Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2018

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mecsek 999. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mecsek 999. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. június 6., hétfő

Ismét egy Budapesttől távoli túra a Cartographia kupában, szerencsére a telekocsi-s megoldás teljesen jól működött most is - pénteken délután négyen indultunk útnak Pécs, pontosabban Zobákpuszta felé.
Út közben egy fagyira, meg némi bevásárlásra megálltunk, és így erősen sötétedés után érkeztünk meg a célhoz, ahol totális sötétség és leláncolt kapu várt minket... Aztán némi telefonálás után kiderült, hogy jó helyen járunk, és picivel később elő is került valaki, aki kinyitotta a kaput. Gyors vacsora, majd nyugovóra tértünk, hiszen korai rajtot terveztünk  a hosszabb távon - bár én inkább a rövidebb távot szerettem volna megcsinálni.
Reggel pici szöszmötölés után gyors nevezés a hosszú távra, majd a kapun kilépve máris a Cél-nál találtuk magunkat - nem csoda, hogy térkép- és GPS-nézegetés következett, hogy most aztán merre :-))
Aztán csak megtaláltuk a helyes irányt kifelé a faluból.
A táj nagyon szép, picit párás levegő - a csípőm meg elkezd rendetlenkedni... No, ezt azért nem kéne - bár itt még bízom benne, hogy minden szempontból bírni fogom a hosszabb távot, úgyhogy nem vacakolok, hanem megyek Dinnye és Petami után, a tőlük megszokott erős tempóban.
Az első forrás is megvan - bár nem mecseki forrástúra, de mint a végére kiderül, akár az is lehetne- utána viszont lassan, de biztosan, aztán egészen durván elkezdünk emelkedni a Hármas hegyre a Z+ jelzésen.
Aztán a nagy kapaszkodás közben sikerül az előttünk haladó túrázókat követve lemenni a jelzésről, és az utolsó kb. 100m szintet egyenesen megtenni, és picit levágni az elvileg jelzett útból.
Sajnos itt, és később is eléggé vegyes minőségűek a jelzések: van, ahol nagyon korrekten festett, jó állapotú jelzéseket lehetett követni, és van, ahol ráférne némi felújítás vagy pontosítás...
A Hármas hegyen gyors pecsételés, majd a komlói panoráma röpke szemrevételezése után elvileg a fákra szögezett sárga háromszögekkel jelzett utat kellene követni lefelé... Hárman vagyunk, láttunk összesen vagy három ilyen háromszöget, úgyhogy itt rábízzuk magunkat a GPS-re, meg a megérzéseinkre, és megyünk, ahogy tudunk. Nagyjából tökön-paszulyon át, szerencsére az aljnövényzet minimális, úgyhogy legalább az nem gátolta a haladást.
A völgybe leérve konstatáljuk, hogy ennek a hegynek a megmászása nem volt valami gyors, és reméljük, hogy jobban jelzett utak várnak ránk.
A Zengőig vezető emelkedőre a leágazás jelzése "határeset" - előttünk néhányan be is nézik, úgy kiabáljuk őket vissza... Aztán a völgyben fölfelé ketté válik az ösvény - bal vagy a jobb oldal...? Sikerül eltalálni, és utána már egészen korrekt a jelzés a csúcsig. A fák között itt-ott átszűrődő napfény mint a színházi reflektor világítja meg az ösvény egy-egy apró szeletét - nagyon hangulatos, szép látvány.
A csúcson a geotorony mellett természetesen pontot találunk, pici pihenő után aztán tovább indulunk lefelé, bár én már eldöntöttem, hogy a rövidebb távra átnevezve megyek végig - így lesz időm a célban a hazaindulás előtt még pihenni.
Hosszú lejtő után Püspökszentlászló szélét érintve kapaszkodunk fel a Diós-kúthoz - a vize friss, kellemes, saját pohár terhére frissítek is, bár a "bónuszként" megmászott Hármas-hegyen töltött idő azért igencsak hiányzik. No mindegy.
