Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2022

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2008. május 31., szombat

Új év, a tavalyitól eltérő útvonal, családias túra, 39 nevezővel, kiírás szerint bő 42km-es távval...

Már az indulás is picinyt érdekesre sikeredett: A 137-es busznak két külső végállomása van -- a http://ttt.tr.hu/ oldalon szereplő kiíráshoz (Máramaros u.) képest a másik (Erdőalja u.) volt az indulási pont, így épp, hogy elcsíptem a kiírt rajtidő végét -- még vártak vonattal (nem) érkezőkre (tipp: ők a másik vá.-on bosszankodtak...). Utánam még egy fő indult ezen a családias túrán: neki a 39-es nevezési lap jutott. Az útvonal khm. nem volt ismeretlen, de kilométerhiányra megfelelt :-/ Az Alsó-jegenye völgyben (itt idén harmadszor jártam tt-n...) a GCWIZ ládikát "azért is" megkerestem, közben mint kiderült, visszaestem az utolsó helyre :)

A Zsíros-hegynél kérdezősködtek nálam három korábban indult túratárs felől, merthogy rajtuk kívül mindenki járt már ott -- mialatt frissítettem egyet a Muflonban, be is futottak, úgyhogy innen nagyjából együtt mentünk tovább. Nagykovácsiban bevásárlás, kaja, majd az időközben továbbindult túratársak után eredtem. A Piros sáv jelzés egy szakaszon frissnek tűnő irtásban halad -- a jelzést "viselő fák is a fűrészek áldozatai lettek... A túratársak egyikét a P-P+ elágazásánál utolérem, majd lehagyom -- gyorsabb tempót kell diktálnom, mert igen sok időt eltoltam a kajálással. A két másik túratársat még látom egyenesen besétálni a piros kispistázós levágásába, nem megyek utánuk, becsülettel maradok az erdő szélén, és lemegyek az aszfaltos útig. Az így szerzett előnyük még bőven a lovarda előtt elfogy.

Fekete-fej, Hárs-hegyi körút, Szépjuhászné az útvonal, itt kapunk pezsgőtablettát a markunkba, meg poharat hozzá, víz a nyomós kúton... camelback újratöltés, közben némi segítség a már visszafelé jövőknek. S-, majd P-, Makkosmária után meg Z+ fölfelé. Normafa előtt EP, csokival, kiderül, hogy a korábban lemaradt hölgy kiszállt, úgyhogy mi vagyunk az utolsók.

Kék körtúra jelzésen a libegő felső állomásáig, majd P-, rendesen a lépcsőn fel az Erzsébet-kilátóhoz -- pont a hegy tetején, a kilátó mögötti placcon, korrekten. A kilátó körül vásári forgatag, színpad, élő zene -- menjünk gyorsan tovább...
P- lefelé, Szépjuhászné (jééé, itt már ma jártunk egyszer...), S-, fel a Nagy Hárs-hegy tetejére, végig a S- jelzésen; pontos idő 17:46, EP sehol (Kiírás szerint 18:00-kor zárt volna). Ejnye no... Kihasználjuk a telefonos segítséget: Rendben, elfogadják a teljesítést, menjünk tovább... Hűvösvölgyben hidegzuhany: a két túratárs úgy dönt, hogy 19:40-re nincs esélyük beérni (8:40-kor indultak, aztán sikeresen elindultak balra a S- jelzésen a Virágos nyeregtől...), így mindketten kiszálltak.

Ennek "örömére" alaposabban átszámolom az időmet -- szűk lesz, de nagyon, úgyhogy elkezdek sietni, így a vadaskerti emlékműig szinte meg sem állok a S- jelzésen.

