Zeller (zöldség)

Zeller


 (Apium graveolens)

K100 visszaszámlálás 2018

Blogarchívum

Címkék

2010 (50) 2011 (47) 2014 (37) 2012 (35) 2013 (34) 2009 (31) 2015 (30) 2007 (23) 2008 (22) Gyermekvasút nyomában (17) seprű (12) Monoton (11) éjszaka (11) Bia 25 (10) Budai 50 (10) Gyermekvasút nyomában N (9) Hegedűs Róbert emléktúra (9) Meteor (9) Vasas maraton (9) 2016 (8) Budai kilátók (8) Gyermekvasút nyomában É (8) Halmi dűlő (8) Sárga (8) Együtt a magyar családokért (7) Gyermekvasút túra (7) Kinizsi (7) A város peremén (6) Barlangtól barlangig (6) Budai tájakon (6) Fóti Somlyó (6) Himbi-Limbi a Libegő alatt (6) Meteor 21 (6) Monoton minimaraton (6) Tojás (6) rendezés (6) BUÉK (5) Buda határán (5) Budai kilátók extra (5) K100 (5) Normafa (5) Piros (5) Téli Gyermekvasút (5) bejárás (5) EKF (4) Gyertek ki a Vadasparkba (4) Szomor (4) Zöld (4) Buda bércein (3) Budai trapp (3) Budapest terep félmaraton (3) Falasokk (3) HASE (3) Merzse-mocsár (3) Monoton maraton (3) Szurdok (3) Tojás 30B (3) Téry Ödön emléktúra (3) Tündér 7 (3) Vár a Mikulás (3) Éves összefoglaló (3) Óbudai határtúra (3) Aragonit 10 (2) Csabdi (2) Gerecse 50 (2) Határjárás (2) Hegedűs Róbert emlékséta (2) Hárs-hegyi hétvége (2) KTF (2) Kitörés (2) Lábatlan (2) Meteor maraton (2) Monoton félmaraton (2) Nagybörzsönyi négylevelű (2) Pilisi trapp (2) Retro túra (2) Tanúhegyek nyomában (2) Tojás 30A (2) Tátralátó (2) Vitézlő (2) Vértesi barangolások (2) Zongor 45 (2) Zsíros deszka 10 (2) szalagozás (2) terepfutás (2) Éger-völgy (2) 11km a XI. kerületben (1) 20 éves a TTT (1) BEAC 30 (1) BSI-túranap (1) Balaton 20 (1) Budai 25 (1) Budaörsi dolomitok (1) Bujáki kikelet (1) Börzsönyi kék (1) Corvin (1) Cserhát (1) Dolina (1) Don Bosco (1) Dél-börzsönyi kilátások (1) Dűlőkeresztelő (1) Együtt a magyar családokért (Á) (1) Forrástúra (1) Forrástúra a Börzsönyben (1) Forrástúra a Köszegi-hegységben (1) Geocaching tt. (1) Görgey (1) Havazoo (1) Hidzsra a várból (1) Hol a következő (1) Iluska séta (1) Kakukkhegy (1) Karszt (1) Kikelet vizei (1) Kincsem (1) Kinizsi 25 (1) KisNyolcas (1) Kiss Péter Emléktúra (1) Kohász kék (1) Kéktúra a Cserhát-kupáért (1) Kézdi 10 (1) Less Nándor (1) Libanoni cédrus (1) Libegő (1) Magas Bakony (1) Masni (1) Mecsek 999 (1) Merzse-mocsár É (1) Moccanj. Városliget (1) Mátra 40 (1) Mátrahegy (1) Nahát (1) Nyerges 40 (1) Oroszlány (1) PMTT (1) Pest irányába (1) Sorrento 21 (1) Szent Margit nyomában (1) Séta az éjszakában (1) Tojás 20 (1) Turul (1) Téli teljesítménytúra (1) Töki tökölő (1) Viharbükk (1) Váci csata 20 (1) Vándorbottal a vasparipáért (1) Várnak a várak (1) Városliget (1) Vöröskő (1) Zebegényi séta (1) Zugligeti (1) elmaradt (1) feladva (1) túramozgalom (1) Éjjel a Mezőföldön (1) Ну погоди (1)

Ars Poetica is lehetne


Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.



A

Túranaptár

természet, az erdő, a szép tájak szeretete gyermekkorom óta bennem él. Faluban nőttem fel, ahol adott volt a lehetőség a természetben csatangolni...

Aztán városi életre kellett berendezkednem a tanulás, majd pedig a munka miatt. Szerencsére Miskolc és a Bükk elválaszthatatlan egymástól, így az erdőjárás, a kirándulás ott sem maradhatott ki az életemből. Budapesttel más a helyzet, rohanósabb az élet...
Persze feltaláltam magamat - ha már Miskolcon, egyetemistaként sokat jártam barlangba, akkor itt is megtaláltam a módját annak, hogy barlangba járjak.
Az MKBT Solymári bizottságán belül lehetőség volt néhány tavasztól őszig tartó szezonban az Ördöglyukban túrákat vezetni - barlangi idegenvezetőként a tudás meg a fizikum berozsdásodása ellen is hasznos nyarak voltak ezek.

Később maradtak a felszíni kirándulások, túrák, aztán 2006-ban egy szórólap, ami egy teljesítménytúrára invitált. Ha jól emlékszem, a Budai kilátókra. No, ez, akkor kimaradt, azonban 2007-ben a Barlangtól barlangig túrával elkezdődött a teljesítménytúrázó "pályafutásom"...
Eleinte csak hobbi, kellemes időtöltés, néha majd' belehalás :) aztán ahogy érezhetően javult a fizikumom, jöttek a szebbnél szebb, húzósabbnál húzósabb gyaloglatok.
No, ezekről a túrákról, az azokon szerzett tapasztalatokról,élményekről szól majd ez a blog.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért Zeller? Anno 1988 őszén, az NME rádióstúdiójában Nagy Pali ült a fotelban, nézett, meg ízlelgette az új stúdiós-jelölt nevét, majd kibökte, hogy legyen Zeller. Na, azért :-)
2010. október 4., hétfő

Söprés - picit elszámított pontzárásokkal...

Nem szeretek korán kelni, így örültem a lehetőségnek, hogy söprűként indulhatok a túrán. Reggel nyolc körül indulok itthonról, a lapomra rajtidő gyanánt fél kilenc kerül. Még megvárok egy sebtében nevező futót, majd elindulok.

Feladat: 12 körülre Király-kúthoz érni, és utána a további szakaszon -ahol van- szalagot szedni, illetve lemaradozókat pátyolgatni. 18km-re van három és fél órám, persze ha később érek, az sem baj.
Pomáz belterületén ismerős utcákon haladok, azért egy érdekességre felfigyelek az egyik templom falán: no, ezt még eddig nem vettem észre...
A házak közül kiérve végre erdei út hullámzik a talpam alatt - majd elkezd emelkedni, meg kidőlt fákat kerülgetni :-)
Nézem az órát, a  távot - jól haladok, az emelkedő a Kő-hegyre fölfelé kellemesen átmozgat. A turistaháznál tea, de előtte leadom a "csomagot" a pontőröknek, majd igénybe veszem a zsákomon lógó bögrémet, és iszok egy pohárka teát.
Sokáig nem időzhetek, hiszen a vége még igencsak odébb van, úgyhogy megyek tovább a Vasas-szakadék felé. Az elágazásnál, ahol jobbra kell menni most nincs irányjelző lap, rutinból fordulok a helyes irányba, majd kocogósra veszem a pontig tartó szakaszt.
Ide most csak zsírkréta jutott, felírom, hogy 1911, és indulok visszafelé. Az elágazás után ketten jönnek szembe: kérdezik, hogy ugye kihagytak egy pontot? Igen, mondom, némi útbaigazítás után mindenki megy tovább a maga útján.

