Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2022

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2014. október 11., szombat
Immáron hetedik alkalommal vágtam neki ennek a túrának, ami megtartva jó szokását :) duplán kupás: úgy a Budapest, mint a Cartographia kupának is része.
Először úgy terveztem, hogy Gabival jövünk a normál távra, így biztosítva be neki a Budapest-kupát, de a kedves nagymama nem vállalta a gyerekfelügyeletet... No mindegy, Gabinak még azért összejöhet a kupa - igaz, normális túra nem nagyon lesz a listában...
Katáék jelezték, hogy kései rajtot tervezve jönnek a túrára, úgyhogy velük vágtam neki a távnak a gyors nevezést követően. Azt azért megjegyezném, hogy a nevezési lapokat osztogató rendezőt elég sokan nem vették észre, úgyhogy jövőre lehet, hogy célszerű lesz rá is kirakni egy táblát/zászlót/akármit, hogy nála kell kezdeni a rajt előtti "kötelezőt" :-D
Szánom-bánom, de rögtön az elején kispistáztunk egyet a Kc helyett a rét felső szélén haladó sétányon indultunk el, utána viszont igyekeztem szigorúan követni az útvonalat.
Kellemes, bár ködös idő, és rengeteg ember az erdőben... Az Erzsébet-kilátóban a pont természetesen fönt tanyázott (nem legfölül, de teljesen korrekten lépcsőt kellett mászni a bélyegzésért - nekem furcsa volt, hogy sokan méltatlankodtak emiatt :-P
A P- lefelé igen gyorsan "elfogyott" - beszélgetve észre sem vettük, és már a P-S- közös szakaszán sétáltunk - és szólítottunk vissza földre-kőre fújt magenta pöttyöket követve rossz irányba tartó túratársakat. 
Szépjuhászné csak érintőlegesen, hiszen most itt  nincs pont - van viszont a Kaán Károly kilátó emeletén - Sorban állós várakozás, tömeg, pontkarton - ez utóbbiról bőven hiányoztak rajtszámok, úgyhogy a fene tudja, volt/van-e értelme...
A Bátor-barlangnál is tömeg - ja, hogy belefutottunk a Geotóp-napi túrába? Ez van, ha előre tudjuk, jelentkezünk barlangot nézni :-)
A Kis-Hárs-hegyre megcsináljuk a kitérőt - a kilátót a tömeg miatt kihagyjuk, jártunk már fent nem egyszer...
A S-Zc első találkozásánál páran elmennek a Zc jelzésen jobbra tartva - távol vannak, nem érdemes utánuk kiabálni, de azért megnézem a kapott térképet, és megnyugszom, hogy itt még a S- jelzésen kell lefelé robogni.
Érkezik szemből a P-, és tart jobbra, megyünk mi is, lefelé a hegyről a szép, sziklás ösvényen. Aztán a P- talán legveszélyesebb szakasza következik: a Szépjuhászné út elnyújtott kanyarjának külső ívén gyalogolunk libasorban. Mennyivel jobb lenne a Kis-Ördög-árok fölött egy híd meg egy zebra... De egy járdának is örülnénk... 
A Fekete-fej "második deriváltja is pozitív" emelkedője kellemesen átmelegít :-) de ez már csak ilyen - azért jó meglátni a csúcson lévő vasasztalt, szó se róla :-) igaz, a lefelé vezető köves ereszkedés sem jobb,mint a fölfelé oldal, sőt... De legalább rövidebb, és máris a Fekete-fej utcánál kapjuk a következő bélyegzést - és egy Horalky-t. Víz viszont nincs "nem sikerült hozni"... Ja. Autóval. No mindegy, nekem volt elég, de páran úgy számoltak, hogy itt tudnak tölteni.
A leírás szerint innen "egyéni tájolással" irány a Vadaspark - ez nagy vonalakban azt jelenti, hogy a P+ jelzést követjük majdnem végig - ahol balra eltávolodik a kerítéstől, ott mi megyünk tovább a kerítéssel nagyjából párhuzamos, széles csapáson.
A Vadasparkba teljesen gyakorlatias módon a kijáraton megyünk be, az itinerünket lobogtatva - a bejáratnál álló srác ezt látva bólogat, hogy menjünk. 
A parkban rögtön egy meglepi: a pont a büfénél telepedett le - a kilátó ugyanis le van zárva... Kár érte, remélem, hogy hamarosan rendbe lesz téve - országban amúgy is kilátóépítési és -felújítási láz van :-)
Pici pihenő, közben iszok egy kávét (ami egészen elfogadható, bár a papírpoharat nem csípem), mert reggel elmaradt, és ráadásul délidőben vagyunk :)
Az egyéni tájolás folytatásaként elindulunk visszafelé, aztán balra át a kerítésen - nem, nem direktben, hanem a létrát használva, hogy innentől a Z+ jelzést figyeljük.
Kevés ilyen széles, lapos völgy van a Budai hegységben, úgyhogy akár "csak úgy" is érdemes erre kirándulni. Nagyjából innentől kezdődik a nyugodt, tömegmentes szakasza a túrának.
A völgyből jobbra egy egész baráti kaptatón jutunk ki, ami egy nyiladékot keresztez később - ez a távvezeték van a Kecske-hátnál a P- fölött egyébként. 
A nyiladék után nem sokkal balra tartunk, elbúcsúzva a Zc jelzéstől, aztán jöhet a szokásos kitérő balra, a vadászatra kialakított tisztás sarkához - a panoráma nagyon szép, még akkor is, ha folyton belegyalogolnak a képbe :-D
Újabb emelkedő következik, hiszen a Z+ jelzésről a jobbra tartó Z4-re térünk, ami, ha a térképet alaposan megnézzük, kevésbé meredek, mint a Z+, ráadásul egy picit talán rövidebb is.
Jobbra egy méretes dagonya, majd érkezik szemből a Z+, mi viszont megcélozzuk a szembe lévő kerítés sarkát, illetve az attól pár méterre lévő létrát,és "kimegyünk" a bekerített területről.
Innen nagyjából egyenesen tartunk nyugat felé, kellemesen járható az út, és végre tényleg csend és nyugalom van, sehol senki - mint a célban kiderült, az extra távot kevesebb,mint száz résztvevő választotta -  úgyhogy lehet feltöltődni.
Balról érkezik egy másik Z+ jelzés, jelezve azt, hogy közeledünk a katonasírokhoz - elvileg ezen kell majd a P3-ig menni, bár ez így explicit módon nem szerepel a kapott leírásban és térképen, úgyhogy lehet, hogy marad az egyéni tájolás idén is, bár nem érzem túl jól magam - hiába, a kapkodós reggeli sohasem jó...
Emiatt aztán a pecsételés után lemaradok Katáéktól, és ha már így alakult, kitalálom, hogy meg kéne nézni a sziklafal tetejénél lévő kilátópontot... Nem bánom meg, tényleg szép a panoráma.


