Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2018

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyermekvasút túra. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyermekvasút túra. Összes bejegyzés megjelenítése
2016. április 9., szombat
Idén is a szokásos duplára készültem, hiszen jó szokás szerint a ferencvárosiak által rendezett "A város peremén" túra is ezen a napon került megrendezésre.
Ami változott, az annyi, hogy nem a Gennaro Verolino iskolától, hanem az  NKE - Rendészettudományi Kar volt a rajt helyszíne - azaz a táv mintegy 1200m-rel több lett - a rajtidőszakok viszont nem változtak, úgyhogy nem volt mit tenni, gyorsabban kellett haladni - ami azért jó közelítéssel sikerült is :-)
Előnevezésre is lehetőség volt, de kihagytam, és reggel a helyszínen intéztem az összes formaságot - igencsak gyorsan, úgyhogy 8:10-kor már indultam is a ködös Normafa felé, egészen jó tempóban.
Az első pontnál gyors bélyegzés, szinte meg sem állva - fotózni nem érdemes, de azért a székelykapu után mégiscsak előkerül a technika, és megörökítem a város parkká alakított csomópontot...
Makkosmáriáig a kellemes lejtőn kocogósra fogom a tempót - az indulástól számítva bő fél óra kellett idáig - mondjuk az is igaz, hogy szint ebben nem nagyon volt :-)
Makkos után P- a kedvenc "integetős" fát, illetve ami maradt belőle lefotózom, aztán tovább, hiszen a szint "java" még előttem van :-)
Virág-völgynél érkezik a S- jelzés, no, itt még fogok ma járni, ha minden igaz, csak picit később, és visszafelé...
Idővel jól állok, de azért itt-ott belekocogok a Szápjuhásznéig tartó szakaszon, tartalékolva persze a következő gyaloglatra is az energiát :-)
A Hárs-hegyre fölfelé is csak óvatos duhaj módra caplatok, persze megy egyben, de azért lihegős lesz a vége - jól jön az a kis szintút a csúcs előtt.
Lefelé persze ismét kocogással vegyítem a tempós gyaloglást, így aztán sikerül picivel tíz óra után a célba érni.
A gyors adminisztráció után a "túramenüt" egy "majd visszafelé" felkiáltással kihagyom, és lerobogok a busz végállomásra, nevezni a következő sétára.

Bár van a ennek a rendezvénynek hosszabb távja, úgy gondolom, hogy a ferencvárosiak "A város peremén" túrájával együtt ez a rövid táv príma program lehet: kocogós bemelegítés reggel, pici buszozás Solymárra, aztán pedig Dorothy nyomában (mindig a sárga úton...) irány Budaörs.
A rendezés egyszerű, ahogy az útvonal is, gyerekekkel akár egy vonatozással kombinált délelőtti programnak is tökéletes.


Track: Track_20160409_gyermekvasut_10_szurt.gdb
Endomondo: Gyermekvasút 10


2014. április 12., szombat
Újabb "Zöldgömbös" túra a Budapest-kupában, a változatosság kedvéért "csak" résztvevőként. Ennek az oka egyszerű: ezen a hétvégén is ügyeletes voltam, így csak egy kocogós teljesítés jöhetett szóba.
A rajtba a fogaskerekűtől érkezek, kellemes bemelegítés a tervek szerint kocogósra fogott gyaloglathoz.
A nevezésnél sor nincs, ismerős bőven van - gyorsan benevezek, aztán nekilódulok -  az iskola kapujánál egy kisgyerekes család érdeklődik, hogy mi ez a rendezvény - elmondom, döntenek: kipróbálják :-) Elköszönök, én a cél, ők meg a nevezés felé vesszük az utunkat.
Az útvonal jól ismert, az itinerben lévő térkép alapján eltéveszteni sem lehet, jó tempóban vágok tehát neki a Hűvösvölgyig tartó sétának.
A jelzés a gyermekvasút pályája és az aszfaltcsík közötti részen halad, vonat jön, fotó elkészül, megyek tovább :-)
Normafától könnyed robogás Makkosmária felé - futó páros a Virág-völgy felé húz el, később, a jobbról érkező ösvénynél látom őket viszont - utána viszont a S- jelzésen mennek tovább a KFKI felé. 
Makkoson rövid megállás ismét, épp annyi, hogy ne legyen kedvem a P- emelkedőjén kocogni - bőven jól állok idővel, meg amúgy sem verseny, és a tatár sem hajt.
Szépjuhásznéig semmi említésre méltó dolog sem történik, a Nagy-Hárs-Hegy viszont kellőképp illuminált és kulturálatlan viselkedést mutató egyetemi hallgatóktól hangos - szól a "tuc-tuc" a háti/guruló zajládákból, folyik a kannás bor (illetve a kannákban árult, bornak nevezett folyadék)... Nem hiszem, hogy ilyen zajos vonulgatásra bólintottak rá az illetékesek, amikor a rendezvényükre megadták az engedélyt...
A Kaán Károly kilátót azért megmászom, bár itt pont nincs pont, de a kilátóban régen jártam :)


