Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2017

Blogarchívum

Search

Betöltés...

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Határjárás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Határjárás. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. május 23., hétfő

A K-100 előtti hétvége nem a hosszú gyaloglatokról kell, hogy szóljon, így aztán ezen a túrán is a legrövidebb távot választottam - a Budapest kupához jól jön, ráadásul ezen a távon még úgysem indultam korábban :-)

A tavalyihoz képest ráadásul később is indultam, úgyhogy eléggé főhetett a fejem a melegben, pláne a városi szakaszokon, bár itt-ott azért árnyat adó fák ezen a részen is előfordultak.
Az aszfaltos emelkedőt meglepően jól viseltem, hogy aztán a lakóparkot magam mögött hagyva végre erdőben folytathassam az utamat az Ürömi tanösvényen.
A tanösvény piros "T" jelzése jól követhető, az egyik jelzés épp egy határkőre volt felfestve. A tanösvény után ismét aszfaltot koptathattunk, közben persze több határkő mellett is elhaladva.
Itt némi itiner-olvasásra is szükség volt, de aztán sikerült -szerintem- pontosan a leírásnak megfelelően haladni (és nem elszalasztani a 124-es határkő által nyújtott élményeket - ahogy a leírásban is szerepel).
Előtte persze az útkereszteződés kellős közepén álló 123-as határkővel találkoztam - annak ellenére, hogy hol áll, egészen jó állapotban van... Vagy csak egyszerűen keményebb, mint az erre járó autók :-))
Az ürömi műút után is elkélt volna némi olvasgatás, de aztán sikerült megtalálni a vasúthoz levezető lépcsősort :) Ugyancsak sikerült rálelni a vasúti átkelőtől távolabb, egy fa árnyékában hűsölni próbáló pontőrökre, akiktől -ezen a túrán szokásos módon- nem bélyegzést, hanem matricát kaptam az igazolólapra.
A házak között sétálva eszembe jutott, hogy tavaly itt találkoztunk a jégkrémes autóval - igaz, akkor korábban jártunk erre - és hogy milyen jó lenne most is, de biztosan "lekéstem" már... Pont nem, sőt... Amikor majdnem kiértem a beépített területről, akkor szólalt meg valahol távolabb, mögöttem a jégkrémes autó jól ismert szignálja...
 A téglagyárnál megnézem a kéktúrás bélyegzőt - csak a fém verzió van a helyén, azért egy kísérletet teszek vele...
Aztán jön, aminek jönnie kell, a régi Z- tavalyról, meg a Falasok(k) túráról ismert kapaszkodója - a teteje előtt lévő pontnál csak leolvasom a feliratot, és csak amikor teljesen felérek, akkor állok meg jegyzetelni.
A Virágos-nyeregnél van a következő pont, előtte még egy nagyon szépen rendbe szedett katonasír mellett loholok el - hiába, az idő halad, a túrázó meg szalad - ha kedves a szintideje :-)
A következő két ponthoz két kaptató társul: először a Vihar-hegyre megyek föl egy nagyobbacska korty frissítő után, hogy aztán a nyereg túloldalán a Hármashatár-hegyre is felkapaszkodhassak.
Innen aztán kényelmesen lejt a kényelmetlenül árnyékmentes út, úgyhogy kocogósra fogom picit, hogy aztán az Újlaki-hegyet pici szalagozás, majd a magányos fenyőtől már a S- jelzésen küzdjem le. No, ez is megvan, mehetünk tovább - a többes szám annak szól, hogy valahol itt futok össze Szötskével és apró csapatával, úgyhogy innen egészen a számomra a célt jelentő Hűvösvölgyi pontig együtt sétálunk.
A Határ-nyereg után a Homok-hegyről érdekes visszatekinteni az Újlaki-hegyre - innen nézve még meredekebb, mint a S- jelzésen felfelé :-)
Visszatérünk a jelzésre, hogy aztán a repülőtér szélén folytassuk utunkat tovább.
Aztán még egy újabb határkő a reptér mellett, a kő mellett pedig egy újabb betű a "gyűjtögetős" játékhoz - a teljes mondat a hosszabb távon áll össze, úgyhogy én eddig sem jegyezgettem nagyon a látott betűket - mondjuk ha három szóból áll a mondat, akkor lehetne azt csinálni, hogy az első a rövid távon már összeáll, a második a középtáv végére adódik hozzá, míg az utolsó szó meg a hosszú táv végén válik teljessé...
Némi járda, meg aszfalt következik még, aztán én célba érek a hűvösvölgyi ellenőrzőponton, átveszem a díjazást, egy csokit, és elbúcsúzom Szötskééktől, majd besétálok a buszvégállomásra, és elindulok haza.

A túra leírása a mellékelt színes térképpel, táv, és szintadatokkal, valamint szintmetszettel, és természetesen rendezői elérhetőségekkel példa értékű. Az emléklap szintén nagyon szép, remélem, hogy jövőre a "17km" helyett majd nagyobb szám kerülhet rá.

2010. április 11., vasárnap
Új túra a naptárban, része a Budapest-kupának, ráadásul triplázós lehetőség a hét végén -- menni kell.

Reggel 9:20 körül értem a rajtba, leszurkoltam a kedvezményes 700 Ft-os nevezési díjat, kaptam egy A4-es színes térképet, illetve egy több oldalas útvonalleírást. Mindkettőre szükség is volt, hiszen az útvonal nem a jelzéseket,  hanem a határköveket követi, így aztán a terepen lévő szalagokkal együtt adták meg azt a segítséget, amit az ember elvár egy szervezett  túrán. Az itiner mellé járt még egy lap, amin a betűkkel megjelölt határköveken lévő betűket kellett gyűjteni, amiből a végén valami értelmes jön majd ki.

A rajt után sok-sok aszfalt, picit unalmas is, bár a száguldozó autók azért tesznek róla, hogy itt is kelljen figyelni. Később nem kevés szinttel súlyosbítva még mindig aszfalt, majd ahogy a leírás is mondja, balra be egy zsákutcába, aminek a végén egy eldugott ösvényen végre erdei talajt kapunk a talpunk alá. PT jelzés, aztán egy pont "1" számmal jelölve. No, ezt benéztük picit, ez ugyanis nem az 1. EP, hanem a betűgyűjtögetés első karaktere volt :-) Innen Petamiékkal megyek tovább, bár azt terveztem, hogy antiszocc-rohanós módon teljesítem a gyaloglatot, de nem így történt... No mindegy, végül is megoldódott: nagy az erdő, ha valaki nem akar velem találkozni, akkor teszek róla, hogy így legyen, ha sietek, ha nem... Ürömhegy, ismét aszfalt, most épp lefelé - beton és aszfalt rengeteg volt, de ez van, ha a határköveket akarja az ember követni.

A vasúton átkelünk, a pont balra, eléggé messze található - emberes pont, matricát ragasztanak. Kicsit később szemből érkezik az "éneklős autó" - veszünk jégkrémet, ha már lehet, és gyorsan el is rágcsáljuk, hiszen az idő nagyon jó. Közben kapjuk a sportszakmai intelmet, hogy a pálcikát is, merthogy szálkásít... :)