A nézelődéssel persze megy az idő, úgyhogy kevés esélyem lenne utolérni a túratársakat, úgyhogy elindulok a Szarvas-árok peremén, aztán a jelleghatárnál balra tartva leereszkedem az árokba.
No, itt azért jól jön a bot, meg a barlangos gyakorlat - meredek az oldal, de nem először járok itt, úgyhogy megvan a "trükk", hogy hol lehet biztonságosan lemenni.
Fotók, szusszanás, aztán döntési pont: balra-e vagy jobbra? Azaz induljak el a P3 jelzés felé, vagy próbáljak iránymenetben a Tarnai-pihenő felé tartani? Az előbbihez már volt szerencsém párszor, úgyhogy most a "b" verzió következik: enyhén balra tartok az árok meredek oldalában fölfelé kapaszkodva, és néhány "helyzetértékelő" megállás után kijutok a térképen is látható földútra.
Térkép, GPS, iránymenet - szerencsére az erdő fásszárú aljnövényzetben nem túl gazdag, úgyhogy lehet haladni. Egy őz tűnik föl, majd el előttem,  földút balról, ahogy azt a TuHu térkép jelzi. Újabb döntés: menjek-e rajta föl az ismert, jelzéssel ellátott útig, vagy menjek tovább nagyjából toronyirányt? Az erdő továbbra is jól járható, úgyhogy megyek tovább egyenest, igyekezve szintben haladni, ahol csak a terep engedi.
Következő földút, a túloldalán mély vízmosással. No, erre nem számítottam (Pedig a másik térképen ott virít a vonala...), úgyhogy elindulok mellette fölfelé.
Szerencsére nem kell sokat kerülni, hamar látok egy csapást, ami átvezet a túloldalra.
Egy kellemes szuszogós emelkedő után aztán hangok szűrődnek át a fák között, és egy árok után hipp-hopp, már a Tarnai-pihenőhöz vezető úton találom magam.
Tempósan lesétálok, másodikra el is találom, hol van a pont :) Rákérdezek Katáék rajtszámára - már jártak itt, pár perccel előttem. No, az jó, neki is vágok majdnem az emelkedőnek - másfél km a Csergezán kilátóig, majdnem végig emelkedik, úgyhogy előtte frissítek egy jót. Sajnos leülök, úgyhogy picit tovább tart a pihenő, de sebaj, majd a célban találkozunk...
A Z3P3 elágazás után már gyorsan megy a kényelmes emelkedő, aztán még egy nekirugaszkodás, hiszen a pont a Csergezán Pál kilátó legfelső szintjén van, ahogy kell :-)
Rövidre fogom a nézelődést, robogok lefelé, hiszen Katáékat legalább a célban jó lenne beérni :) Szerencsére kényelmes erdei út vezet lefelé az erdőben, úgyhogy tempósan lehet haladni az ismerős útvonalon.
Az erdő szélére érve balra tartok, aztán a pár éve még szűk, bozótosban haladó ösvény helyén futó földút következik, hogy aztán a balról, Telki és az Anna vadászház felől érkező Z- jelzést viselő széles murvás úton fordulok jobbra, Nagykovácsi felé.
A település szélén kolléga tesz-vesz az udvarán, váltunk pár szót, aztán gyorsan berobogok a célba, ahol Katáék épp befejezik a paprikás krumplit - én gyorsan átveszem a díjazást, és ahogy megbeszéltük, együtt autózunk vissza Budapestre.

Szokásosan jó rendezés, szép útvonal, és - pláne jó idő esetén - csodás panoráma lehetősége, úgyhogy érdemes

Track: Track_BUDAI_KILATOK_EXTRA_2014_szurt.gdb



0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.