Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2022

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2011. szeptember 27., kedd

 EKF 10, családi túra, avagy úton a Budapest kupa felé :)
A rajtidő végét céloztuk meg - sikerült - így 9:10-es idővel tudtunk indulni. Leírás gyakorlatilag nincs, szürkeárnyalatos térkép alapján kell kitalálni, hogy merre is kell menni - bár a követendő jelzéseket tartalmazó "táblázat" is van, de pl. táv- és szintadat nincs (10.1km táv és 260m szint TUHU / SRTM alapon, tracket sajnos nem csináltam).
Rajt, aszfalt, KcZ-Z3Z+P-Kc aszfalt cél - nagyjából ennyi.  A Tündér-szikla immáron sokadszor volt műsoron - jobban örültem volna a tavalyi útvonalnak, de sebaj, legalább most is megpróbálkozhattam a fotózással...
Út közben sokan, sok felől érkeztek a nálunk lévő papírhoz hasonlóval a kezükben - volt, aki a 10-es távon ment le egészen a Libegő alsó állomásáig, és onnan jött fölfelé, vagy ugyanezen a távon a János-hegy felől jött a Z3-on, de olyan is akadt, akit a huszason Szépjuhásznénál fordítottak vissza a Z+ felé... 
 A 10-es táv egyetlen EP-je Szépjuhásznénál üzemelt, itt egy-egy piskótaszeletet kaptunk (gyermeknyomdából vett bélyegző lenyomata mellé...), utána János-hegyen álltunk meg hosszabban a saját ellátmányként hozott csúcs-csoki elfogyasztására. 
Csillebércre 3:45 alatt sikerült visszaérni, ami gyerekekkel egész jó időnek számít szerintem, a célban tényleg szép kitűző és egyszerű emléklap jár díjazásként, valamint a szokásos "menüből" is fogyaszthattunk - sajnos itt a darazsak is jelentős létszámban képviseltették magukat, úgyhogy rövidre fogtuk a falatozást/frissítést, és azzal a kellemes tudattal indulhattunk haza, hogy már csak egy túra kell a gyerkőcöknek a Budapest-kupában számukra előírt hathoz, úgyhogy a Monoton maratonon mindenképp ott leszünk :-)



