Túrablog

Kellemes időben, utolsók között neveztem a túrára (ha jól tudom, 95-ös volt az utolsó rajtszám), majd pedig néhány túratárssal együtt buszra szálltunk, és az Alsó jegenye-völgyig kibuszozva kezdtük a gyaloglást. Pár méter után megállított minket egy idős úr, hogy meglepje a kis csapatot egy bélyegzéssel, meg egységesen 10:30-as indulási idővel. Egyik társunk majdnem elkavart, ugyanis az évekkel ezelőtti szöveg (a buszmegálló után 100m-t megyünk előre, majd...) alapján indult el, de sikeresen rátalált a helyes útra. (Időközben beszúrtak/áthelyeztek buszmegállókat, jó lenne helyesbíteni az itinert...).
A csapattól geoládázás okán lemaradtam egy picit, de bőven volt időm behozni a lemaradást az Újlaki hegyen lévő EP-ig. Itt biztatásként elhangzott, hogy idén is a tavalyival azonos lesz a díjazás. A vadaskertnél egy őz keresztezte utunkat, remélem, nem zavartuk meg nagyon.
Hűvösvölgynél EP (ellátmány: dió, egészben), plusz a kihagyhatatlan lángos (forralt bor a kellemes időre való tekintettel kihagyva). Ismerős útvonalon, kisvárosi forgalomban fel a Nagy Hárs-hegyre, csak azért, hogy a túloldalon leereszkedve a vasúti átjárónál újabb bélyegzésért megállhassunk.
Dorothy nyomában (Gy.k.: (The wizard of Oz) a sárga úton hullámvasutaztunk tovább, itt-ott EP-k, a kapott bélyegzések nyomán kezdett kirajzolódni az A3-as lap szélén a "peremén" felirat... Budaörs határában sajnos sikerült az egyetlen "benézhető" kereszteződést benézni, és a Felsőszállás úton balra fordulva "pistázni". A helyiektől útbaigazítást kérve kiderült, hogy nem csak mi jártunk így, ami azért picit vigasztalt. A célban oklevél és kitűző, meg néhány kocka csoki várt minket.

Az itinert jó lenne frissíteni, meg némi bejárás sem ártana (sokan, nagyon sokan benézték az ominózus elágazást...), és kár a túra vonzerejét növelő függő éremért is...

Kellemes tavaszi idő, óriási nyüzsi még a tervezett rajtzárás előtt 5 perccel is: mindegy, beálltam a sorba. Néhány ismerős arc, régi kolléga, majd a 2600-as szériából kapott sorszámmal rajt 10:25-ös bélyegzéssel.

A kisebb-nagyobb csoportokat előzgetve, kerülgetve telt a túra nagyjából végig, egy-két ep-n sorban állással fűszerezve (az egyébként lelkes pontőröket az is lassította, hogy náluk 2600-as szériához nem volt ikszelőlap...).

Az OMK utáni réten nagyon szép virágokat fotózhattunk -- meg lehetett figyelmeztetni az arra járó kirándulókat, hogy nézzenek a lábuk alá -- sajnos így is jópár tő a bakancsok áldozata lett :-(

Farkas-völgy tetejénél megjegyeztem, hogy a kerítésen lévő 5-6darab, gázos szerelvényeket jelző táblánál indul lefelé az út -- az augusztusi éjszakai túrán ez jó tájékozódási pont lesz majd.

Csillebérc után aztán kiderült, mit toltam el tavaly augusztusban -- idénre ezt is megjegyeztem.

A kellemes időben gyorsan fogytak a kilométerek, egyszer sem kellett leírást nézni/olvasni, mert nagyjából végig lehetett látni, hogy merre megy a tömeg, bár a csordaszellem, meg a megszokás okozhat problémát is...

Ezt sikerrel tapasztaltam, amikor a Hárshegyről lefelé a Stop-Shop mellett találtam magamat -- el... szóval benéztem a sárga körtúra jelzést. Sebaj, pici aszfaltot belerakva mentem a Nagyrétig, ahol az EP-t csak a csoportosulásról vettem észre -- többen még így is elmentek mellette sajnos (javaslat: mivel itt sok kisebb-nagyobb csoport piknikezik, pláne ilyen jó időben, célszerű lenne egy bójával megjelölni az EP-t).

A Villám utcán felfelé nem igazán az utca névadójához híven araszolt fel a tömeg, bár a cikk-cakkban akár még stimmelhet is :-)) A bunkerhoz fel/le móka most kevésbé tűnt félelmetesnek, de való igaz: a pont ekkora tömeggel nem nagyon tud mit kezdeni a keskeny, oda-vissza ösvény miatt.

A célban finom gulyás, meg egy 2dl-es dobozos gyümölcslét kaptunk, a teljesítések számának megfelelő kitűző plusz emléklap mellé.

A visszaúthoz 16:05-kor különjáratban megkaptuk a nosztalgia motorvonatot (köszönet érte), így egy kényelmes vonatozással zárhattuk a napot.

Jó: útvonal, lelkes pontőrök, gulyás a végén, sokáig gyűjthető különböző kitűzők.
Rossz: Sorban állós túra, futóknak ellenjavallt.

Megjegyzés: Meggondolandó lenne az előnevezést valahogy megoldani.