Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2022

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2013. április 18., csütörtök
József Attila emlékére szervezik ezt a túrát már hosszú évek óta, szerencsére idén már nem ütközött vele a Gyermekvasút 10, ami nálunk családilag "kötelező" séta, így ismét az indulók között találtam magam délelőtt 10 tájban a hűvösvölgyi buszvégállomáson.
A nevezés gyorsan ment, aztán mielőtt elbeszélgettük volna a dolgot, a nevezési díjat is átadtam a nevezést intéző idős úrnak, aztán némi segítséggel megtaláltam a Solymárig közlekedő busz megállóját.
A sofőrt megkérdezve kiderült, hogy Solymár, Kökörcsin utca megállóig kell utazni - plusz segítségként a megállót "Kökörcsin utca, Rózsika forrás"-ként mondta be - köszönjük!
Az Alsó-Jegenye-völgy hozta a szokásos tavasz eleji formáját - itt-ott kevéske sár, kirándulók helyett inkább csak helybéli kutyasétáltatókkal, meg néhány kulturált kerékpárossal - és persze a Rózsika-forrásnál egy ep-vel, ami kiírás szerint valójában a túra rajtja.
A forráshoz vezető híd még tartja magát, de elég csúnyán megsüllyedt a túloldali vége - remélem, helyrehozzák, mielőtt arra a sorsra jutna, mint pár éve az első néhány híd itt, a völgyben. 
Kényelmes tempóban sétálok,  egy családfő olvassa hangosan a völgy leírását - szóba elegyedünk, szeretnének még szép helyeket látni - javaslom a Kálváriát, hozzátéve persze azt, hogy a vége aránylag húzós emelkedő, és hogy ha felértek a sorompóig, akkor előtte balra kell tartani, és utána jobbra felfelé megy az ösvény.
Nem tudom, végül felmentek-e odáig, az viszont biztos, hogy az ominózus sorompó környékén ebből az irányból nem látszik, hogy merre is megy a jelzés, úgyhogy talán nem volt hiába a részletes magyarázatom. (Remélem, a Sárga túrákra vagy pótolják a hiányzó jelzéseket, vagy legalább némi szalagot kiraknak. Mondjuk ismerve a szervezőket, ebben biztos lehetek...)
A sorompó előtt tehát balra, majd fölfelé az ösvényen, keresztezve a másik széles erdei utat, hogy aztán erősen hullámvasutazva a Kötők padjánál szusszanjak egy fotómegállásnyit :-)



A  megállás olyan "jól sikerült" hogy utána Virágos-nyeregig egy szuszra végigtoltam - szemből közben érkezett egy ismerős, - akit olsen régebbi beszámolójában  "flanellinges Peti"-nek nevezett :-) "Nem kispistázok busszal"  mondta, aztán robogott tovább a rajt felé - a príma idő miatt nem a szokásos ingben, hanem pólóban :-D Az persze nem volt kérdés, hogy a túrán még fogok vele találkozni, csak az, hogy mikor és utol.
A tempós robogás következtében Virágos-nyeregnél álltam meg csak, a lakókocsi-büfé kínálatára nem vágytam, bár a reggelit ma nem (ma sem) vittem túlzásba, de bíztam a Hűvös-völgyi lángosban :-D
Az idő csodás, a terep szintén, a virágok immár tényleg a tavaszt jelzik, úgyhogy jó kedvűen szedtem a lábaimat, és készültem a túra második komolyabb szintjét adó Újlaki-hegy meghódítására :-D
A meglepetés a hegy aljánál ért: a pontőr ugyanis oda települt ki -a csúcs (avagy környéke) helyett, és a résztvevőknek "az erdészet nem javasolta, hogy arra menjen a túra, mert csúszik, és nem akarunk balesetet" magyarázattal a hegy alatt vezető jelzett utat javasolt.
Távban mondjuk nincs különbség, szintben viszont 50-60m mínusz nekik...
Minthogy a túra után írom ezt a beszámolót, így kitalálható, hogy nem voltak emberevő szörnyek az Újlaki-hegyen átvezető S- jelzésen, sőt, sár is csak az ösvényből pár év alatt terepjáróval is járható úttá szélesített úton díszelgő aránylag friss keréknyomban volt... No mindegy.
Ahogy később hallottam, a DINP "nem szeretné", hogy a csúcson legyen az erre vezető túrákon ellenőrzőpont. Biztos nagyon zavarnák a siklóernyősöket... Másra ugyanis nem tudok gondolni, hiszen a taposási kárt (ami az itt található kökörcsinre tényleg veszélyes) azt pont nem a turistaúton sétáló természetjárók okozzák - pláne, ha még a pontőr fel is hívja a figyelmüket arra, hogy csak óvatosan, és csak a kijelölt úton, és pluszban néhány szót szól az itt található védett növényekről...