A kilátó után már "csak" le kell gurulni a S- jelzésen Hűvösvölgybe, ahol a jól ismert félkör alakú zöld sátor és benne a cél vár. Itt elintézem az adminisztrációt, aztán a szokásos finom hagymás - vegyes savanyúságos zsíros kenyérből falatozok egy keveset, mielőtt haza indulnék.

Track: Track_GYERMEKVASUT_10_2014_szurt.gdb




2013. április 23., kedd

Ismét egy családi séta, szokás szerint késői indulással. Ez utóbbi miatt négyünknek csak egy itiner jut, minthogy igen-igen sokan jöttek el erre a kellemes túrára.
Ez persze nem gond, hiszen ismerős az útvonal, így a lapot tényleg csak akkor veszem elő, amikor pecsételni kell.
Először tehát a Normafa út mellett, ahol letér a jelzés a rét felé. Pecsételés gyors, igyekszünk tovább, mert a szintidő a gyerkőcökhöz mérten szerintem picit szűkös, úgyhogy a rétes büfé kínálata most kimarad, de a panorámát azért -immáron sokadszor- megcsodáltuk, aztán a székelykapun keresztül irány Makkosmária.
Kényelmes tempó, ragyogó jó idő, 20-as távon induló ismerősök érkeznek szemből - ez egy ilyen túra :) Aztán csak leérünk, a pont a szokott helyen, jobbra, a fedett asztalnál van. Itt szusszanunk, pici evés-ivás - közben számolom, hogy mennyi idő és táv van hátra - érdekes lesz, de beleférhetünk.
A P- jelzés kelleme emelkedővel búcsúzik a makkosmáriai tisztástól - legyűrjük, aztán a szintesbe váltó széles úton tempósabban haladunk, én azért az "integetős fát" csak lefotózom, sajnos az állapota már csak romlik - de még bőven tartja magát, remélem még sokáig.
Nem így az a fa, amit néhány hete láttunk egy nagy odvas lukkal a törzsén - a "maradék" fás rész már nem tartotta meg, és kidőlt - keresztbe elzárva a sétautat.
Bár a túra neve "Gyermekvasút 10", egy szál vonatot sem sikerült közelebbről látni Szépjuhásznéig. Itt ismét tartottunk egy rövid pihenőt, aztán nekivágtunk a Hárs-hegyre felfelé vezető meredek szakasznak, ami számomra is meglepően jól ment a lányoknak - egy apró szusszanásnyi megállással értünk fel a szintes részhez, ahol azért kellett egy pici szuszogás, mielőtt tovább indultunk. A kilátónál már látszott, hogy a szintidő nem igazán lesz elég, így aztán -kihasználva a lejtős szakaszt igencsak tempósan robogtunk lefelé. A tempó nagyjából a célig kitartott, a szintidő viszont nem, de a rendezőket ismerve tudtam, hogy nagy gond nincs, a teljesítést ugyanúgy elismerik - pláne, hogy utólag számolgatva eddig ez volt a legjobb átlaggal teljesített túrája a gyerkőcöknek.
A célban megkaptuk az okleveleket és a kitűzőket, aztán amíg a lányok falatoztak (zsíros kenyér, hagyma, szokásos túramenü), addig ismerősökkel beszélgetve telt az idő, míg egyszer csak szirénázás, és beáll az állomás elé egy tűzoltóautó...
Mint kiderült, az alagútnál valamilyen okból füstölni kezdett a sinek között az olajsár, és az avar is égett, úgyhogy a vonat (amire már megvolt a jegyünk) bizonytalan ideig (legalább egy óra)  nem indul...
Számolgattunk, hogy villamos-busz hogyan, miként - aztán abban maradtunk, hogy megvárjuk, amíg visszajeleznek a tűzhöz kiment vonatról, hogy mi a helyzet. Rövid időn belül ki is derült, hogy egy vonat(pár) m,arad ki, azaz fél órán belül indulunk. Ekkor kitaláltuk, hogy lángost kéne enni - le is szaladtam a jól bevált lángosos bódéhoz, de amekkora sor volt, és amennyi lángost, palacsintát, ezt-azt kértek előttem... Sajnos nem fért bele az időbe, úgyhogy egy (újabb) lángosozással lógok a lányoknak :) Viszont a vonatozás kellemes élmény volt, úgyhogy máskor is jövünk :-)