Gyors bélyegzés, közben mondom, hogy 30,31 kiszállt, 33-ról azt tudom, hogy nagyon késő indul(t) nem kell megvárni, magamról meg azt, hogy megyek a célig.
A vadasketi nyeregben némi tanácstalanság (elkelne néhány nyilazott és/vagy kapujelzés itt ott...) után K- megtalálva, a széles, kényelmes sétaúton némi futómozgás-imitációt is belevittem a mozgásomba, hiszen ilyen ma még nem volt :-))

Az Árpád-kilátónál pontos és részletes adminisztráció, bélyegzés, utána robogás tovább, tudva azt, hogy a túra vége nem nevezhető könnyen járható, kényelmes szakasznak :-/ A Fenyőgyöngyénél kezdenek kétségeim támadni a szintidőben történő beérkezéssel kapcsolatban, de azért erőteljesen nekidurálom magam, és az idő szorításában sikerül kb. ötös tempót diktálva feltrappolni a Hármashatárhegyre.

A feketeleves ez után jött: A K- szűk, a Vihar-hegy nyerge utálatos (Bő 40km után persze) hely, de a becsület azt diktálja, hogy vergődjek be a célba. Virágos nyeregnél ér a szintidő lejárta, de innen már nincs sok hátra: A4-es lapok, szalagok, ronda, térdgyalázó lejtő, némi aszfalt, cél...

A célban első dolgom megköszönni azt, hogy megvártak, kapok paprikás krumplit, ásványvizet -- az oklevél+kitűző mellé. Meg egy kérdést, hogy szerintem mennyi volt a túra távja, mert voltak, akik GPS-szel jóval többet mértek, mint ami a kiírásban szerepel. (Az nem derült ki, hogy hogyan lett mérve a túra, de GPS-szel nem, kerékkel nem...)
Miután megettem a finom paprikás krumplit, felajánlották, hogy elvisznek a buszmegállóig kocsival, amit köszönettel elfogadtam.

A túra maga a becsületes túrázóknak szól. Kevés EP, szűkszavú itiner, sok jelzésváltás, ismert utakon, a végén kellemetlen másfél-két kilométerrel.

Sajnos rövid távot nem rendeztek, mert nagyon kevesen voltak a szervezők (érdekes volt a sokadik EP-on az elején megismert arcokat újra látni).

Némi tapasztalattal ismét gazdagabban hazatérve összekattogtattam a tuhu-s térképen az útvonalat... tényleg több: 48,5km... (Volt, aki 50km körül mért a túrán GPS-szel.) Erre a 11:10-es idő nem is olyan rossz.

Jövőre remélem valamilyen módon felmérik, vagy legalább a tuhu-n összerakják az útvonalat a szervezők, és a valóshoz közelebb álló adatot adnak meg... Arról csak álmodom, hogy valamennyire trükkösebbre véve, tényleg megpróbálják kevésbé járt területekre (is) elvinni az útvonalat.

(2008.06.05 18:12:52)

2008. május 13., kedd

Tavaly Keleti 25, idén megcélozva az 50-es.