A túloldalon lefelé is príma száraz úton érkeztem a parkolóhoz - itt még azt gondoltam, hogy talán a határkőnél kezdődő meredek lefelé lesz problémás, de az is teljesen rendben volt, úgyhogy végképp nem tudom hova tenni a "nem javasolt, mert csúszik" dolgot...
Hűvösvölgyben nyitva volt a lángosos, úgyhogy megálltam egy tejfölös-sajtos verzió erejéig - a nem túl pörgős kiszolgálás miatt közel negyed óráig tartott, de nem volt baj - a fincsi lángosért megérte.
Egy nekirugaszkodás, a "jövő értelmisége" egy szeletéből álló ordibáló, illuminált csapatok kerülgetése, és máris a Kaán Károly kilátónál kerülgethetem a szintén nem józan egyetemistákat...
Kár, hogy a kulturált viselkedést nem tanította meg nekik senki, mint ahogy azt sem, hogy az erdőben - bár az állatok otthona - pont nem állat módon kell viselkedni.
Szerencsére a kilátó után "elfogytak" ezek a tájidegen hordák, így a Szépjuhászné állomásnál ücsörgő pontot már kellően nyugodtan kereshettem meg - némi ismerősi segédlettel :)
Elköszönök Barnától (aki Szőke, bár eredetileg fekete, de egy ideje inkább ősz), ő már indul, én meg csak most érkeztem, és még vizet is vételezni szeretnék valahol. Az állomás sarkánál le van dugózva a csap, úgyhogy marad a "kék kúti víz" - az még üzemel.
Próbálok tempósan haladni a kellemesen hullámzó úton, amikor "flanellinges Peti" érkezik, és bosszankodik az erdőt telefüstölő-büdösítő dízelmozdony miatt - valamennyire egyet tudok vele érteni, az persze jó kérdés, hogy normális villamos vontatásra hogyan lehetne biztonságosan átállni...? És persze miből...
Kicsivel később Barnáékat érem be - jó tempóban haladok, úgyhogy csak köszönök nekik - aztán Barna is rákapcsol, és a nem túl gyors alkalmi társaságát lecseréli, és együtt "száguldunk" a cél felé.
Csacsi-réten egy rövid szusszanás - néhány túratársat útba igazítok - sok fán szép, új jelzésalapok virítanak - sajnos kell, mert már ezt a környéket is rendszeresen "megtiszteli" a baltás (jelzés)gyilkos :(
A S-Z+ elágazásnál nincs pont, de ezen már nem csodálkozunk, hanem megyünk tovább.
Itt kezdődik a ritkábban járt környék - a "ritkábban" persze relatív, szerintem a cipőm önállóan képes lenne végigmenni az útvonalon :-) ami Nagyszénászug után a Kies-völgy oldalában halad - a fák között szép panorámával. Nagyon szép ez a völgy, még így iz, hogy az aljában khm. alaposan megritkították a fákat.
Egy rövid, de húzós emelkedő után Sorrento következik - most nem fúj úgy a szél, mint az egyik tavalyi gyaloglaton, úgyhogy lehet gyönyörködni a természet faragta alakzatokban  - persze csak módjával, hiszen a cél még egy picit odébb van :)
Budaörs határában jobbra fordulunk az Felsőszállás utcán, ami nagyjából szintben halad, itt-ott szép kilátást biztosítva a Kopárokra.
Aztán jobbra térve előbb a Ló- majd a Csík-hegy oldalában futó ösvény kerül a talpunk alá - itt ott azért elgondolkozom azon, hogy csúszós-sáros időben, avagy télen, havas-jeges körülmények között azért nem piskóta ez a meredek oldalban futó keskeny ösvény...
A Törökugratót alaposan megnézem, hiszen a Sárga 70 vége, ha minden igaz, felvisz a tetejére - érdekes érzés lesz majd közel 70km után lenézni rá :-) 
Néhány kanyar után jobbra kiágazik a sárga háromszög jelzés - túratársak megnézik a panorámát, mi sietünk lefelé - aszfalt, lakott terület, garázsbolt az út jobb oldalán - Cél.
A célban a szokásos fém függő a díjazás, a boltban veszek egy egy hónapja lejárt kólát (ezt csak később veszem észre...) - igaz, olcsóbb az 1 liter, mint Hüvösvölgyben a lángososnál a fél...

Kisétálunk a buszhoz, bő fél óra múlva jön - bár reggel még azon gondolkodtam, hogy visszasétálok a KFKI-ig, de letettem róla :-)


Track: Track_A_VAROS_PEREMEN_2013_szurt.gdb 



0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.