Track: Track_GYERMEKVASUT_10_2013_szurt.gdb

2012. április 27., péntek

Családi program miatt ismét csak egy rövid iramodás jutott mára - az adódó Gyermekvasút 10 - Város peremén dupla helyett, de kezdjük az elején...
Fél kilences idővel rajtolok a jól ismert felfújt "kapu" elől, Szilvi a 20-as táv nevezéseit intézi, úgyhogy csak pár szót váltunk - neki dolga van, nekem meg sietni kell haza.
A Z- kellemes gyalogút a vasút mellett, tempós gyaloglásra váltok, Normafáig meg sem kell állni, ahol megkapom a bélyegzést - a réteses még csak most ébredezik, megyek tovább.  Szomorkás, esőre álló idő van, de bízom benne, hogy a borongós ég ellenére ezt a nagyjából két órásra tervezett sétát megúszom szárazon :)
Székelykapu, jelzések itt-ott hiányoznak, de a helyismeret átsegít a problémán - aztán majdnem sikerül a z+s+ elágazásnál eltolni a dolgot, de korrigálok, és az ismert, széles gyalogúton "gurulok" Makkosmária felé.
Pont, a p- szolid emelkedővel fogad, de szinte észre sem veszem :) Hullámzik az út, Virágvölgynél megérkezik a s-, szembe is túrázók jönnek: A hosszabb táv itt szembe jön? Csak tippelem, hogy  nem a Város Peremén túrán indultak, ahhoz még korán van :)
Szépjuhásznéig egy-két emelkedő azért akad, de most jól esik mindegyik, a tempós gyaloglást váltogatom laza kocogásokkal egész úton.
Szépjuhásznénál újabb pont, és már csak egy laza Nagy-Hárs-hegy van előttem - az emelkedőt rendesen tolom, az eső lába is lóg, bár remélem, hogy nem fog esni - legalább addig, amíg a hűvösvölgyi célba nem érkezem meg :-)
A célban oklevél, kitűző, illetve a Zoliéktól megszokott kisvonatos képeslap a díjazás.
Kedves idős hölgyek kenik a kenyeret, az előre felszeletelt hagyma príma hozzá, úgyhogy kellemesen falatozok, aztán megtekintem a bemutatóként itt dekkoló, nagyon szépen felújított  "farost", azaz Ikarus 55-ös autóbuszt.
Gyerekként igen sokat utaztam ilyennel... 
Egy fiatal úriember ügyel a járműre, nagyon készséges, fel is lehet menni a buszra: eredeti lámpabura Ikarus felirattal, távolsági buszról lévén szó, így a szembefordított ülések közötti asztalról az
ufólámpa sem hiányzik...
Az eső elkezd cseperegni, úgyhogy elbúcsúzom, és belül még nosztalgiázva indulok a villamos felé.



Kellemes átmozgató séta a 10-es táv, családoknak is ajánlható: az útvonal egyszerű, kényelmes, könnyen követhető - lenne, ha a jelzések nem lennének megrongálva... Így azért Normafa után, a gyermekvasút keresztezését követően oda kel picit figyelni: ahol Y-ban elágazik az út, ott a bal oldalon, a völgy oldalában kell továbbmenni.