2011. szeptember 26., hétfő

A Meteor 21B után pihentem egy keveset a kocsiban, aztán a BKV-ra bíztam magam, és elindultam a Flórián tér felé, ott volt ugyanis a találkozó, hiszen a Lajos-forráshoz Szilvi édesapja vitt ki négyünket (köszönjük!).
Ekkor még picit kétségbe voltam esve, mert a "szokásos" gyümölcslét nem tudtam beszerezni - de aztán a rajtnál friss forrásvízzel pótoltam :-)
Szóval este kilenc körül felzötykölődtünk a forráshoz, ahol páran már várakoztak - miközben a rajt az első épület mögött már javában üzemelt, így aztán a hivatalos rajtidő előtt mi is el tudtunk indulni. Pontnyitással nem lehetett gond, hiszen a kerékpáros mezőny jóval előttünk járt.
A kellemes holdfény, meg a kényelmes út okán eleinte nem is gyújtottam lámpát, csak amikor a fák közé értünk, bár botorkálva ott is ment volna lámpa nélkül :-))
Balázs már nem először ment ezen a túrán, úgyhogy ő ment elöl - egy helyen azért szépen legyalogoltunk a jelzésről, de sikerült korrigálni - mondjuk a térképet utólag elnézve mehettünk volna egyenesen tovább, viszont így közelebb kerültünk a kiírásban szereplő távhoz :-)
A Csikóváraljai pontnál bélyegeztünk, majd némi aszfalt után Csobánka felé fordultunk, hogy a falu mellett elosonva megmásszuk a Kevély-nyeregbe vezető emelkedőt. Hogy is fogalmazzak finoman... párszor nagyon elegem lett belőle, de néhány, nem igazán fizikailag szükséges megállással csak felvonszoltam magam a nyeregig.
A ponton lerogytam a padra, levettem a zsákot, erre elkezdett fázni a megizzadt hátam, úgyhogy zsák vissza, de előtte a csokimaradékomat még elpusztítottam (bocs mindenkitől, de tényleg csak madár látta többszörösen hőkezelt :) maradék volt...)
Aztán a lefelé vezető K- jelzést sikeresen megtaláltuk, ami azért nem tetszett, mert randa köves volt... No, ez egy nyögvenyelős móka lesz :-/ De innen már csak egy kisebb meg egy nagyobb bucka jön, ha jól számolom...
Jól számoltam, Pilisborosjenő határában persze sikerült másodszor is lemenni a jelzésről, és az aszfalton beérni a településre, de ez inkább nagypista volt, ahogy szintén utólag térképen megnéztem.
A Köves-bérc jött eztán, a kerítés sarkánál picit hezitálva sikerült meglelni a jelzett ösvényt (jobbra kell picit tartani). Ezen a szakaszon találkoztunk Béla bácsiékkal - csodálatra méltó az öreg, nem tudom, a mai fiatal teljesítménytúrázó generációból lesz-e valaki, aki megközelíti az ő teljesítményét: bőven túl a 70 éven 30-50km-es túrákon "lazán" végigmegy úgy, hogy aki vele akar tartani, annak erőnlétben és állóképességben is alaposan fel kell kötnie azt a bizonyosat... Most persze lassan haladtak a sötétség miatt, így csak pár szót váltottunk velük, és próbáltunk robogni tovább.
Aszfalt, patakon túl szántóföld - arra megy a jelzés, mi is arra kell, hogy tartsunk... Jobbra előttünk a következő feladat: A csúcs-hegyi nyeregbe fel... Nagyjából-egészéből ugyan ez a part lesz a végső, de azért nem kapkodjuk el: előbb a Rozália téglagyárnál keressük a nem létező pontot - és biztos, ami ziher alapon az OKT-bélyegzővel igazoljuk, hogy itt jártunk :-) Hmmm... Az OKT-vándorláson mennyivel jobb hangulatban, frissebben-fittebben voltam itt...
Kanyargás, majd emelkedő - de ez már ismerős terep, tudom, hogy mire számíthatok, mennyi és milyen terep van előttem... Szuszogósan, de elérjük a keresztező S- jelzést, majd a K- is szintesbe fordul... Szintesbe, persze... Nagyjából :-) A katonasírnál egy rövid főhajtásra megállunk, aztán Virágos-nyeregnél tesszük ezt ismét, hiszen ott a következő pont. Tűz itt is ég, elkél a picit hűvös éjszakában - jó melegedni, de menni kell, hiszen még vár ránk egy szalagozott út az Újlaki-hegy alatt a Határ-nyeregig, és onnan tovább a célig.
Itt már csak baktatok a csapattal, jó lenne beérni - nem fizikailag fáradtam el, egyszerűen álmos vagyok, és tudom, hogy a célba érés után még autóba kéne ülnöm, hogy hazajussak...
Határ-nyeregnél némi tétovázás - sötétben nehezen sikerül beletalálni a piros körtúra jellel jelölt útba, aztán csak sikerül :-) Macis parkoló, kút és sorompó jobbra, meg a jelzés is erre megy, ahogy a szép emlékű Falasok(k)-on is...
A Libanoni cédrus sötétbe borul, nem nézzük meg, csak sétálunk tovább, hiszen némi aszfalt, egy híd jobbra, meg még egy emelkedő után az utca bal oldalán ott az óvoda és a cél.

Geri, mint célszemélyzet fogad minket, oklevél, kitűző, zsíros kenyér, főtt tészta paradicsomos szósszal, szörp... Szóval főúri ellátás a nevezési díjhoz képest.
Szép bélyegzők a pontokon, egyszerű, de ízléses oklevél a célban - és minimalista :) itiner jellemzi ezt a túrát - no meg az, hogy igencsak el van mérve a táv - az éjszakai szakasz biztosan: érzésre 25-26km lehetett, ezt a GPS-es mérésem is megerősítette.