Reggel 8-kor rajt, laza séta Dorothy nyomában (mint néhány hete a Város peremén, csak ellenkező irányban) a Virágos-nyeregig, természetesen az Újlaki-hegy megmászásával.
Innen Jazzkedvelő társaságában sétáltunk egészen az Alsó Jegenye-völgy végénél lévő etetőpontig, ahol a tavalyról megismert mennyiségű és minőségű (kellőképp sok és finom) zsíroskenyér-hagyma kombót fogyaszthatott a megfáradt túrázó, némi színes löttyök kíséretében.
A következő szakaszon, egészen a Muflon-itató előtti tisztásig semmi említésre méltó nem történt, mentünk, mentünk, mentünk... Tavaly még építettek a völgy oldalában egy házat, mist meg ott lógott a kerítésen az "Eladó" felirat... A zsíroshegyi pont után egy kis "pihentető" lejtős aszfalt, majd a kéken kapaszkodás-hullámvasutazás a néhai nagyszénási th. maradványaiig, azaz a Keleti 25 céljáig. Némi frissítés, majd föl a Nagyszénás csúcsára, ahol CB-rádióval bohóckodtak fiatalok, egy Olympus-os márkatárs meg állványról fotózott épp...
Innen szólóban lefelé a kéken, majd a jobbra letérő kékről egyenesen tovább a kék kereszten meneteltem, egészen a Kutya-hegy aljában lévő kerítésig, amin (még) masszív létra vezet keresztül. Itt a sárgán picit jobbra haladva az út bal oldalán lévő fán feltűnt a muflonfej, majd beljebb, az út mellett további jópár, úgyhogy a saját jelzés ellenére (vagy épp azért) könnyen követhető volt itt az útvonal.
A leírás emleget egy rétet, meg egy viharvert fát, ahol jobbra le kell térni a széles útról... Itt két dolog segített: a látványosan letaposott fű, meg az, hogy majd' minden második fán ott volt a muflonfej, úgyhogy a Cseresznyés-völgybe leereszkedni sem volt problémás, mint ahogy a gyönyörű völgyben a második nagy elágazásnál a balra letérést megtalálni sem: eddig példás a jelzés, reméltem, hogy a továbbiakban is így lesz. Itt utolért egy idősebb házaspár, úgyhogy együtt gyalogoltunk tovább Telki felé. Együtt gyalogoltunk, és együtt is tévesztettünk az Anna-vadászház előtt: nem a beérkező zöld sávval szemben, a bokrokkal benőtt oldalú úton, hanem balra tartva a széles jobb minőségűn indultunk tovább -- jelzésre lefordítva nem a zöld sávon, hanem a zöld kereszten... Picit (nem annyira...) később feltűnt, hogy nincs jelzés, aztán lett, de zöld kereszt, így a jól bevált módszerrel visszamentünk addig, ahol még megvolt a jelzés... A vadászháztól másodszorra már jó irányba sikerült indulni, így Telkibe sikeresen beértünk. Itt elkövettem azt a hibát, hogy előre rohantam, így a szürke betonoszlopra fehérrel festett jelzés mutatta "balost" elvétve csináltam egy fakultatív falunézést, ami bár élvezetes volt, de időben nem jött jól, pláne hogy a Kerék vendéglőt három megkérdezett közül kettő nem ismerte :-(
A főúttal párhuzamos egyirányú utcában örömmel fedeztem fel egy muflonos jelet az egyik oszlopon; majd továbbhaladva megláttam a Kerék nevű "műintézmény"-t, ahova betérve a pultos hölgy már rutinosan mutatott hátrafelé :-)))
A bélyegzést megkapva azonnal továbbálltam, mert nem álltam túl jól az idővel, így a hely fizetős szolgáltatásait nem állt módomban tesztelni :-)
A falu végén majdnem eltoltam: az utca éles balos kanyarjánál jobbra le kell térni, annak ellenére, hogy az elágazás után is van jel egy oszlopon... Lehet, hogy picinyt lankadt már a figyelmem?
Innen csak az itinert, térképvázlatot figyelem, meg a fákon itt-ott feltűnő jelzéseket (s+, z+), és végre-végre: zöld háromszög, mehetünk fölfelé!
A Tarnai-pihenőnél egy pihenő fiatal pár -- ők is ezen a távon mennek, 19:45-re kéne beérniük. Többé-kevésbé együtt haladunk a zöld háromszög-piros háromszög útvonalon (tavaly óta fel lett újítva, mert ahol tavaly elkavartam, ott most tökéletesen veszem az akadályt...), majd a Vörös-pocsolyás hát EP-re 18:10-re érek. Nem sokkal később utolérnek, ekkor kiderül számomra, hogy a következő EP 19:00-kor zár, ráadásul nem 50, hanem kb. 52km a vége... A Petneházy-rét EP-re némi terepfutás/erőltetett menet kombóval, a piros kunkort is becsülettel megtéve 19:02-re sikerült beérnem, ahol buborékos/buborék nélküli vízzel kínáltak -- egy pohár vizet köszönettel elfogadtam, majd nekiláttam megmászni a Fekete-fejet, utána pedig a Hárs-hegy oldalát. Ez a rész egyáltalán nem volt annyira brutális, mint amennyire számítottam -- 19:50-re sikeresen beértem a célba, ahol a jelvény+oklevél mellé járt egy üdítőre vagy sörre váltható kedvezmény :-)
A túrán kevés, és elsősorban a szervezőknek kedvezően elhelyezett EP van, így a becsület túrájának is lehetne nevezni (bár van olyan TT is, ahol rajt-cél között nincs ep), az ellátás megfelelő, az itiner lehetne pontosabb (pl. Telkiben utcanevek).
Kellemes, szép utakon vezetett túra, amin szükség van jó tájékozódási képességre meg kitartásra, plusz az erőforrásaink jó beosztására.

(2008.05.13 17:27:51)


2008. május 7., szerda

Rövid túra, rövid beszámoló (merthogy a TTB-s beszámolót ír, ha még nyúlfarknyit is, túrafertőz, és nem rövidít -- legfeljebb annyit, amit senki sem vesz észre :-)).

A túra kifejezetten nem koránkelős, így nyugodt reggeli készülődést követően elautóztam a rajthoz, ahol sikerült kényelmesen leparkolni. A sportkastély egyik oldalán tömeg, fiatalok és rengeteg dohányfüst -- ez a rövid szakasz volt a túranap egyetlen negatívuma, a másik oldalon hosszú asztal, mögötte/körülötte jól ismert arcok. Kedves fogadtatás, gyors nevezés, majd itiner-olvasás következett. Az eleje aszfalt -- na jó, ezt hagyjuk gyorsan magunk mögött, gondoltam, és kocogósra fogva a tempót elindultam, hála a hossz rövidségének, mindenféle csomag nélkül, a kapott papírral a kezemben. A belekocogás olyan jól sikerült, hogy a pingpongasztalig nem is nagyon hagytam abba :-)
Onnan némi lassítás az erdei tornapálya ösvényén, élvezve a szép környezetet és a jó időt. Egy szakaszon oda-vissza azonos az útvonal, de ez nem igazán jelent gondot, elég széles a gyalogút, így kényelmesen lehet haladni. Visszafelé ismét erdei tornapálya, rommá tört táblákkal, aztán suhanás egy betonkerítés mellett (jó közel, hogy dörzsöltek legyünk :-)). Murvás út, majd egy újabb, ellenkező irányban már bejárt szakasz, szemben egy valahonnan ismerős leányzó fut, én épp sétálok, köszönünk egymásnak, majd jön a pingpongasztal, kedves ismerős adja a bélyegzést -- innen az idefelé megismert úton vissza a rajt/cél-ig. Laza talaj itt-ott, majd aszfalt, már nem rohanok, 2 órásra terveztem, bő másfél lett a vége, meg egy szép emléklap, kitűző, zsíros kenyér, szörp, és egy újabb teljesített túra a Budapest kupához.

Kedves szervezőgárda, szép, kényelmesen bejárható útvonal, ötletes és tetszetős bélyegzők a pontokon -- jövőre családdal jövünk :-)

(2008.05.07 14:16:08)



2010-ben, miközben a blogot rendezgettem, került ide az alábbi megjegyzés:

Két megjegyzés... Az egyik, hogy a következő évben, azaz 2009-ben H60-ra mentem, természetesen család nélkül (öt kör ezen az útvonalon a'la Monoton Maraton). A másik, és talán fontosabb dolog, hogy időközben (Piros 50, felfelé a Kevélyre) kiderült, ki is az a "valahonnan ismerős leányzó" - azóta sokat mentünk együtt, remélem, még sokáig koptathatjuk együtt a bakancsot Pannival.