A Lajos-forrásig vezető szakasz az erdőművelés ellenére "tűrhetően" járható - az aszfalt keresztezése után némi szalagot is kapott a jelzés - no, ezt majd a rövid táv seprűje fogja begyűjteni, nekem majd Dömösön kezdődik a betakarítós munka :)
Lajos-forrásnál megtöltök egy palackot forrásvízzel, a Dömör-kapunál lévő pontőr részére, és a bélyegzés után már robogok is az irtáson át lefelé a szalagozást követve. Sár itt-ott már van, úgyhogy inkább felveszem a kamáslit - jobb későn, mint soha...
A lejtő után persze emelkedő jön, nomeg Körösi Csoma Sándor emlékműve, hogy aztán megcsodálva a Bükkös-patak völgyére nyíló kilátást nem sokkal később le is ereszkedjünk a patakvölgybe, pontosabban a dömörkapui ponthoz.
Átadom a vizet, kapom a csokit meg a bélyegzést, meg az információt, hogy a Lenkó emlékműnél nincs pont.
Az emlékműnél persze megállok egy pillanatra, sajnos a -rendezői kitűzőn is látható- mozaik egyre csak pusztul, bár még azért kivehető, hogy mit is ábrázol.

Innen a Király-kútig gyakorlatilag nem nagyon lehet komolyan trükközni - minden esetre egy túratárssal maradunk a patakmeder mellett, ahol kell.
Sikárosnál a K- jelzést elterelték, és a K+ mellett halad az aszfaltot követve. Szép, persze, hogy szép az erdő, de az eredeti K-, meg Sikáros látványa sokkal szebb - mindegy, a jelzés nem arra megy :-(
Később, a P- elérésekor szemből is érkezik valaki - ő megnézte Sikárost...

Király-kúthoz 12:10 körül érkezek meg - néhányan hezitálnak, hogy hosszú vagy rövid - aztán döntenek, hogy az a tempó, ami innen a célzárás (17:00) eléréséhez kellene, az nekik sok, úgyhogy 20-25 perces ácsorgás után (hátha jön még valaki) egyedül indulok tovább a Szőke-forrás völgye felé.
Az aszfaltos út keresztezésénél utolér egy futó, beszélgetünk, aztán kocogósra fogjuk a tempót - végül is legalább 20 perc előnye van az előttem haladóknak...
Persze a jelzés kontra dózerút kérdés ebből a 20 perc előnyből gyorsan 10-15 perc hátrányt csinál bárkinek - ezért aztán a hídnál megvárom azokat, akik fönt, a dózerúton jöttek végig a jelzés helyett.
A P- jobbra letérését is sikerül nekik majdnem benézni - szerencsére közel vannak, úgyhogy innentől együtt megyünk Dömös felé.

Dömösön szalagot kellene szedni, de hála a helyieknek az elágazásnál nincs, csak később, a Duna-partra vezető út mellett. Addig persze elhaladunk Vertel József szülőháza mellet is - egykoron bélyeget gyűjtöttem, és azt tudtam róla, hogy grafikus, bélyegtervező - most mnár azt is tudom, hogy Dömösön élt és alkotott :-)
 A dunaparti részen kajapont, zsíros kenyérrel, méteres kaláccsal, szörpökkel... Meg egy órányi várakozással... Ugyanis annyi volt még vissza a pont hivatalos zárásáig, és egy utánam indult túratárs ezt alaposan ki is használta. 24.9km-nél vagyok, van még a hivatalos célzárásig kettő és fél óra - meg 13,7km, 706 méter szinttel... No, ez pöttyet el lett számolva, úgy gondolom, de sebaj, seprűként pont- és célzárásról lehetetlen lemaradni :-)

Szedem a szalagot, sétálok, sétálgatok, aztán csak vége az "unalmas" szántóföldnek is, és beérek Pilismarótra. Térdem, bokám picit unja a dolgot, aztán a ponton mégiscsak úgy döntök, hogy felmegyek a célig - másfél óra alatt persze eléggé "necces" dolog lenne (9,3km/669m szint), de mehetek a saját tempómban, megvár a cél :-)
Azért megyek, ahogy tudok, a Szakó-hegy egyben megvan, a Szakó-nyeregtől fölfelé is sikerül jó tempóban haladni, sőt, a Rezső-kilátó után kocogósra veszem az iramot, így a célidőként 17:55 kerül a lapra.

Ez persze a bruttó idő, nettóban, a pontzárásokra várást leszámítva alig valamivel több, mint nyolc óra menetidő... Jó volt, szép volt, jövőre is jövök, bár söpörni csak akkor, ha a dömösi és pilismaróti pontok hamarabb zárnak egy órával :-)

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése