Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2022

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: EKF. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: EKF. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. szeptember 21., szombat
Zsíros deszka... Szép név, az Aragonit 10 is szép, meg a HASE 10 - bár a három közül az aktuálisan érvényes elnevezés tetszik a legjobban, úgyhogy szerintem nem kell azzal álmatlan éjszakákat töltenie a rendező gárdának, hogy mi legyen a következő alkalommal a túra neve :-D Pláne, hogy végre egy ötletes jelvénynek is örülhettünk a célban - de ne rohanjunk ennyire előre...
A nagyobbik lányom osztálykirándulása idén is ütközött ezzel a túrával, úgyhogy a nap logisztikailag elég kötöttre sikeredett, hiszen reggel őt a vonathoz kellett vinni, és délután is sietni kellett elé.
Ennek okán autóval irány Csillebérc, parkolás ugyanott, ahol tavaly (bent, a tábor területén), gyors nevezés, némi szedelőzködés, és irány Normafa, ahogy a szürkeárnyalatos térképvázlat mutatta. Megjegyzem, nekem egészen jól követhető volt a kapott vázlat, semmi bajom nem volt vele - igaz, a sok jelzésváltás miatt maga a túra (pláne a hosszabb távok) tájékozódási szempontból nem egy könnyű "menj a-ból b-be" séta.
Normafa után még megvan az összes fa - ez a két, kaput formázó törzs talán a sífelvonónak lesz útjában... No mindegy, tegyük félre az aktuálpolitikát :(
Kényelmes tempóban ereszkedünk a Z- jelzésen, aztán Z3 balra - nem is olyan régen itt jöttünk lefelé - fölfelé azért meredek, pláne a Z3 eleje, de aztán megszelídül az emelkedő, legalább is a Tündér-szikláig, hiszen onnan újabb iránymenet fölfelé, az erózió miatt igencsak megviselt "óriáslépcsőkön".
Felérve az aszfaltos úthoz hezitáló túratársakat igazítok útba, aztán mi is jobbra fordulunk, rövid megállás a Libegő alatt - borzasztóan látszik itt is az erózió (és nem csak az esőtől lett olyan...), ráadásul -gondolom, biztonsági megfontolásból- a Libegő alatt a növényzet (bokrok, lágyszárúak) "tüsire" van vágva - ki tudja, mennyire tesz ez jót nekik, mennyire fogják így megtartani azt a nem túl sok talajt, ami itt van...
A jelzés balra tér, emelkedik, ennek ellenére jó tempóban érkezünk meg a Téli Gyermekvasútról ismerős elágazáshoz (itt őriztem Gerivel a pontot :-) Itt is elkél néhány erre járó városlakónak az útbaigazítás...
Lecsorgunk Szépjuhásznéig, pont, piskótaszelet (hosszabb távosoknak lila bocis nápolyi), majd irány vissza. Előtte még váltok pár szót Barnával (aki mint tudjuk Szőke, bár most már ősz, de korábban fekete volt), Locus-szal kapcsolatban érdeklődik - igen, hallottam már róla, de telefonon még nem használtam.
Szóval irány a János-hegy, ki tudja, hanyadszor a P- jelzésen fölfelé... Picit döcögősen megy, de azért csak felérünk - sajnos sietni kell, így a kilátó kimarad, mondjuk elég nagy tömeg is van fent, ahogy láttam.
Lefelé természetesen a jelzést követve ereszkedünk a lépcsőn - mellette egy fa gyökerein látszik, hogy mekkora eróziót képes okozni a tömeg és a csapadék...
Ahogy a kilátó, úgy a játszótér sem kerül be a programba, megyünk tovább a kék körtúra jelzés keleti ágán.
Normafa előtt sikerül picit "lemenni" a jelzésről, de gond nincs, mások még nagyobbat kevertek ezen a túrán - volt, aki pont fordított irányba ment végig :) Normafánál  egy új táblára leszek figyelmes: "Hegyi sportok bázisa" - biztos van errefelé hegy is, meg sport is, ha már bázis van :-D
Mindegy, ha már erre járok, ki tudja, hanyadszor, megnézem a túloldalon a székelykapu feliratát is - szerintem sokan gondolkodóba esnének, ha feltenném a kérdést, hogy hol olvasható, hogy:
"Ember e kaupufél nem akar kizárni arra szolgál csak hogy itt kell bejárni". Nekünk persze nem, hiszen picivel odébb van az a kapu, amin "be kell járni", hogy a túra rajtjába, ami a cél is egyben visszaérkezzünk. Ezért aztán a keskeny járdán elsétálunk a Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ névre hallgató egykori úttörőtábor kapujáig, amin "bejárunk" egészen a jól ismert épületig, ahol némi sorban ácsorgást követően megkapjuk a túra díjazását, a nagyon ötletes jelvényt és oklevelet.
A papírra nyomtatott és jelvénybe öntött verzió után jöhet a valódi zsíros deszka, kellemes hagymával, amit retró jegyében Márka szőlő üdítővel öblítek le :-) Rövid falatozás után irány haza - utána meg pontosan a megbeszélt időre sikerül a nagyobbik lányomért is odaérni a vonathoz.


Track: Track_ZSIROS_DESZKA_10_2013_szurt.gdb

2012. szeptember 24., hétfő

Tavaly még EKF 10-nek hívták ezt a túrát - akkor is megcsináltuk, erre az évre is családi gyaloglatnak terveztem, aztán picit változott a dolog: Tündinek osztálykirándulás volt ezen a napon, úgyhogy őt reggel a sulinál rábíztuk az osztályfőnökére, és hármasban mentünk tovább Csillebércre.
A táboron kívül nagyjából nulla darab parkolóhely volt, úgyhogy 500 Ft-ért bent parkoltunk le.

A nevezés gyorsan megvolt, kaptunk egy... khm. "információkban nem igazán bővelkedő" A5 méretű lapot - de legalább a távnak megfelelő, nem "összevont" térképpel. Mindegy, aki ismeri az útvonalat, az simán végigmegy térkép és leírás nélkül, aki viszont nem, az esetleg fordított irányban kezdi meg a kört :-)
A tábortól Normafáig aszfalt meg járda került a talpunk alá - és ez ráadásul oda-vissza szakasz, szerencsére nem túl hosszan, úgyhogy "kibírtuk".
Normafánál a réten egy szalmakalapos, igen hangos és nagy létszámú fiatal társaság bóklászott - finoman fogalmazva is tajt részeg volt a csapat zöme - néhány felnőtt próbálta terelgetni őket, úgyhogy valamiféle iskolai rendezvénynek tűnt a számunkra. Szerencsére nem a zöld sáv jelzést szemelték ki maguknak, így lefelé haladva lassan hallótávolságon kívülre kerültek.
A faháznál egy szintén fiatalokból álló, jókedvű csoport álldogált. Rákérdeztem, hogy a szalmakalapos ifjak hozzájuk tartoznak-e, de nemleges volt a válasz, ráadásul kiderült, hogy a Schönherz Qpa nevezőtúrája zajlik, és a rendezők igyekeznek kulturált mederben tartani a dolgokat, sőt, ahogy kell, a szükséges engedélyeket is beszerezték.
Zöld sáv, zöld háromszög, a Tündér-sziklától egy megállással fent is voltunk az útnál, ahol megvártuk Gabit :) A pihenőnél újabb pont a qpa nevezőtúrájához egy másik, szintén normálisan szórakozó csapattal, úgyhogy itt sem időztünk sokat, bár a vidám diákok jelenléte egy picit sem volt zavaró.
Át a Libegő alatt, aztán hullámvasutazva tovább a jelzést követve, Juci kellemes tempójához igazodva. Nem is olyan régen, a Tündér 7 túrán itt jöttünk az ellenkező irányban. Aztán elágazás, jelzésváltás, és meglepően gyorsan elérjük Szépjuhásznét.  Itt van "a" pont, téli fagyi, ücsörgés picit - belefér, ráadásul innen a P- jön fölfelé, ami azért Juci számára szép menet lesz.
Fölfelé néhány qpa résztvevő csapat jön szembe, illetve ácsorog az úton - a jókedvük picit ragadós - no meg arra is emlékszem, hogy Miskolcon, a kollégiumok közötti vetélkedők (StuDili) keretében (meg úgy egyébként is)  milyenek voltunk... Megértem a jó hangulatukat, na :-D
Erzsébet kilátó - most nem megyünk föl, ígéretet teszek arra, hogy "csak úgy" is el fogunk jönni - nem akarom Tündit kihagyni belőle, elég, hogy a gyaloglatból kimaradt. Természetesen a jelzést követve lépcsőzünk le a csúcsról - ahogy a Gyermekvasút Nyomában éjszakai verziójánál is írtam, prímán rendbe lettek szedve a lépcsők.
A Libegő felső állomása után maradunk a kék körtúra jelzés keleti ágán, több helyen megcsodáljuk a kilátást, egy-két tájékoztató táblát is sikerül elolvasni.
Virág-völgynél váltunk a jelzés másik ágára,ismerősök húznak el mellettünk - majd kicsivel később érkeznek szemből, merthogy a jelzés balra tart egy keskenyebb ösvényen :-D
Innen már nincs sok hátra, a Székelykapu után a reggel már megtett útvonalon megyünk a célig.

