén is jó szolgálatot tett, a rajt/cél környékén volt némi kavargásom, de aztán csak sikerült ráismernem a megfelelő utcára, és az iskolától nem messze találtam is parkolóhelyet.

Rövid táv, kényelmes terep, úgyhogy futós-kocogós teljesítés a terv - majd kiderül, hogy alakul :)

A nevezésnél gyorsan végzek, útvonal mint tavaly, úgyhogy csak a technika feléledésére kell várnom picit, aztán tempósan nekilódulok ennek a kellemes körnek.

Az eleje és a vége lakott terület,  no meg hosszan aszfalt és beton, úgyhogy az aszfaltos futócipőben tolom - a terepi rész is kényelmesen futható benne egyébként.

Gyorsan elérem az első EP-t, kattintok kettőt, aztán pecsét, és robogás tovább, lefelé.Aszfalt, főút, nem jön semmi, a vasútnál szintén - jöhet a süppedős homokkal fedett földút :-)

Ez picit nehezebb, mint a sima aszfalt, de tartom a tempót, jobbról másik földút érkezik - itt fogok visszafelé jönni, remélhetőleg hamarosan :-)

A Merzse sarkánál pici parkoló, jobbra tartok, hogy a táblát lefotózzam - a követőimnek mutatom, hogy hol kell tovább menni, mert én csak a tábla miatt... Ők is fotóznak :-)

Beszédbe elegyedve a túratársakkal gyalogos tempóra váltok, így érünk a nem túl régen felépült kilátóhoz, a második EP-ra.

Édesség és bélyegzés, aztán fel a kilátóba - sokat persze nem időzök, hisz várnak otthon, de azért néhány fotó készül itt is.

A két táv szétválásáig társasággal, utána ismét szólóban  kényelmes, széles földút, jó tempóban van meg ez is. A szétválásnál egy jobb-bal kombináció, tájékoztató táblák, aztán az erdősáv végén jobbra, aztán a gémeskúthoz ismét - a ponton csak bélyegeztetek, és megyek tovább, a túrához képest hosszan (~2km), egyenesen.

Oda-vissza szakasz süppedős homokkal, vasúti átjáró - vonat épp nem jön, úgyhogy megállás nélkül érkezek vissza a lakott területre.

A vasútállomástól ismét hosszú egyenes - egy csodaszép fasor - itt is meg kell állni egy picit hiszen az utolsó EP. itt van.

A főútnál egy bal-jobb kombináció, aztán balra fordulva az iskolaudvart a hátsó kapun elérve már a célban is találom magam - kevesebb, mint két óra alatt. A célban az adminisztráció hasonlóan gyors - a "menű" tesztelése viszont nem, hiszen bőven van miből csemegézni.

Rövid, aránylag sok lakott területet tartalmazó séta, de nagyon jól eltalált, szép útvonallal - családi programnak is tökéletes - akár túraként, akár egy hét végi rövid kirándulásként.

Ez is egy olyan túra, ami rendszeresen ott van a bakancslistán, mert ritkábban látott területekre is elvisz, de sajnos kevesebbszer sikerül beilleszteni a programba, mint szeretném. A lényeg, hogy idén sikerült :-)