Innen ismét kellemes erdőben visz fölfelé az utunk, Dinnyétől és Petamitól rég lemaradtam - ők mennek a hosszú távon, én meg a következő ponton majd hivatalosan is átnevezek.
Persze addig még egy szép panorámával is megajándékoz a S- jelzés egy elég hosszú nyílt terepen vezető szakasza - nézelődök, csodálom a szinte háborítatlan környezetet.
Aztán a Cigány-hegy alatt némi szembejövő forgalom - a hosszú távot választóknak egy rövid oda-vissza szakasz van a Cigány-hegyi kilátóhoz föl-le, itt találkozom Dinnyéékkel is - jó utat kívánunk egymásnak, aztán én sikeresen benézem a régi S- jelzést, é úgy elmegyek a kilátó mellett, hogy öröm nézni...
Szerencsére a S-P- elágazás táján én is elkezdek gyanakodni, meg szemből érkező kirándulók is mondják, hogy a Cigány-hegy már mögöttem van... Pici kavar, de arra elég, hogy morgósan érkezzek meg a pontra - itt (is) elfért volna egy-két szalag, no mindegy. A kilátóba felmenetel elmarad - jó néhány évvel ezelőtt már jártam itt, igaz, akkor még a  régi (az itiner elején is látható) kilátó állt itt...
Osztok-szorzok, táv, idő... Ez nagyon szűk lesz, úgyhogy elkezdem szaporázni a léptemet a P- jelzésen lefelé, aztán az aszfalton még ráteszek egy lapáttal.
A földtani tanösvény tábláit csak gyorsan szemrevételezem, és megígérem magamnak, hogy legközelebb el is olvasom majd :-))
Betérés balra, híd - a GPS segít, az ösvény több foglalt forrás mellett is elhalad, a völgy oldalában kanyarog, egyre magasabban, szerencsére nagyon kényelmesen járható, így igen gyorsan haladok a Máré-várnál található utolsó ep. felé.
Persze újabb forrás, újabb fotó - ez nagyon kicentizve fog beleférni a szintidőbe, de ha már erre járok...
A Gergely Éva forrástól már tényleg csak egy kanyar, és feltűnik a Máré-vár - amit most kihagyok, helyette pár szót váltok a pontőrrel, miközben a... szóval "érdekes" ízű szaloncukorból próbálok elfogyasztani egy-két szemet... Végül is csak bő öt hónapja volt karácsony...
Itt derül ki, hogy azért még három bucka előttem van, szerencsére sorra egyre kisebbek lesznek - mindegy, most valahogy nincs kedvem fölfelé menni, de tetszik vagy sem, arra van a cél, úgyhogy menni kell.
A keresztbe rakott nyeles ék  és kalapács, mint turistajelzés tetszik, erőt is ad picit (Jó szerencsét!), de az első emelkedő ennek ellenére nagyon nem akar véget érni...
A következő emelkedő már rövidebb, és talán szebb is, aztán végre feltűnik a Csurgó forrás, meg a K- jelzés - innen a nagyon szép Hidasi-völgyben roboghatok az aszfaltig, aminek most kivételesen örülök, hiszen azt jelenti, hogy nemsokára a célban vagyok.
Persze előtte még szigorúan követve a jelzést jobbra letérek a vizenyős, dús fűvel benőtt rétre - a levegő nem kicsit párás, meleg van, magas a fű... de erre visz a jelzés. Sokan az aszfalton maradnak - távban nincs különbség, de ahogy mondani szokás "erre gurult a mérőkerék" :-))
Aztán feltűnik Zobákpuszta, még némi aszfaltkoptatás, majd a táborba érve egy szolid emléklap és kitűző a díjazás - a "szokásos" harapnivaló mellett, természetesen.
A táj, az útvonal szép, a jelzések lehetnének jobbak (és/vagy az igazolófüzethez hozzácsapni egy szöveges leírást...), a szaloncukrot szerintem nyugodtan el lehetett  volna hagyni... Azaz eléggé vegyes az összkép a túráról.

Jövőre? A táj nagyon szép, így azt mondom, hogy el kéne jönni ismét, de majd meglátjuk, hiszen úgy időben, mint térben messze van...