Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2018

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2013. január 14., hétfő

Ebben az évben több rendezésnek is szeretnék, szeretnénk részese(i) lenni, így az év első családi túrája egy rendezői bejárás képében érkezett el.
Több időpont közül végül is ez a túra előtti szombat adódott "testületileg" a bejárásra, igaz, a többiek a hosszabb távot sétálták (meg itt-ott csúszkálták)  végig, mi  családilag a rövid, az áthelyezett rajt/cél miatt 6.8km-re rövidült távon gyalogoltunk.
Nem volt sietős az utunk, hiszen pontzárást sehol se lehetett ma lekésni, és persze a friss és tiszta levegőt, még ha reggel csípősen hideg is volt mindenki évezte.
A rajt tehát új helyen lesz - mi is innen indultunk, rögtön átkelve az aszfalton a zöld sávval jelzett, a vasút mellett haladó kényelmes ösvényre.
Az időjárásra egész nap egy panaszos szavunk sem lehetett: szikrázó napsütés, és napközben baráti hőmérséklet volt, így az otthon felejtett kesztyűm sem hiányzott annyira :-D
Normafa előtt a járdáról a szánkópályává alakult lejtőn vezet a jelzett út - csúszik. Itt ott nem is kicsit, úgyhogy mellette próbálunk óvatosan előre jutni.
A lányaim kérdezik, miért Normafa a Normafa? Emlékezetből próbálom összerakni, hogy valami fa, meg hogy valaki, valamikor itt énekelt... Aztán odakeveredünk a táblához, és máris megkapjuk a pontos választ, miszerint Schodelné Klein Rozália 1840-ben énekelte itt Bellini Norma című operájának a nagyáriáját.
Az utunk innen egy darabon kellemesen ereszkedik, hogy aztán egy rövid emelkedővel az Anna-kápolnánál találjuk magunkat.
Aztán persze tovább fölfelé, majdnem az aszfaltig - sokadszor járunk erre, mindenkinek ismerős a kék körtúra jelzés útvonala, bár télen talán ez az első alkalom, hogy erre kirándulunk.
Később futók csapata robog el mellettünk, aztán újabbak - ismerős érkezik, futtában a kérdés/válasz: Holnap? Persze, jön :-D
Az égbolt csodaszép kék háttere előtt pompásan mutatnak a havas fenyőfák, a jobbra tartó ösvényről pedig több helyen más és más irányba nyílik szép kilátás Budapestre.
Kissé odébb egy "hómaci" árválkodik az út mellett - pajzán alkotói voltak, de gyorsan megoldottam a kérdést (bocs, maci...) :-D
Tanösvényen haladunk, az erdő fáinak az életciklusáról, erdőművelésről szólnak a már többször látott tájékoztató táblák - most nem állunk meg olvasgatni (bár ismétlés a tudás anyja), hanem igyekszünk tovább, hiszen nem sokára az Erzsébet-kilátóhoz (pontosabban előbb a Libegő felső állomása előtti parkolóhoz) érünk.
Most szabad a vásár, mármint a lépcső vagy az aszfalt ügyében, de a lányok természetesen a lépcsőt választják fölfelé - becsületükre legyen mondva, tempósan, egy nekirugaszkodással érünk fel a csúcsra (na jó, majdnem a csúcsra, hiszen egy fotómegállás azért volt).
A kilátóban nincsenek sokan, úgyhogy szépen fel is megyünk a megfelelő oldalon (bejárattól balra) lévő csigalépcsőt választva.
A panoráma megunhatatlanul szép, körbesétálunk, nézelődünk, aztán picit megmozdul a levegő, csípősen, igazi téliesen - szerencsére körbe értünk, úgyhogy (a másik lépcsőn) lebattyogunk a kilátó alsó szintjére.
Előkerülnek a harapnivalók, meg a még-épp-langyos tea is - a táv közel felén túl vagyunk, úgyhogy épp itt az ideje :-)
Visszafelé a változatosság kedvéért az aszfaltot választjuk, és bár minden havas, a játszótérnél egy rövid időre szintén megállunk.
Hármaskút-tető felé egy rövid emelkedő, az úttól balra korrekten félreállva két kutyás-dohányos kiránduló pótolja az erdei levegőből hiányzó káros anyagokat egy-egy cigarettával (így is lehet, kedves dohányosok, félrehúzódva, hogy azok, akik a friss levegőt szeretnék élvezni, azokat ne zavarják). Köszönöm, köszönjük, hogy félreálltak dohányozni!
Farakás jobbról - itt is zajlik az erdőművelés, hiszen a fák jelentős része vágásérett, sok közöttük a beteg, problémás fa is, így érthető, hogy nekiláttak az állomány sokáig tartó, de talán a legkevésbé fájó módon történő cseréjéhez.
A Sissi térdeplő előtt is hiányos picit a jelzés, de nagyon elkavarni nem lehet, igaz, ebben a GPS is segít.
Később egy elágazásnál aztán csak megtorpanok, jelzés nincs, a jobban kijárt út balra tart... GPS szerint egyenesen kéne menni - és tényleg. Picit lejjebb ott a jelzés, majd egy elágazás, ahol derékszögben balra fordulunk. Jelentős elkavarodás persze akkor sem történik, ha valaki itt a másik ágat választja, hiszen picivel később az balról becsatlakozik a jelzett úthoz, de ha már van jelzés, meg itiner, akkor azért igyekezzünk a kiírt útvonalat tartani :-)
Hamarosan a Virágvölgy állomás fölötti elágazáshoz érünk - frissen darabolt fa illata lengedez a farakás mellet haladva - itt is folyik az erdő megújítása - lassan, de biztosan.
Innen egy macskaugrásnyira sincs Normafa - természetesen a Székelykapuhoz érkezünk meg, illendően követve a jelzést, és ezzel elkerülve a buszfordulóban terjengő kipufogógázt.
Át az úton, a szánkópályává alakult lejtőn rengetegen csúszkálnak, keresztül a gyalogúton is, úgyhogy a felső szélén sétálunk végig.
Aszfaltos járda, gyalogátkelőhely, majd visszafelé még egyszer a vasúti pálya melletti szép ösvény következik az iskoláig, ahol az autót hagytam.
Príma időben, ismerős útvonalon kirándultunk egy jót, holnap pedig következik a rendezés - remélem, sokan jönnek, úgy erre a kellemes családi távra, mint a hosszabbra.



Track: Track_TELI GYERMEKVASUT-8 2013_work.gdb


0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése