Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2018

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Cserhát. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Cserhát. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. november 14., vasárnap

Szégyen a futás, de hasznos, avagy sárdagasztás és birkózás a szintidővel a Cserhátban...

Két dolog hozott el erre a túrára: az egyik a Cartographia Kupa - ezzel lett meg a 10 túra, a másik meg egy gyors számvetés: 1855 pontom volt a ttmr-ben a gyaloglat előtt, közel az év vége, és kell a pont...
Volt egy harmadik is: ezen a tájon még nem túráztam eddig - ezt csak azért nem említem a fő okok között, mert kezdetnek jobb terepet is el tudtam volna képzelni magamnak :-))

Reggel fél öt előtt öt perccel megnézem az órát: "csak még öt perc"... Aztán fél hét körül újra felébredek. No, a korai rajtnak annyi, de azért még oda lehet érni, úgyhogy gyerünk.  Nagylócig eseménytelen pedáltaposás, leparkolok a rajt/cél helyszínétől picit távolabb, majd gyors nevezés és 8:30-kor indulás.
A sár már az itinerben is megemlítésre kerül -ez nem jó jel- de valóban, a birkák járta meredek úton tényleg sár van...
És ez még csak az eleje a sétának... Aztán az Őr-hegy gerincén/mellett ráadásul még keresztben lejt is az ösvény...  Pont, felírom, megyek tovább - rengeteg apró laminált lapocska jelzi a nem nagyon létező utat - no, ha ilyen lesz az út jelzése végig, akkor nem lesz gond a követésével.
Leérek a 2 EP-hez vezető kitérőt jelentő úthoz. Sáros. Nem kicsit, nagyon. Legalábbis akkor még úgy gondoltam hogy ez a "nagyon sáros". A feszületnél megkapom a bélyegzést, majd irány visszafelé. Később szántóföld, mező, gerincen vezető út, meg sok-sok villanypásztor :)

Végre aszfalt - lassan Zsunypuszta, ahol az ep. egy presszóban lesz - jaj de jó, lehet privátban frissíteni :-) Vagyis hogy lehetne, ha a kocsmáros nem unta volna meg a betóduló tömeget, és nem ment volna haza, bőven idő előtt. Egy gyors telefon, igen, tudnak róla.
Azért a Zsunyi-nyeregbe vezető emelkedő előtt jól esett volna némi "gyorsító", de ha nem, hát nem... A nyeregnél újabb felírós pont (közben itt-ott sár is volt, csak hogy el ne felejtsem megemlíteni), majd egy szép vízmosásos völgy következik - nagyjából sár nélkül.

Garáb előtt helybéli túrázókkal találkozok, beszélgetve érünk be ebbe a nagyon kedves kis faluba, ahol a ponton a bélyegzés mellé jár egy szelet csoki is.  A pontról még látszik az 50-es táv seprését végző csapat (Bubu, Tanker, Vándor Csillag), úgyhogy utánuk eredek, a nyeregbe felvezető emelkedőtől velük sétálok - és gyűjtöm be a Cserhát 500-as csúcsai mozgalomhoz az érintett csúcsok (Macska-hegy, Purga) kódjait. (Igen, a kódok ott vannak, ahol a képen a hangyák fociznak :-)
A Purga esetében megválaszoljuk a Csúcsrajáratás kérdését is. A Tepke kilátója is "kötelező", fel is mászunk (tériszonyosok kíméljenek jelige) - a párás idő ellenére messzire el lehet látni, Bubu magyaráz: Kékes-tető, Galya-tető, Múzsla, előtte Pásztó. Aztán nyugat felé is szétnézünk, A távolban a Börzsöny, a Naszály látszik - a Dobogó-tető jóval közelebb van - no, oda még megyünk ma :-)
Itt elég sokat nézelődünk, fotók is készülnek - tényleg szép a kilátás, a táj - lehet, hogy itt sikerült a futáshoz "szükséges" késést összeszedni? Mindegy, a táj lenyűgöző volt, az a kis kocogás meg belefért a végén :-)




A kilátó után némi kényszerű aszfaltút beiktatásával (de jó is az ilyen sáros túrán...) A K-K+ jelzésen irány Cserhátszentiván. Idő hiányában a bableves csárdát csak kívülről nézzük meg - aztán balra be az erdőbe a K+ jelzésen.
A faluban gyorsan megtaláljuk a hidacskát, meg a frissítőpontot is - a várakozásokat jelentősen felülmúló létszám megtette hatását, a frissítőpont csak szőlőcukorral és vízzel tud szolgálni, a kenyér elfogyott :-( Sebaj, remélem, a palócleves nem fog elfogyni, mire odaérek :-)
A bélyegzés fent van a kilátóban, úgyhogy nekiduráljuk magunkat, és leküzdjük  az emelkedőt, meg azt a pár lépcsőt, ami felvezet a kilátóba.
ha kilátó, akkor fotózás - mi mást, mint a völgyben meghúzódó falut kapom lencsevégre.


Visszatérve a frissítőponthoz elbúcsúzom a seprűktől - nekik meg kell kerülni a Közép-hegyet, nekem meg irány a Dobogó-tető.
Előbb persze keresztül kell sétálni a falun, majd követni a S+ jelzést. Jelzés megvan, követés is - egy német juhász kutyus szegődik itt a túrázókhoz , hol előre rohan, és az előttem haladókkal barátkozik, hol lemarad... Nagylócon, a célban is láttam - és nem látszott fáradtnak...
Az út Dobogó-tetőig hosszú volt, de megérte - egyrészt kaptunk szép matricát az igazolólapra :) másrészt újabb kódot jegyezhettem fel a Cserhát 500-as csúcsai mozgalomhoz.
A S- K- elágazásánál randa dagonya - mindegy, ezt épp ki lehet kerülni. Aztán meredek lejtőbe megy át az út - no, itt aztán csak óvatosan... Egy durván saras részt ki lehet kerülni az út melletti kaszálón, de a következő dagonyát (ami valójában átkelés egy patakon) nem - azért sikerül, bár már kezd elegem lenni a sárból...
A Hollókői várhoz elvileg "hátulról", szalagozás mentén kéne felmenni - sötétedik, szalagot nem látok, meg előttem is mennek végig a jelzésen, úgyhogy a falu felől gyalogolok föl a lépcsőn. A ponton finom karamella az ellátmány -elteszem desszertnek a leves utánra- előveszem a lámpámat, és indulok vissza, lefelé a lépcsőn, hiszen vár a palóc leves a Muskátli étteremben...
Bent kapok érkezési időt a lapomra (17:00), majd szinte azonnal kapom a finom, pont fogyaszthatóan forró, tartalmas levest. Leküldök mellé két szelet kenyeret, aztán indulási időt írnak (17:10), és elindulok, a leírást bőszen olvasgatva, hiszen egyedül vagyok, ismeretlen terep, ráadásul szalagozást kell követni, bónuszként még sötét is van :-)
Ennek örömére a főúton majdnem kisétálok a faluból (jól bele is kocogtam...), aztán rájövök, hogy talán mégsem erre kéne jönni... Itthon megnéztem, bő 1km-t tettem rá pluszban... No, ez nem esett jól...
A várban már látott túratárs jön ki az egyik mellékutcából - ő is benézett valamit, úgyhogy együtt indulunk felderíteni, hogy hol toltuk el... Sikerül is - csak két szalag lengedez az utca elején...
Elérjük az elmaradhatatlan villanypásztort, szalagok itt-ott vannak, figyelni kell, de azért jól haladunk. Át a villanypásztoron, majd a körbekerített terület túloldalán ismét, és be az erdőbe. Emelkedünk, majd az órámra nézek, osztok-szorzok: no, ez szoros lesz, úgyhogy megpróbálok kilépni - kevéssel az utolsó EP előtt. Itt még felírom a kódot, aztán hajrá, ami a csövön kifér, gondolom... Na ja, csak lefelé az irtásban alattomos gyökerek, csonkok meredeznek a fűben, úgyhogy párszor majdnem sikerül hasra esni...
Kanyargás megvan, szalagok teljesen jól vannak kirakva, aztán a gazos földút is megvan... Majd patakátkelés - valójában egy hosszabb, igen-igen randa  dagonya - aztán feltűnik a Z- jelzés.
A leírás szerint 200m után balra föl. Igen, nyíl megvan, út... No, az nem nagyon látszik, gps elvesztette a holdakat... kikapcs/bekapcs, igen. jó helyen megyek fölfelé- csak egyszerűen, ahogy a legmeredekebb :-))
Magasles, itt már nem a térképlapot, hanem a gps-t nézem, az egykor szebb napokat látott köves utat keresztezve előbb balra indulok, aztán kiderül, hogy mégsem - aztán az ösvény véget ér, beértem Nagylócra, beton, illetve aszfalt - és van kb. 5-6 percem, úgyhogy futás...
Az autóba gyorsan behajítom a botokat meg a zsákot, és az itinert szorongatva berobogok a célba. 18:3x...

Igaz, a levesezés ideje levonandó, de akkor is perceken múlt a szintidőn belüli teljesítés... Utólag végignézve a gps tracket, nem voltam annyira lassú, amilyennek számomra tűnt - egyszerűen a sáros, csúszkálós, vagy  pont vendégmarasztalós talaj sokkal többet kivett belőlem, mint más hasonló nehézségű túrák.
Ami sokat jelentett, az az itt-ott fotózással eltöltött idő, no meg a Tepke, ahol azért igen sokat álltunk...

A táj csodaszép, a rendezés, a terepi munka, minden-minden kiváló - az útvonal viszont igencsak "combos", pláne sárral nehezítve, úgyhogy inkább gyakorlottabb, sportos túrázóknak ajánlott, olyanoknak, akik nem riadnak vissza a sok-sok jelzetlen szakasztól sem.