2011. április 10., vasárnap

A tavalyi évhez hasonlóan duplázást is tervezhettem volna mára (és terveztem is, igaz, csak "b"-tervként), de a szuper jó idő, meg a lányok egészsége, no meg az, hogy ha ezzel elindulunk, akkor mindenkinek összejöhet a kupa egyértelművé tette, hogy családi sétára jövünk.
Kilenc óra előtt pár perccel érünk a rajtba, a kissé nehézkes nevezés után negyed tízkor vágunk neki az aszfaltnak, hogy nem sokkal később a vasút melletti gyalogútra térve nézzük az aszfalton haladó többséget :-) Közben persze jó néhány ismerőssel találkozom, van, aki meglepődik azon, hogy nem duplázok, de a családi kirándulás megjegyzésem helyreteszi a dolgokat :)
Normafánál a rét sarkánál kapjuk az első bélyegzést, hogy aztán a réteses után a parkolónál útba tudjunk igazítani egy bringás apukát, hogy biza' vissza kell menni, mert a pont mellett szépen eljöttek... Itt is, mint Makkosmáriánál azért egy bója jól jött volna... No mindegy.
A kellemes időben jó tempóban sétálunk lefelé a Z+ jelzésen - egy  nyugdíjas csoportot meg is előzünk, még jóval a Z+ S- kereszteződése előtt... No, itt ma nem fogok még egyszer járni, de sebaj, három hét múlva, ha minden jól megy, remélem igen - addig meg csak kibírom valahogy :-)))
Aztán leérünk Makkosmáriára, ahol valami egyéb rendezvénynek is van találkahelye, de csak sikerül meglelni a pontőrt, és mosolygós bélyegzést kapni tőle. Itt egy-egy piros pöttyöst elfogyasztanak a gyerkőcök - kell is, hiszen eddig csak lefelé jöttünk, most meg azért lesz emelkedő is, hiszen rövid szakaszon a P- jelzést kell követni. Egy régi ismerős, Eszter és egy csapat  gyerkőc is itt van a túrán, a lányaim rögtön elkezdenek barátkozni velük, úgyhogy nekünk "csak" arra kell figyelni, hogy az apróságok ne rohanjanak nagyon előre :-))
A P-S- közös szakaszon az emelkedőn felveszem Jucit, aki eddig hősiesen jött a saját lábán, aztán persze ahogy meglát egy nagyobb mohafoltot, le is kell tenni, mert ha moha, akkor azt meg kell neki simogatnia :-)
A Korányi kerítésénél hallom, hogy jön a vonat, úgyhogy itt is felkapom, és futás...  Így még épp sikerül az átjárónál elcsípni a Hűvösvölgy felől érkező szerelvényt.
A S-S+ elágazáshoz Tündivel, a nagyobbik lányommal érkezek, itt megvárjuk a páromat, aki Jucival gyalogolt fel az ösvényen.
Eszterék társaságával lazán együtt haladunk a Budakeszi útig, itt mi előre megyünk, mert Szépjuhásznénál terveztünk falatozni egy picit.
A padok körbehúzva szalaggal, zsíros kenyér tálcákon... De nem nekünk, hanem a Gyermekvasútnak van valamilyen rendezvénye, úgyhogy csak a futóverseny nevezéséhez szabadon maradt padnál kapunk helyet (köszönjük!). Az erőgyűjtés után nekivágunk a Nagy-Hárs-Hegy meghódításának - nem azon van a nyüszögés, hogy meredek, hanem hogy kinél legyen melyik túrabot :-) Azért a legmeredekebb részen Jucit felveszem, amúgy sportszerű nehezítés gyanánt :-))
Természetesen balra, a jelzést követve érkezünk meg a kilátóhoz, ahol nekünk nincs, de a Város peremén túrát teljesítőknek van pont - kedvesek a pontőrök, és kapunk "bónusz" bélyegzést a lapokra: egy-egy zöld "E" betűt.
A kilátóból érkezik Eszter gyerekcsapata - amíg mi lent falatoztunk, addig ők kilátót másztak :-) Mi kihagyjuk a kilátót, és velük együtt indulunk lefelé.
A Bátori-barlangnál a szokásos válaszút: Jucival lemegyünk a hídhoz, Gabi és Tündi viszont a sziklás részt választják. A hídhoz levezető lejtő egyébként igen csúnyán néz ki - dolgozik az erózió; 3-4 lépcsőfokot, keresztbe fektetett rönköt nagyon megérdemelne, mert így egy-két, a tavalyihoz hasonló esős év, és teljesen járhatatlan lesz.
Az újabb vasúti átkelőnél ismét egy vonat érkezik - sajnos ezt is "lekésem", már ami a fotózást illeti - sebaj, fogok még errefelé járni az éven, ha minden jól megy :-))
Itt már bőven érkeznek szemből a duplázós ismerősök - picit irigyelem őket ezért, hiszen nagyon szép idő van, szép a tavaszi erdő - a családdal kirándulni meg jó dolog :-) A Tótasszonyi út előtt ismét fel kell vennem Jucit - Tündi ugyanis igencsak előrerobogott a többi gyerekkel, és jó lenne együtt beérkezni :-)) A Nagykovácsi út előtti sorompónál megállunk, bevárjuk a Gabit is, aztán átvágunk az úton, és gyorsan berobogunk a célba.

A célban szerencsénk van: nulla sorakozással megkapjuk a díjazást: oklevelet, kitűzőt, meg az elmaradhatatlan vonatos képeslapot :-) Mire végzünk, addigra az aluljáróban az ajtóig áll a sor :-)
Kint kényelmesen letelepszünk, és a "szokásos" túramenü elfogyasztása után gőzös nosztalgiavonattal utazunk vissza a rajtba, az autóhoz.


