Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2022

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2016. április 9., szombat
A gyermekvasút 10 céljából lesétáltam a busz végállomásra - no nem azért, hogy hazainduljak, hanem azért, hogy szokás szerint nekivágjak a következő gyaloglatnak, immáron hatodik alkalommal.
A következő solymári buszig volt bőven idő, úgyhogy a nevezést kényelmesen letudtam, és az A3-as méretű térkép/itiner lapot nyugodtan el tudtam rakni, mielőtt buszra szállva a solymári benzinkútig zötykölődtem.
A gps beindítása meg mindenféle tollászkodás után az Alsó-Jegenye-Völgy jól ismert sétányán kocogósra fogtam a tempót, mert a cél itt (is) egy gyors teljesítés - lett volna, de máshogy alakult.
Valahogy idén nem nagyon jönnek a tempós menetelések, csak a beszélgetős-sétálós túrák... No mindegy - beszélgetve kapaszkodunk fel a S- emelkedőjén - a terep jól járható, az időjárás is aránylag kegyes :)
Virágos-nyeregnél kint van a Füli büfé, úgyhogy megállok, egy kis beszélgetés József Attiláról, meg a túráról, meg úgy a világ dolgairól - egy sör mellett.
A következő szakaszon ahogy látszik is, kellemes "tavaszi útviszonyok" között törtünk egyre csak előre.
Ismerős terep, úgyhogy a jelzéseket nem is kell figyelni, így aztán gyorsan az Újlaki-hegy következik.  Pecsét van, aztán irány tovább - engem vár a reggeli "bemelegítés" céljában a jól megérdemelt ellátmány, úgyhogy a Nyéki-hegyen már azért a tervezett tempóhoz hasonlatos sebességgel robogok át.
Ennek "örömére" a Gyermekvasút 10 céljában jól elbeszélgetem (meg elkajálom, hiszen a zsíroskenyér-hagyma kombó ellenállhatatlan, mint mindig) az időt - huss, egy negyed óra itt is ugrott...
A Nagy-Hárs-Hegyet valahogy most nem szeretem - nem nagyon megy egyben fölfelé - tunyulok, közben meg bő másfél hónap van a K100-ig...
Megállásokkal azért csak letudom ezt a púpot is. Szépjuhászné előtt az út bal oldalán már csak hűlt (és szépen elegyengetett...) helye van az egykor fene tudja, mi célból épült, és hajléktalanok által "használt" romos épületnek - ezt még megörökítem, aztán elrakom a telefont, és igyekszem "csak" haladni a (talán túl) jól ismert S- jelzésen.
Itt már egyedül mentem, de ettől függetlenül elég kevés motivációm volt "sportos" teljesítésre - mindegy, szintidő-kihasználós túra is kell :-P
Virág-völgy azért egészen jól ment fölfelé - sajnos valami "meggondolatlan kiránduló" (óvatlan barom) ott hagyta parázslani a tábortűz maradványait (masszív vastag parázsló farönk), úgyhogy itt meg tűzoltással ment az idő (de legalább van mire fogni...)
Ez a kis "közjáték" tette, vagy az, hogy ránéztem az órára, nem tudom, de csak sikerült megtalálnom a gyorsabb sebességfokozatot, és a következő, enyhén hullámzó, széles erdei úton haladó szakaszt elfogadható tempóban megtenni.
A csillebérci elágazásnál automatikusan fordulok jobbra, ahogy Szénászug után a Kies-völgybe vezető letéréssel sincs gond - sajnos a tarvágás miatt jelzés az nincs (ha majd a Sárga túrát szalagozom, akkor ide bőven kell tartalékolni...).
A keskeny ösvény  a völgy oldalában lelassít - Sorrento után se nagyon jön vissza a kedvem a gyors haladásra - egy halovány "mikor lesz már vége" gondolat is felmerül, de azért megyek rendületlenül.
Végre feltűnik a sorompó, ahol a Budaörs felől érkező S+ jön szemből - no, mindjárt itt a Felsőszállás utca - és valóban :)
A védett terület táblánál jobbra, innentől már tényleg nincs sok hátra - ahol lehet, igyekszem hozni valamit a nagyon vacaknak ígérkező időmön, de a kitett ösvényen nem a legalkalmasabb erre.
Meg persze már a Sárga túra szalagozására is gondolva azért nézelődök, hogy hol kell majd segítség az erre járó túrázóknak.
Az utolsó kilátóponton azért elcsattintok egy képet, aztán robogok lefelé, az aszfalton már megint jó tempóban, egészen a célig.

Az útvonal szép, jobb időben nagyon sok helyen kínál szép panorámát. Ráadásul - ahogy az A3-as itineren is olvasható - egyénileg vagy csoportosan, túramozgalom jelleggel is bejárható, és akkor is "jár" a díjazás, úgyhogy csak ajánlani tudom.
Az egyszerű rendezés (nincs szalag, nincs ellátás, nincs nagy felhajtás) mellett a díjazás, és az idős rendezői gárda nekem egy olyan hangulatot ad ehhez a túrához, ami a kedvenc túráim közé sorolja ezt a gyaloglatot.
Remélem, lesz jövőre is.


Track: Track_A VAROS PEREMEN 2016_szurt.gdb


Idén is a szokásos duplára készültem, hiszen jó szokás szerint a ferencvárosiak által rendezett "A város peremén" túra is ezen a napon került megrendezésre.
Ami változott, az annyi, hogy nem a Gennaro Verolino iskolától, hanem az  NKE - Rendészettudományi Kar volt a rajt helyszíne - azaz a táv mintegy 1200m-rel több lett - a rajtidőszakok viszont nem változtak, úgyhogy nem volt mit tenni, gyorsabban kellett haladni - ami azért jó közelítéssel sikerült is :-)
Előnevezésre is lehetőség volt, de kihagytam, és reggel a helyszínen intéztem az összes formaságot - igencsak gyorsan, úgyhogy 8:10-kor már indultam is a ködös Normafa felé, egészen jó tempóban.
Az első pontnál gyors bélyegzés, szinte meg sem állva - fotózni nem érdemes, de azért a székelykapu után mégiscsak előkerül a technika, és megörökítem a város parkká alakított csomópontot...
Makkosmáriáig a kellemes lejtőn kocogósra fogom a tempót - az indulástól számítva bő fél óra kellett idáig - mondjuk az is igaz, hogy szint ebben nem nagyon volt :-)
Makkos után P- a kedvenc "integetős" fát, illetve ami maradt belőle lefotózom, aztán tovább, hiszen a szint "java" még előttem van :-)
Virág-völgynél érkezik a S- jelzés, no, itt még fogok ma járni, ha minden igaz, csak picit később, és visszafelé...
Idővel jól állok, de azért itt-ott belekocogok a Szápjuhásznéig tartó szakaszon, tartalékolva persze a következő gyaloglatra is az energiát :-)
A Hárs-hegyre fölfelé is csak óvatos duhaj módra caplatok, persze megy egyben, de azért lihegős lesz a vége - jól jön az a kis szintút a csúcs előtt.
Lefelé persze ismét kocogással vegyítem a tempós gyaloglást, így aztán sikerül picivel tíz óra után a célba érni.
A gyors adminisztráció után a "túramenüt" egy "majd visszafelé" felkiáltással kihagyom, és lerobogok a busz végállomásra, nevezni a következő sétára.

Bár van a ennek a rendezvénynek hosszabb távja, úgy gondolom, hogy a ferencvárosiak "A város peremén" túrájával együtt ez a rövid táv príma program lehet: kocogós bemelegítés reggel, pici buszozás Solymárra, aztán pedig Dorothy nyomában (mindig a sárga úton...) irány Budaörs.
A rendezés egyszerű, ahogy az útvonal is, gyerekekkel akár egy vonatozással kombinált délelőtti programnak is tökéletes.


Track: Track_20160409_gyermekvasut_10_szurt.gdb