A rajt a Gyermekvasút végállomásánál van, tömegközlekedéssel kis gyaloglással, de jól megközelíthető a Fogaskerekű felső végállomásától.
Az útvonal majdnem a szokásos - egy frissítőpont került bele - egy szalagozott letérés lesz nem sokkal az Úti Madonna kápolna előtt, kapjuk az instrukciókat a rendezőktől.
Az útvonal eleje a Gyermekvasút túrákról (is) ismerős, azért figyelek a szalagozásra is - a szerpentinről valóban leirányít balra - opsz, akkor nem csak a táv, de a szint is nőtt, hiszen itt kell visszamászni :-)
Az aszfaltra érve a Kázmér u. felső ága a helyes választás, ahol mintegy 150 méter múlva valóban frissíthetünk a Botanicon Kert Klub jóvoltából.
A szélben persze nehezen lehet a műanyag poharakat, meg a nyári táborokra szóló szórólapokat rendben tartani, de azért nagyjából sikerül - segítek a hölgynek összeszedni a feltámadó szál jóvoltából szana meg szerte meg szét :) szálló papírokat, aztán tovább indulok.
A kápolnánál csak egy rövid bélyegzésre állok meg, aztán robogok le a vülgybe.
Nem eltéveszteni, ez nem a Gyermekvasút nyomában túra, úgyhogy nem jobbra felfelé tovább, hanem át a kis hídon, hogy a túloldalon egy rövid kapaszkodóval ismét aszfalt kerüljön a talpam alá.
Rutinosan fordulok az Ördög-orom felé vezető utcába, nem kell az egyébként jó leírást böngésznem, így a papírom csak a kilátópontnál lévő ep-n kerül elő ismét.
Ahogy írva vagyon, érdemes a P+ leágazása után picit tovább ereszkedni a Z3 jelzésen, mert csodaszép a panoráma - aztán persze visszakapaszkodok, hiszen a P+-on vezet tovább a túra.


Az Irhás-árok keresztezése picit hosszabb, és több felfelé szintet tartalmaz, mint a Farkas-völgy rögtön, a túra elején, cserébe totál aszfalt/beton.
Jelzés van, mutatja az első kanyart jobbra - nem szabályos, de érthető, maradjunk ennyiben :-)
Jobbról érkezik a Futrinka utca - de se egy Mazsola, se egy Tádé... Hiába, ez a valóság, és nem a korosztályom által jól ismert mese :-)
Az Irhás-árok túloldalán félbemaradt építkezés mellett baktatok fölfelé, aztán egy támfal lépcsőjét mászom meg - a kék közkútnál sokan frissítenek - nekem nincs rá szükségem, úgyhogy sétálok tovább.
Innen még egy kevés emelkedő - de végre erdőben, ismerősökkel beszélgetve, egyetemi élményekről, meg sok egyébről...
A KFKI-s buszfordulónál újabb pont, gyors igazolás után már robogok is tovább.
A Végvári-sziklánál rövid szusszanás, aztán kocogósra fogva tovább Makkosmáriáig. Valaki rettenetesen büdös füstöt kibocsátó valamit szív - szerencsére futtában csak rövid ideig érzem... Soha nem fogom megérteni, hogy hogy lehet a friss levegő helyett ilyesmit élvezni...
Makkos után a Z+-on rövid verseny egy biciklissel felfelé - sikerült döntetlenre kihozni :-) A S- jelzésre kanyarodva jól kipihentem magam, mire a Csacsi-rétre értem :-)
A Virág-völgyben szinte mindig van valami érdekes - most épp egy cincér süttette magát az ösvényen, úgyhogy egy gyors fotó után egy számára kevésbé veszélyes helyre költöztettem, hiszen elég nagy volt ma errefelé a gyalogos forgalom :-)
Út közben még újabb ismerősök mellett robogok el, aztán utánam szólnak, lassítok, váltunk pár szót, aztán csak gyorsabb tempóra váltok - jó lenne már beérni :-)
A S+ levezet a Budakieszi-hágóhoz, és azon túl egészen a célig. Sajnos a parkolónál sikerül "lemenni a jelzésről", és a Szilfa-tisztást rossz oldalon kerülni :-( No mindegy, ez így alakult...
A célban gyors adminisztráció után egy rövid falatozást még megejtek, aztán kényelmes tempóban elindulok visszafelé, megcélozva a legközelebbi buszmegállót.

Tapasztalt rendezők jól összerakott túrája, kényszerűen aszfaltos/lakott területi szakaszokkal tarkítva. Az útvonal jól követhető, nehéz szakasz nincs benne - szép panoráma és tt.-k által ritkábban érintett szakasz annál inkább - érdemes kipróbálni kevésbé gyakorlott túrázóknak is.

---

Track: Track_GYERTEK_KI_A_VADASPARKBA_2016_szurt.gdb

---