A Z- jelzésen caplatva Petami átmegy serpába - neki ez most ruhatárjárás túra :-) A Falsok(k)-ról ismerős laza emelkedő megfogja a fiatalokat, én "öregesen" egyben felcaplatok a KZ jelzésig, csak a 3. ponton állok meg, hogy rögzítsem a lapomon, hogy itt jártam - a bójára felírt két betű felírásával.
Fent megvárom az ifjakat, közben egy család, két kicsi gyerekkel is érkezik - igen, ők is határjárnak - ott szóban, de innen is gratulálok a gyerkőcöknek, nem egy könnyű túrán jártak ma!
Innen a HHH-ig bekékülünk, Virágos-nyeregnél dupla pont: előbb matrica, majd picivel később bója felirattal és zsírkrétával. A Vihar-hegyet felfelé szintén igyekszem tempósan leküzdeni - ez is sikerül, könnyebben, mint lemenni a Vihar-hegy nyergébe... Fölfelé megint csak hasznos segítség a bot, közben persze folyamatosan sasoljuk, hogy hol, merre vannak határkövek, hol vannak betűk, amiből azért már kezd kialakulni az elrejtett szöveg :)
A Kc-ről az Újlaki-hegy előtt teszünk egy kitérőt, hogy egy újabb határkövet érintsünk, majd a S- (mintha jártam volna erre valamikor...) jelzésen fel az Újlaki-hegyre, szintén pont, és sok-sok szép nőszirom...
Innen tovább a S- jelzésen gyakorlatilag a Határ-nyeregig. Itt picit hűvösre fordult az idő, és egy-két csepp riogatót is kaptunk fentről, de megúsztuk... A Homok-hegyre szépen mutatta a szalag a letérést (már tegnap is...), pontban 13:00-kor került a lapra a "KO" felirat - ez mondjuk a Csúcs-hegy oldalában teljesített fincsi emelkedő után lett volna találó :-)
A kékre csak picit mentünk vissza, utána a reptér mellett kaptunk még egy pici földutat a talpunk alá - innen ugyanis egy jó darabon ismét aszfalton/betonon kellett gyalogolni.
Hűvösvölgybe a "szokásoshoz" képest távolabb érkezünk, itt egy EP, ahol dobozos almalé és sport szelet az ellátmány. Átvesszük, aztán megyünk is tovább, némi emelkedővel a Fazekas-hegyre. Ha Fazekas-hegy, akkor Villám utca, viszont a folytatás nem a Gyermekvasút nyomában túráról ismert kényelmes séta föl a Hárs-hegyre - jófajta aszfaltkoptatás meredeken föl... Majd' mint az elején a Péter-hegy előtt... No, ezt nem fogom szeretni, az egyszer biztos...
Adyliget,  a játszótéren egy újabb határkő, de megyünk tovább, hiszen van azért még előttünk táv is, meg némi szint is, bár ez utóbbi "csak" a S+ jelzés fel a János-hegyre (nagyjából...)
A Csacsi-rét (nem tévedés, ezt is így hívják) parkolónál van a következő emberes pont, (de előtte még zsírkrétázunk egyet) itt kaphatunk vizet - nekem épp elfogyott a másfél literes ivólevem, úgyhogy kérek belőle, aztán gyorsan elléptünk, bár nem sietünk...

A Korányi után nemsokára elértük a 14. EP-t, itt én több okból is elbúcsúztam (nem, nem sietek...), és kocogósra vettem az iramot a maradék néhány km-re, igaz itt-ott azért meg kellett még állni betűt gyűjteni, illetve a hátralévő kép EP-n. Az utolsó a János-hegyen volt, picit szerintem rossz helyen: ugyanis aki a jelzés felől érkezett, az nagyon nehezen vehette észre.
A célba szintén pici beton/aszfalt beiktatásával értem be, 15:29 került az itinerre, egy szép emléklap, illetve kitűző a tasakba - aztán gyorsan elrobogtam a buszhoz (pedig itt már tényleg nem kéne sietni...), így az ellátásról nem tudok nyilatkozni.

Pro: Új útvonal, szép útvonal, nehéz útvonal.
Kontra: Sok aszfalt, érzésre (jóval) több szint, mint amennyi a kiírásban van.

Jövőre azért ismét jövök, ha lesz rá módom, mert kellemes erőpróbának tartom, úgy fizikailag, mint szellemileg ezt a gyaloglatot.