2010. április 11., vasárnap
Triplázós hétvége, első kör  - Gyermekvasút 10, kötelezően 2 órán belül.

A rajtnyitás előtt érkezem a Gyermekvasút végállomásához, leparkolok, kiszállok a kocsiból, majd gyorsan vissza - randa hideg szél fúj, rajtam megy csak egy vékony polár van a pólómon... Háromnegyed nyolckor azért odamegyek a rajtba, bőven gyülekezünk már - a rendezők csodálkoznak is, hogy mi ez a sok ember, pláne a 10-es távon így a rajtidő elején... Aztán elmondja valaki, hogy sokan  készülünk duplázásra ma.

Aztán a sorban kapjuk az infót, hogy a Város peremén túrára 10 után is lehet nevezni, azaz nem kell annyira rohanni - mi azért nekiiramodunk, Adri és Petami társaságában. Aztán a Z--on máris szétszakadunk, a fülemet ugyanis rettentően zavarja a hideg szél, úgyhogy igyekszem mielőbb túlesni ezen a szeles szakaszon.
A Normafánál pont, majd a Szákelykapu alatt át, és robogás le, Makkosmáriára. Itt a második EP, ezen is gyorsan túl vagyok, futás tovább. P- S- Szépjuhászné, Nagy Hárs-hegy (no, itt még fogunk ma járni...), Hűvösvölgy, cél: 9:45.  Kitűző, emléklap, a zsíroskenyér-hagyma szolgáltatást későbbre hagyjuk, hiszen jövünk még erre ma :)
2009. április 12., vasárnap

A tervem: 8-kor indulva kényelmesen 2 óra alatt lezavarom a 10km-es távot,  behúzva egy újabb túrát a Budapest-Kupa teljesítéséhez. A valóság: 10 előtt nem sokkal nevezési lap kitölt, sorba beáll -- mint kiderült nem a 10, hanem a 20km-es távon indulók sorába. Ha már így jártam akkor a 20-as távon indulok :) mondom, és megkapva a bélyegzésre szolgáló lapot, illetve a térképvázlatot és útleírást tartalmazó lapot, és pontban 10:00-kor nekilódulok. Normafáig kocogósra veszem az iramot, hogy gyorsan magam mögött hagyjam az aszfaltos szakaszt. Bélyegzés után a múlt hét végén megízlelt meggylé után érdeklődöm a büfében -- sajnos nincs, úgyhogy egy rétessel vigasztalódom. Lefelé a zöld sávon borzasztó csatorna- és pöcegödör-szag terjengett egy darabon, így aztán lefelé is erős tempót diktáltam.

A következő pontnál mennék tovább a Z- jelzésen lefelé, de a pontőr hölgy szól, hogy balra, az aszfalton kell tovább menni -- azaz a Tündér-szikla és környéke kimarad az útvonalból. Z3 majd Z+ jelzés következik, kellemesen kocogható terep, úgyhogy ezt ki is használom -- 10:50-kor kapom a bélyegzést a Szépjuhásznénál lévő ponton. Egy rövid totó erejéig szusszanok, majd immáron a S- jelzésen indulok visszafelé. A Virág-völgy alján jelzésváltás a piros sávra, némi belekocogás, 11:30-kor már a Makkosmáriánál lévő EP-on frissítek. Innen Z+ jön, van benne egy csöppnyi :) szint, nem csoda, hogy fél óra kell a normafai pontig...

Bélyegzés van, meggylé a büfében nincs, úgyhogy ismét csak a rétest tesztelem... Kék körtúra, S+ kék körtúra másik ága kombó jön, majd pedig a P- lépcsője föl, az Erzsébet-kilátóhoz. Kilátót kihagyom, robogok lefelé az egyszer már meglátogatott szépjuhásznéi ponthoz. 12:35, pecsét, izólötty maradékának elfogyasztása, majd neki az utolsó emelkedőnek a S- jelzésen.

Sokan mennek toronyirányt az emelkedő után, én maradok a jelzésen -- picit talán hosszabb, de kényelmesebb úton jutok fel a csúcsra, hogy aztán a túloldalon lehessen lefelé robogni. A kisvasút keresztezése után jobbról jelzésalapok a fán, majd lejtő, Nagykovácsi út keresztezése, szalagozott befutó, cél; 3:15 a vége.
A célban reklámoklevél, reklámkitűző, zsíros kenyér -- ez utóbbit kihagyom, mert bent áll a vonat, amivel visszautazok a rajtba.

(2009.04.12 16:24:16)