Az érkezésnél jelentősnek tűnő sor áll, én besorakozok, Gabi és Juci leülnek pihenni, meg falatozni.
Miután megkapom az egyszerű emléklapokat és a kitűzőket, csatlakozom hozzájuk - zsíros kenyér hagymával, majd desszertként margarinos kenyér sütésálló lekvárral :-)

Szép volt, jó volt, "minimál" szervezés volt - de nem gond, nem kell minden túrán kilométerenként ep, meg két pontonként habzsidőzsi, nem igaz?

Track: Track_KALCIT_10_2012_szurt.gdb


2011. szeptember 27., kedd

 EKF 10, családi túra, avagy úton a Budapest kupa felé :)
A rajtidő végét céloztuk meg - sikerült - így 9:10-es idővel tudtunk indulni. Leírás gyakorlatilag nincs, szürkeárnyalatos térkép alapján kell kitalálni, hogy merre is kell menni - bár a követendő jelzéseket tartalmazó "táblázat" is van, de pl. táv- és szintadat nincs (10.1km táv és 260m szint TUHU / SRTM alapon, tracket sajnos nem csináltam).
Rajt, aszfalt, KcZ-Z3Z+P-Kc aszfalt cél - nagyjából ennyi.  A Tündér-szikla immáron sokadszor volt műsoron - jobban örültem volna a tavalyi útvonalnak, de sebaj, legalább most is megpróbálkozhattam a fotózással...
Út közben sokan, sok felől érkeztek a nálunk lévő papírhoz hasonlóval a kezükben - volt, aki a 10-es távon ment le egészen a Libegő alsó állomásáig, és onnan jött fölfelé, vagy ugyanezen a távon a János-hegy felől jött a Z3-on, de olyan is akadt, akit a huszason Szépjuhásznénál fordítottak vissza a Z+ felé... 
 A 10-es táv egyetlen EP-je Szépjuhásznénál üzemelt, itt egy-egy piskótaszeletet kaptunk (gyermeknyomdából vett bélyegző lenyomata mellé...), utána János-hegyen álltunk meg hosszabban a saját ellátmányként hozott csúcs-csoki elfogyasztására. 
Csillebércre 3:45 alatt sikerült visszaérni, ami gyerekekkel egész jó időnek számít szerintem, a célban tényleg szép kitűző és egyszerű emléklap jár díjazásként, valamint a szokásos "menüből" is fogyaszthattunk - sajnos itt a darazsak is jelentős létszámban képviseltették magukat, úgyhogy rövidre fogtuk a falatozást/frissítést, és azzal a kellemes tudattal indulhattunk haza, hogy már csak egy túra kell a gyerkőcöknek a Budapest-kupában számukra előírt hathoz, úgyhogy a Monoton maratonon mindenképp ott leszünk :-)



2010. szeptember 27., hétfő

A hét esős napokkal telt, úgyhogy a tervezett EKF10+Mazzarello Mária 50 helyett nem nagyon kellett rábeszélnem magamat a 20-as távra - pláne, hogy a hét végére "szokás szerint" esőt ígértek...
Reggel még gyorsan megtekintettem egy beázott lakást - szerencsére nem volt komoly, mondhatni "szokásos" helyzet: a fölső lakónál valami szétment, és némi víz lejött a csövek mellett, és picit felázott a festés, illetve az előszobában a tapéta egy darabja.

Szilvit felvettem a megbeszélt helyen, majd megcéloztuk Normafát - pontosabban Csillebérci Úttörő Ifjúsági tábort.
Egy srác a hátsó kapuhoz terelt minden autót, bementünk, majd gyalog ki - ugyanis bent valami 24 órás hegyikerékpáros verseny zajlott, és a túra rajtja/célja kiszorult a kapuhoz, ahol gyorsan letudtuk a nevezést, és kézhez kaptuk a háromrét hajtott A4-es méretű lapot, ami a túra itinerének a szerepét kívánta betölteni. Az egyik oldalon egy fekete-fehér térképvázlat, a másikon 1/3-ad részben fedőlap, 1/3-ad részben társrendezői/támogatói logók és 1/3-ad részben öt bélyegzőhely.
Táv-  és szintadatok, rendezői elérhetőség, leírás gyakorlatilag nincs, a követendő jelzések a térképvázlaton feltüntetve.
A terep jórészt ismerős, úgyhogy inkább elindulunk - aszfalt Normafáig (utána z+, s+, s-,p+), eseménytelen séta Budakesziig - eső nincs, Szilvi megjegyzi, hogy lehet, hogy a napszemüvegét el kellett volna hoznia - ezen itt még jót derülök: napszemüveg? Ma...?
Budakeszin aszfalt balra, járda, majd egy kedves helybélivel váltunk pár szót - beszédes a néni, na... Sikerül azért ezt az "akadályt" leküzdeni, és eljutni az első EP-ig. A bélyegzés mellé egy (na jó, két) szem omlós cukorka "jár".
Beszélgetünk egy jót itt is, a srác megmutatta a pólóján a feliratot - érdekes és elgondolkodtató...
A következő EP Makkosmária - mi tudunk egy hosszabb utat a -múlt héten kihagyott- Meteor szurdokon keresztül, ergo követjük a z+ jelzést,a mi körbekerüli Budakeszit. (Tudom, persze, senki sem megy az aszfalton...) A szurdok egészen jól járható, az egyik botomat azért kölcsönadom Szilvinek, mert sár és csúszkálás azért akad. Röviden megcsodáljuk a szebb napokat látott járműveket, majd balra indulunk a falu szélén, hogy a trükkös jobbos letérést majdnem benézzük :) Szerencsére néhány túratárs szól, hogy merre van az arra.
A makkosmáriai ponton kellemes idő fogad minket, no meg egy újabb bélyegzés és egy szelet csoki. A ponton néhányan pihennek, mi is szusszanunk egyet, hiszen nagyjából a felénél lehetünk a távnak.
Innen a p- jelzést követjük, amit, ha minden jól megy idén még fogok taposni - igaz itt már bőven benne az éjszakában... Azért ez az emelkedő elég szemét dolog itt, de ha idenőtt, akkor fel kell rá menni. Az idő egyre jobb, balról érkezik a s-, és jobbra le is tér, úgyhogy elbúcsúzunk a pirostól, Nagyszénászug, Kies-völgy, Sorrento irányába megyünk tovább. A Kies-völgyből nagyon hiányoznak az elmúlt években kivágott fák - nehéz megszokni ezt a látványt... Az ösvényen aztán ismét elosztjuk a botokat - jól jön, pláne Sorrento előtt a meredek részen - itt oldalt, a bozótos részen sikerül könnyen feljutni.
Sorrento szép, a lejtő után keresztezzük a Szekrényes-hegyet megkerülő murvás utat (nem, szerintem itt sem ment senki balra...), és megyünk tovább Budaörs felé a jelzést követve.
A s+ jelzésre érve ismeretlen terepre érünk, ráadásul a jelzések is eléggé hiányosak - két helyen is hezitálunk, hogy merre - jól jön a gps meg a helyi segítség a helyes útvonal megtalálásához.

Közben jelzést váltunk a p+-ra, amin elérjük a korábban már keresztezett murvás utat, illetve a Meteor túra S- felé haladó levágását is (persze, erről sem jött senki sem...).
No, itt már helyben vagyunk, jobbra a Farkas-hegy, rajta pont - szép a kilátás, süt a nap - lehet, hogy a napszemüveg terén igaza volt Szilvinek? A pontőrtől egy nyalókát kapunk a bélyegzés mellé - a szél ugyan hűvös, de egy rövid ücsörgés meg szendvicsezés belefér az időnkbe.
Felsétálunk a repülős emlékműhöz, aztán rákapcsolunk, és irány csillebérci cél, előbb a p+, majd a p-/sc jelzést követve. Itt "lövöm" a beszámoló elején lévő "ufóbogyós" képet, aztán aszfalt, cél, emléklap, kitűző, bent a porta mellett némi "szokásos" túrakaja vár ránk.

Az időjárás, legalábbis a későn indulókhoz kegyes volt ma, a terep persze nem volt a legjobb, hiszen sok eső után esélye sem volt felszáradni, de ezt idén "megszoktuk"...
A túra útvonala bár sok aszfalttal tarkított, jónak mondható - az más kérdés, hogy elég sok "optimalizálási" lehetőséget (4-6km) hagytak a rendezők. A kitűző... szóval érdekes. A felirata "Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010" - gondolom erre az alkalomra készült (mármint arra, hogy Pécs lett az idei évre Európa Kulturális Fővárosa), mint ahogy a túra is ennek apropóján került megrendezésre.